1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gyógyszertan 1-2.

Egyetemi tankönyv

Szerző
Budapest
Kiadó: Medicina
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 1.002 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-242-163-9
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Nyolcadik kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A 7. kiadáshoz Az 1987-ben megjelent hatodik kiadás technikai okok miatt az ötödik kiadás anyagát ismételte és kis füzetes kiegészítést nyújthatott csak az 1981-1987 között végbement gyors... Tovább

Előszó

A 7. kiadáshoz Az 1987-ben megjelent hatodik kiadás technikai okok miatt az ötödik kiadás anyagát ismételte és kis füzetes kiegészítést nyújthatott csak az 1981-1987 között végbement gyors fejlődésről. Jelen kiadás az 1990. év elejéig elért, tankönyvi szintre érett anyag összefoglalása. Abban különbözik az előző kiadásoktól, hogy jelenlegi és volt munkatársaimat, valamint néhány más kiváló hazai szakembert kértem meg arra, hogy a hatodik kiadás bázisanyagára építve, dolgozzák át a megfelelő fejezeteket oly módon, hogy ez a legdidaktikusabban biztosítsa a medikus számára a megtanulandó ismeretek elsajátítását és a szakorvos számára a változások figyelemmel kísérését. Igyekeztem minden fejezet megírásához olyan szakembert felkérni, aki személyes tapasztalatokat is szerzett az összefoglalandó problémakörben.
Egyebekben az új kiadás struktúráját és szemléletét tekintve az előző hat kiadás folytatása és joggal tekinthető a „Knoll-Gyógyszertan" 7. kiadásának. Remélem, hogy a könyvet használó medikusok és szakorvosok szívesen és haszonnal fogják forgatni a könyvet. Azt is remélem, hogy a következő kiadásra olyan gyorsan kerülhet majd sor, amilyen sebességet az orvostudománynak e változatlanul leggyorsabban megújuló tárgya megkövetel.
Budapest, 1990. november 1. Knoll József Vissza

Tartalom

Előszó a 7. kiadáshoz 9
1 Általános gyógyszertan (Kelemen Károly) 11
1.1 A gyógyszertan tárgya és fejlődésének rövid áttekintése 11
1.1.1 A gyógyszertan és tudományágai 11
1.1.2 A gyógyszeres terápia fejlődése 11
1.1.3 Kísérletes farmakológia 13
1.2 A szervezet és a gyógyszerek kölcsönhatásai - A gyógyszerek hatása a szervezetre (farmakodinámia) 15
1.2.1 A receptorelmélet 15
1.2.2 Dózis-hatás összefüggések 21
1.2.3 Összefüggés a gyógyszeradag és a hatás előfordulásának gyakorisága között („dózis-százalék görbék") 25
1.2.4 Szelektivitás 26
1.3 A szervezet és a gyógyszerek kölcsönhatásai - A szervezet befolyása a gyógyszerekre (farmakokinetika) 27
1.3.1 A gyógyszerek transzportja a biológiai membránokon
1.3.2 A gyógyszerek transzportja a sejtmembránon 28
1.3.3 A gyógyszerek transzportja az intercelluláris „réseken" 31
1.3.4 A gyógyszerek felszívódása 32
1.3.5 A gyógyszerek eloszlása a szervezetben 35
1.3.6 A gyógyszerek átalakulása a szervezetben (biotranszformáció) 39
1.3.7 A gyógyszerek kiürülése 45
1.3.8 A gyógyszerek kumulációja a szervezetben 47
1.4 A szervezet és a gyógyszerek kölcsönhatásait befolyásoló tényezők 51
1.4.1 Életkor 51
1.4.2 Betegség 52
1.4.3 Hormonok 53
1.4.4 Táplálkozás 53
1.4.5 Genetikai tényezők 53
1.4.6 A gyógyszerhatás időszakos ingadozásai (kronofarmakológia)
1.4.7 Gyógyszerérzékenység-csökkenés (tolerancia)
1.4.8 Gyógyszerfüggőség (dependencia), habituáció és addikció 55
1.4.9 Idioszinkrázia. Gyógyszerallergia 56
1.4.10 Placebo 57
2.5 A gyógyszerek egymás közötti kölcsönhatásai (kombinatív hatások, interakciók)
1.6 Új gyógyszerek kísérleti és klinikai farmakológiai vizsgálata 63
1.6.1 Az új gyógyszer felfedezése 63
1.6.2 Toxicitási és biztonsági vizsgálatok 64
1.6.3 Klinikai vizsgálatok 66
2 A vegetatív idegrendszer gyógyszertana (Vizi E. Szilveszter) 69
2.1 A vegetatív idegrendszerre ható vegyületek hatásmódjáról általában 69
2.2 Ganglionizgatók és -bénítók 77
2.2.1 Ganglionizgatók 77
2.2.2 Ganglionbénítók TI
2.2.2.1 Membránstabilizáló ganglionbénítók 79
2.2.2.2 Depolarizáció útján ható ganglionbénítók 79
2.3 Paraszimpatikus izgatók és bénítók 83
2.3.1 Paraszimpatikus izgatók 84
2.3.1.1 Kolinészterek 84
2.3.1.2 A kolinerg neurotranszmissziót befolyásoló vegyületek 88
2.3.2 Paraszimpatikus bénítók 97
2.3.2.1 Muszkarinreceptor-antagonisták - Tropeinek 97
2.3.2.2 Szintetikus tropeinek 101
2.3.2.3 Egyéb paraszimpatikus bénító szerkezetek 101
2.4 A szimpatikus idegrendszer farmakológiája 103
2.4.1 Szimpatikus izgatók 109
2.4.1.1 Katecholaminok 109
2.4.1.2 Szimpatomimetikusfenil-alkil-amin-származékok 114
2.4.2 Szimpatikus bénítók 117
2.4.2.1 A noradrenalin hatásának gátlásán alapuló szimpatikus bénítók 117
2.4.2.1.1 Alfa-szimpatolitikumok 117
2.4.2.1.2 Béta-szimpatolitikumok 122
2.4.2.2 Az idegingerület következtében felszabaduló noradrenalin mennyiségének csökkentésén alapuló szimpatikus bénítók 128
2.4.2.2.1 A noradrenalinszintézis gátlása 128
2.4.2.2.2 Adrenerg neuronbénítók 130
2.4.2.2.3 A noradrenalin felszabadulásának gátlása, illetve fokozása prészinaptikus
receptorok izgatása útján 132
2.4.2.2.4 A noradrenalin raktárak depletálói 132
Összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 134
3 A központi idegrendszer gyógyszertana 139
3.1 Általános érzéstelenítők (Fürsí Zsuzsanna) 139
3.1.1 Az általános érzéstelenítők hatásmódja 140
3.1.2 A narkózis stádiumai 140
3.1.3 A narkózis kivitelezése 140
3.1.4 A narkózis veszélyei 143
3.1.5 A narkotikumok felvétele, megoszlása és eliminációja 144
3.1.6 Az általános érzéstelenítéssel kapcsolatos gyógyszerelés 146
3.1.7 Az általános érzéstelenítők csoportosítása 148
3.1.7.1 Narkotikus hatású illékony folyadékok 148
3.1.7.2 Gáznarkotikumok 152
3.1.7.3 Intravénás narkotikumok 153
3.1.8 Neuroleptanalgesia 155
3.1.9 Alifás alkoholok 156
3.2 Kábító fájdalomcsillapítók (Fürst Zsuzsanna) 162
3.2.1 A fájdalom percepciója 162
3.2.2 A fájdalomcsillapító hatás vizsgálata 163
3.2.3 A kábító fájdalomcsillapítók csoportosítása 164
3.2.4 Hatásmód. A kémiai szerkezet és az opioidreceptorhoz kötődés általános összefüggései 172
3.2.5 A legfontosabb, opioidreceptorokon ható, félszintetikus és szintetikus vegyületek 178
3.2.5.1 Erős agonisták 178
3.2.5.2 Közepes, illetve gyenge agonisták 179
3.2.5.3 Kevert agonista antagonisták 180
3.2.5.4 Opioidantagonisták 181
3.2.5.5 Centrálisán ható (opioid) köhögéscsillapítók 182
3.3 Nyugtatóaltatófeszültség- és szorongáscsökkentő szerek. Szedatívumok.
Hipnotikumok 183
Anxiolitikumok (Knoll József) 183
3.3.1 Benzodiazepinek 186
3.3.2 Barbiturátok 191
3.3.3 Dioxopiperidin- (glutárimid-) származékok 197
3.3.4 Uretánok és savureidek 197
3.3.5 Alkoholok és aldehidek 198
3.3.6 Alifás diolszármazékok 199
3.3.7 Egyéb szerkezetek 200
3.4 Antipszichotikus hatású vegyületek. Trankvillánsok, neuroleptikumok (Knoll József) 202
3.4.1 Fenotiazinok 203
3.4.2 Butirofenonok 210
3.4.3 Tartós hatású neuroleptikumok 211
3.4.4 Dopaminreceptorok szerepe a neuroleptikumok antipszichotikus hatásában. Új típusú
antipszichotikumok 213
3.4.5 Rezerpin 215
3.4.6 Benzokinolizinek 216
3.5 Pszichotomimetikumok (hallucinogének) (Knoll József) 218
3.6 Pszichostimulánsok és pszichoenergetikumok. Fogyasztószerek. Depresszió és mánia ellen
hatékony szerek (Knoll József) 223
3.6.1 Pszichostimulánsok 223
3.6.2 Étvágycsökkentők (anorektikumok) 226
3.6.3 Pszichoenergetikumok (antidepresszív szerek, timoanaleptikumok) 227
3.6.3.1 Monoaminooxidázbénítók 228
3.6.3.2 Triciklikus antidepresszánsok 231
3.6.3.3 Egyéb szerkezetű antidepresszív szerek 234
3.6.4 Mánia ellen hatékony szerek 234
3.7 Görcskeltők, légző- és vazomotorközpontot izgatók (analeptikumok) (Knoll József) 236
3.8 Görcsgátlók, antiepileptikumok (Knoll József) 245
3.9 Centrális támadáspontú izomrelaxánsok (Knoll József) 254
3.9.1 Propándiolszármazékok 254
3.9.2 Benzoxazolszármazékok 256
3.10 Antiparkinsonszerek (Knoll József) 258
3.10.1 A dopaminszintet emelő vegyületek 260
3.10.2 Centrális kolinolitikumok 263
3.10.3 Antihisztamin hatású vegyületek 264
összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 266
4 A perifériás idegek és izmok gyógyszertana (Kelemen Károly)
4.1 Helyi érzéstelenítők 279
4.1.1 A helyi érzéstelenítők hatásmódja 281
4.1.2 A helyi érzéstelenítők hatásai 285
4.1.3 Farmakokinetika 286
4.1.4 Toxicitás, mellékhatások
4.1.5 A helyi érzéstelenítők alkalmazása 287
4.1.6 A helyi érzéstelenítőként használatos gyógyszerek
4.1.6.1 Észterszármazékok 290
4.1.6.2 Amidszármazékok 292
4.1.6.3 Egyéb származékok 293
4.2 Perifériás izomrelaxánsok 294
4.2.1 A neuromuscularis transzmisszió bénítói 297
4.2.1.1 Membránstabilizáló izomrelaxánsok 300
4.2.1.2 Depolarizáló izomrelaxánsok 305
4.2.2 A neuromuscularis bénítók gyakorlati alkalmazása 307
4.2.3 A szarkoplazmatikus kalciumfelszabadulás gátlása 308
4.3 Sima izmok működésére ható szerek. Simaizomgörcs-oldók 309
Összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 315
5 A sáv és az érrendszer gyógyszertana 319
5.1 Szívelégtelenségben ható szerek (Kecskeméti Valéria) 319
5.1.1 Kardiotonikus, pozitív inotróp hatású szerek 320
5.1.1.1 Szívglikozidok 320
5.1.1.2 Más pozitív inotrop hatású szerek 335
5.1.1.2.1 Az intracelluláris cAMP-szintet növelő anyagok 335
5.1.1.2.2 A Na+-, Ca2+-csatorna működését és a Na+-Ca2+ cseremechanizmust befolyásoló
szerek 339
5.2 Antiarrhythmiás szerek (Kecskeméti Valéria) 341
5.2.1 Antiarrhythmiás szerek osztályozása 345
5.2.2 I. csoport. Nátriumcsatorna-gátlók (membránstabilizáló hatású vegyületek) 348
5.2.2.1 IA. csoport. Az akciós potenciál depolarizációs fázisának közepes gátlása, a repolarizáció el nyújtása 348
5.2.2.2 IB. csoport. Az akciós potenciál depolarizációs fázisának enyhe csökkentése,
a repolarizációs fázis rövidítése 351
5.2.2.3 IC. csoport. Az akciós potenciál depolarizációs fázisának erős gátlása a repolarizációra való hatás nélkül 353
5.2.3 II. csoport. Szimpatikus tónust befolyásoló vegyületek. Adrenerg béta-blokkolók és
bretylium 353
5.2.4 III. csoport.Repolarizációgátlók 354
5.2.5 IV. csoport.Kalciumbeáramlás-gátlók (Ca-csatorna-blokkolók) 355
5.2.6 A vagustónust befolyásoló vegyületek 358
5.2.7 A szívblokk kezelése 358
5.3 Antihipertenzív szerek (Kerecsen László) 359
5.3.1 Nátriumürítést fokozó húgyhajtók 363
5.3.2 A szimpatikus rendszert gátló szerek 364
5.3.2.1 A központi idegrendszeri vérnyomás-szabályozást befolyásoló szerek 364
5.3.2.2 A perifériás szimpatikus tónust csökkentő szerek 365
5.3.3 A perifériás ellenállást az erek sima izomzatára kifejtett direkt hatással csökkentő szerek 368
5.3.4 A renin-angiotenzin rendszer aktivitásának gátlói 370
5.4 Érgörcsoldók, antianginás szerek. Lokális keringésfokozók (Kecskeméti Valéria) 372
5.4.1 Nitritek és nitrátok 372
5.4.2 Béta-adrenerg receptor blokkolók
5.4.3 Kalciumantagonisták 377
5.4.3.1 Kalciumcsatorna-gátlók 379
5.4.4 Simaizomgörcs-oldó értágítók
5.4.5 Lokális keringésfokozók
5.4.6 Értágító szöveti anyagok 385
5.5 Antihyperlipidaemiás szerek (Kerecsen László) 386
összefoglaló táblázat (Sátory Éva)
6 A só- és vízháztartás gyógyszertana (Hársing László) 397
6.1 Húgyhajtók (diuretikumok)
6.1.1 Higanyos húgyhajtók 400
6.1.2 Karboanhidrázbénító diuretikumok
6.1.3 A tiazid-(benzotiodiazid-) vázas diuretikumok 403
6.1.4 „Csúcshatású" diuretikumok 406
6.1.5 Aldoszteronantagonisták 408
6.1.6 Káliummegtakarító húgyhajtók 409
6.1.7 Xantinszármazékok 410
6.1.8 Ozmotikus húgyhajtók 410
6.1.9 A húgyhajtók terápiás jelentősége 411
6.2 Antidiuretikumok 414
63 Sav-bázis egyensúly 417
6.4 Ionok 419
6.4.1 Nátrium 419
6.4.2 Kálium 419
6.4.3 Lítium 420
6.4.4 Kalcium 421
6.4.5 Magnézium 423
6.4.6 Jód 423
6.4.7 Fluor 423
6.4.8 Arzén 424
Összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 425
7 A légzés gyógyszertana (Friedmann Tamás) 429
7.1 Légzési gázok és a légutakat befolyásoló szerek gyógyszertana 429
7.2 Köhőgéscsillapüók 432
7.5 Köptetők 434
7.4 Asthmaellenes szerek 438
7.4.1 Az antigén elkerülése és hiposzenzibilizáció 438
7.4.2 Az antigén hatására létrejövő válaszreakció csökkentése 439
7.4.3 A humorális válaszreakció csökkentése 439
7.4.4 A bronchusgörcs oldása 440
Összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 443
II. kötet
8. A vér és a vérképzés gyógyszertana (Friedmann Tamás) 457
8.1 Thrombosis kezelésére használatos szerek 457
8.1.1 Antikoagulánsok (véralvadásgátlók) 457
8.1.1.1 Heparin 459
8.1.1.2 Orális antikoagulánsok 461
8.1.1.3 A Ca-ionok elvonásával ható alvadásgátlók 463
8.1.2 Trombolitikumok 463
8.1.3 A vérlemezkék aggregációjának gátlói 465
8.1.4 Egyéb, thrombosisban használatos szerek 468
8.2 Vérzéscsillapítók 469
8.2.1 Lokálisan alkalmazható vérzéscsillapítók 469
8.2.2 Szisztémásán adható vérzéscsillapítók 470
8.2.3 Szklerotizáló anyagok 472
8.3 Vérképzésre ható szerek 473
Összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 483
9 Az emésztőrendszer gyógyszertana (Gyires Klára) 487
9.1 A gyomor működését befolyásoló szerek 487
9.1.1 Gyomorsav-elválasztás fokozása, illetve hiányának pótlása 487
9.1.2 A termelt gyomorsósav közömbösítése: antacidok 488
9.1.3 A fekélybetegség gyógyszeres terápiája 489
9.1.3.1 Az elválasztott sav közömbösítése 491
9.1.3.2 A gyomorsav-szekréció gátlása 491
9.1.3.3 A gyomornyálkahártya-rezisztencia növelése 493
9.1.3.4 Szekréciógátlás + nyálkahártya-rezisztencia növelése 494
9.1.3.5 Fekélyterápiában alkalmazott egyéb vegyületek 494
9.2 Az emésztőenzimek aktivitásának serkentése, illetve gátlása 495
9.3 Hashajtók és hasmenést gátló szerek 496
9.3.1 A székletmennyiség növelésével ható hashajtók 497
9.3.2 A széklet puhítása útján ható hashajtók 499
9.3.3 A bélfal izgatásával ható hashajtók 499
9.3.4 Hasmenést gátló szerek (obstipánsok) 501
9.4 Hánytatók és hányáscsillapítók 503
9.4.1 Fontosabb hánytatók (emetikumok) 504
9.4.2 Hányáscsillapítás 505
9.5 Máj- és epeműködésre ható szerek 507
9.5.1 Máj működésre ható szerek 507
9.5.2 Epeműködésre ható szerek 508
Összefoglaló táblázat (Sátory Éva) . 511
10 Az ivarszervek gyógyszertana (Dalló János) 517
10.1 Nemi hormonok és rokonvegyületeik 517
10.1.1 Androgének 517
10.1.2 Ösztrogének 522
10.1.3 Progesztogének 525
10.1.4 Gonadotrop hormonok 527
10.2 Méhműködésre ható szerek 530
10.3 Szexuális aktivitást növelő és gátló szerek 533
10.4 A reproduktív folyamat gyógyszeres befolyásolása 534
10.4.1 Fogamzásgátlók 534
10.4.1.1 A gonadotropintermelés gátlása 535
10.4.1.2 A gonadotropinhatás gátlása 535
10.4.1.3 Ovulációgátlás 535
10.4.1.4 Implantációgátlás 539
10.4.1.5 A spermiumok cervicalis nyákon való áthatolásának gátlása 540
10.4.1.6 A megtapadt embrió leválasztása 540
10.4.1.7 A hím megtermékenyítőképesség gyógyszeres befolyásolása 540
10.4.2 Gonadoliberin 540
10.5 Gyógyszeresen létrehozott embryopathia 542
összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 543
11 Vitaminok (Timár Júlia) 547
11.1 Zsíroldékony vitaminok 549
11.2 Vízoldékony vitaminok
összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 565
12 Hormonok (Timár Júlia)
12.1 Tiroid hormonok és antitiroid anyagok 572
12.1.1 A hypothyreoidismus gyógyszerei 574
12.1.2 A hyperthyreoidismus gyógyszeres kezelése (antitiroid anyagok) 575
12.1.2.1 A tiroid hormonok bioszintézisének gátlása 576
12.1.2.2 A thyreoidea sugárdestrukciója (131I) 578
12.1.2.3 A pajzsmirigyhormonok hatásának gátlása 578
12.2 Paratiroid hormon és kalcitonin 580
12.3 A szénhidrát-anyagcsere gyógyszertana
12.3.1 Inzulin 584
12.3.2 Orális antidiabetikumok 591
12.3.3 Glukagon 594
12.4 A mellékvesekéreg hormonjai és az ACTH 596
12.4.1 Kéreghormonok 596
12.4.2 ACT1I (kortikotropin, adrenokortikotrop hormon) 605
12.5 A hypophysis hormonjai és a termelésüket reguláló hypothalamicus hormonok 608
12.5.1 Adenohypophysis hormonjai 608
12.5.2 Hypothalamicus hormonok 610
összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 612
13 A gyulladás farmakológiája (Gyires Klára) 617
13.1 A gyulladás terápiája 617
13.1.1 Nem kábító fájdalomcsillapító, hőcsökkentő és gyulladásgátló vegyületek 617
13.1.1.1 Szalicilsavszármazékok 620
13.1.1.2 Anilin- (para-aminofenol-) származékok 623
13.1.1.3 Pirazolonszármazékok 624
13.1.1.4 Antranilsavszármazékok (fenamátok) 626
13.1.1.5 Propionsavszármazékok 627
13.1.1.6 Ecetsavszármazékok 627
13.1.1.7 Oxikámszármazékok 629
13.1.1.8 Pirido(l,2a)-pirimidinek (homopirimidazolok) 629
13.1.2 A rheumatoid arthritisben alkalmazott egyéb vegyületek 629
13.1.3 Köszvényellenes szerek 631
13.1.3.1 Gyulladásos reakciót gátló vegyületek 632
13.1.3.2 Húgysavszintézist gátló vegyületek 632
13.1.3.3 Húgysavürítést befolyásoló szerek 633
13.2 Helyi hatású vegyületek 634
13.2.1 Lokális gyulladásgátló vegyületek 634
13.2.1.1 Bevonószerek 634
13.2.1.2 Adszorbensek 635
13.2.1.3 Bőrpuhítók (emolliensek) 635
13.2.1.4 összehúzószerek (adsztringensek) 636
13.2.2 Gyulladáskeltők 637
13.2.3 Szklerotizálószerek 639
13.2.4 A melanintermelés fokozása 639
13.2.5 A melanintermelés gátlása 640
13.3 Helyi hormonok (autakoidok) 641
13.3.1 Hisztamin 641
13.3.2 Antihisztaminok 644
13.3.2.1 Hrreceptor-bénítók 644
13.3.2.2 H2-receptor-antagonisták 649
13.3.3 Szerotonin (5-hidroxi-triptamin) 651
13.3.4 Prosztanoidok és leukotriének 652
13.3.5 PAF (piatelet activating factor) 660
13.3.6 Peptidek 660
összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 663
14 Élő kórokozók okozta betegségek kemoterápiája 671
14.1 Fertőtlenítők (Hernádi Ferenc) 671
14.1.1 Alkoholok 672
14.1.2 Aldehidek 674
14.1.3 Savak 674
14.1.4 Halogének és halogéntartalmú szerek 675
14.1.5 Oxidálószerek 677
14.1.6 Fémek 677
14.1.7 Fenolok és rokon származékai 678
14.1.8 Szappanok 679
14.1.9 Felszínaktív vegyületek (invert szappanok) 680
14.1.10 Nitrofuránok 680
14.1.11 Különböző típusú antiszeptikumok 681
14.1.12 Sterilizálás 681
14.2 Féreg és rovar elleni szerek (Hernádi Ferenc) 683
14.2.1 Féregűző és féregölő szerek 683
14.2.1.1 Fonálféreg-fertőzések gyógyszerei 685
14.2.1.2 Mételyfertőzések gyógyszerei 690
14.2.1.3 Szalagféreg-fertőzések gyógyszerei 692
14.2.2 Rovarölő szerek 692
14.3 Protozoon elleni szerek (Hernádi Ferenc) 694
14.3.1 Malária elleni szerek 694
14.3.1.1 Cinchona-alkaloidok 697
14.3.1.2 Aminokinolinszármazékok 700
14.3.1.3 Aminoakridinek 704
14.3.1.4 Biguanidok és diaminopirimidinek (folsavantagonisták) 704
14.3.1.5 Egyéb antimaláriás szerek 707
14.3.2 Az amoebiasis kezelése 708
14.3.3 A leishmaniasis kezelése 708
14.3.4 A trypanosomiasis kezelése 708
14.3.5 A trichomoniasis és a giardiasis kezelése 709
14.4 Gomba elleni szerek (Hernádi Ferenc) 710
14.4.1 Lokális kezelésre használt szerek 710
14.4.1.1 Andszeptikumok 710
14.4.1.2 Specifikusan gombákra ható szerek 711
14.4.2 Szisztémás fertőzésben alkalmazott szerek 714
14.5 Az immunrendszert befolyásoló szerek (Hernádi Ferenc) 720
14.5.1 Az immunválasz serkentése 720
14.5.2 Az immunválasz gátlása 721
14.6 Antimikrobás kemoterápia (Graber Hedvig) 728
14.6.1 Az antibiotikumkezelés alapelvei 728
14.6.2 Penicillinek 740
14.6.3 Cefalosporinok 749
14.6.4 Újabb béta-laktámok 755
14.6.5 Aminoglikozidok 757
14.6.6 Vancomycin 765
14.6.7 Erythromycin 766
14.6.8 Tetraciklinek 769
14.6.9 Chloramphenicol 772
14.6.10 Clindamycin 774
14.6.11 Szulfonamidok és trimethoprim 776
14.6.12 Metronidazol 782
14.6.13 Kinolonok, fluorokinolonok 784
14.6.14 Antituberkulotikumok 790
14.6.15 Vírusellenes szerek 794
14.6.16 AIDS- (HIV-) ellenes szerek 798
14.6.17 Immunmodulátorok 799
Összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 801
15 A daganatos megbetegedések gyógyszerei (Jeney András) 817
15.1 A daganatkemoterápia irányelvei 817
15.2 Daganatkemoterápeutikumok 824
15.2.1 A nukleinsavszintézis antimetabolitjai 825
15.2.1.1 Pirimidinszármazékok 827
15.2.1.2 Purin antimetabolitok 829
15.2.1.3 Folsavantagonisták 830
15.2.1.4 Ribonukleozid-reduktáz gátlása 832
15.2.2 DNS-hez kovalensen kötődő vegyületek (biológiai alkilezőszerek) 833
15.2.2.1 Mustárnitrogénszármazékok 833
15.2.2.2 Etiléniminek 834
15.2.2.3 Alkilszulfonátok 838
15.2.2.4 Nitrozoureák 838
15.2.2.5 Dibrómhexitek 839
15.2.2.6 Diazometánok 840
15.2.2.7 Platinavegyületek 841
15.2.2.8 Mitomycin C 842
15.2.3 A DNS-sel komplexet képező vegyületek (tumorellenes antibiotikumok) 842
15.2.4 A replikációs fehérjékre (mitotikus orsó, topoizomeráz) ható vegyületek 844
15.2.4.1 Vinca-alkaloidok 845
15.2.4.2 Podofillotoxinok 845
15.2.5 Celluláris szabályozást módosító vegyületek 846
15.2.5.1 Hormonok és származékaik 846
15.2.5.2 Növekedési faktorok és antagonistái 847
15.2.6 Egyéb hatóanyagok 848
15.3 A daganatok kombinációs kezelésének elve és menetrendje 849
Összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 852
16 Méregtan (Kelemen Károly) 855
16.1 Általános méregtan 855
16.1.1 A méreghatást befolyásoló tényezők és a mérgek sorsa a szervezetben 858
16.1.2 A mérgezések terápiája 861
16.2 Részletes méregtan 872
16.2.1 Marószermérgezések 872
16.2.2 Fémes és nemfémes elemek okozta mérgezések 875
16.2.3 Radioaktív mérgezések és sugárvédő szerek 887
16.2.4 Vérmérgek 895
16.2.5 Szerves ipari mérgek 900
16.2.5.1 Alifás vegyületek 900
16.2.5.2 Ciklikus vegyületek 910
16.2.6 Mérgesgázok 915
16.2.7 Mérgező harci anyagok 922
16.2.8 Növényvédő szerek 926
16.2.8.1 Rovarirtó szerek (kontakt mérgek) 927
16.2.8.2 Gombaölő szerek 934
16.2.8.3 Gyomirtók 935
16.2.8.4 Rágcsálóirtók 937
16.2.9 Mérgező növények 938
16.2.10 Ételmérgezések 946
16.2.11 Állati mérgek 947
16.2.12 A műanyagok toxikológiája 951
16.2.13 A környezet toxikológiája 953
Összefoglaló táblázat (Sátory Éva) 956
17 Gyógyszerrendelés (Gyarmati Zsuzsa) 959
17.1 Magisztrális gyógyszerrendelés 962
17.2 Gyári készítmények rendelése 967
17.3 Részletek a Szociális és Egészségügyi Miniszter [21/1988 (XII.26.) SZEM] a gyógyszerek
rendeléséről és kiadásáról szóló rendeletből 968
Pótlás (Sátory Éva) 970
Tárgymutató 971
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem