Zukor Adolf

Fülszöveg

Hollywood és az egyetemes filmtörténet magyar származású, hazánkban eddig méltatlanul keveset tárgyalt alkotójának életrajzát tartja kezében az Olvasó. A szerző, Adolph Zukor, vagyis Zukor Adolf, ricsel árvafiú, New York-i szőrmeárus, Oscar-díjas hollywoodi filmmogul, a világhírű Paramount PIctures filmstúdió alapítója, aki 1953-ban írta meg a most magyarul is kiadásra kerülő, A közönség sohasem téved (The Public is Never Wrong) címet viselő visszaemlékezését. A kötetben őszintén vall kalandos életútjáról, magyarországi gyermekkoráról, az amerikai mozgóképipar születéséről, valamint a hollywoodi film világának emberi és műhelytitkairól. Olvasmányos, rendkívül szórakoztató szakmai önéletírása hosszú évek munkájának betetőzéseként most érhető el először magyarul, a hazai kiadás több mint fél évszázados hiányt pótol.
Több fennmaradt legenda szerint Zukor irodájában lógott az alábbi, álláskeresőket figyelmeztető felirat:
„Nem elég magyarnak lenni." Ehhez azonban az anekdoták szerint... Tovább

Fülszöveg

Hollywood és az egyetemes filmtörténet magyar származású, hazánkban eddig méltatlanul keveset tárgyalt alkotójának életrajzát tartja kezében az Olvasó. A szerző, Adolph Zukor, vagyis Zukor Adolf, ricsel árvafiú, New York-i szőrmeárus, Oscar-díjas hollywoodi filmmogul, a világhírű Paramount PIctures filmstúdió alapítója, aki 1953-ban írta meg a most magyarul is kiadásra kerülő, A közönség sohasem téved (The Public is Never Wrong) címet viselő visszaemlékezését. A kötetben őszintén vall kalandos életútjáról, magyarországi gyermekkoráról, az amerikai mozgóképipar születéséről, valamint a hollywoodi film világának emberi és műhelytitkairól. Olvasmányos, rendkívül szórakoztató szakmai önéletírása hosszú évek munkájának betetőzéseként most érhető el először magyarul, a hazai kiadás több mint fél évszázados hiányt pótol.
Több fennmaradt legenda szerint Zukor irodájában lógott az alábbi, álláskeresőket figyelmeztető felirat:
„Nem elég magyarnak lenni." Ehhez azonban az anekdoták szerint halkan azt is hozzáfűzte:„De segíthet."
Minden bizonnyal Zukornakis köszönhető, hogy a XX. század elején gyakori volt a magyar szó Hollywood stúdióiban és Los Angeles utcáin. Életének majd valamennyi fordulópontján találkozhatunk magyar szereplőkkel: nemcsak a New York-i kezdetek és az első vállalkozói sikerek, de az első amerikai játékfilmek kapcsán is megtaláljuk a magyar szálakat. Zukor soha nem titkolta szülőhazájával szembeni elfogultságát, könyvében is gyakran hivatkozik magyar gyökereire. Legfontosabb támasza pedig magyar felesége, Kaufmann Lottie volt.
A mai Hollywood, sőt az egész filmipar máshogy nézne ki Zukor életműve nélkül, akinek a hollywoodi Hírességek sétányán saját csillag viseli a nevét. 1949-ben tiszteletbeli Oscar-díjat vehetett át, a ceremónián így hivatkoztak rá:
„Az amerikai játékfilm atyja".
Zukor életrajza egyetlen filmszerető ember polcáról sem hiányozhat. dr. Kollarik Tamás dr. Takó Sándor Vissza