Daganatos betegségek megelőzése, diagnosztizálása, kezelése

Fülszöveg

A rák korunk egyik legrettegettebb betegsége. Több tényezős (multifaktoriális), degeneratív, krónikus és fokozatosan, lépcsőzetesen kialakuló lopakodó betegség. A kór görög eredetű neve a karcinóma is arra utal, hogy a daganatos elfajulás már az antik világban is Ismert volt. A rákbetegség közös jellemzője a szabályozatlan, gátlástalan sejtszaporulat, az élő szövetekbe való agresszív betörési képesség. Ez utóbbi tulajdonságuk történhet a környezetükben lévő szövetekbe való közvetlen behatolással (invázió) vagy áttétek (metasztázisok) képződésével. Ezt az ellenőrizhetetlen, kontrollálatlan sejtszaporodást az élő szervezet örökítő anyagának, a DNS-nek a hirtelen bekövetkező spontán vagy különféle károsító tényezők által kiváltott hibái az ún. mutációk okozzák.
A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál (mások szerint kétszáznál) is többféle megbetegedést foglal magába. A betegség típusainak nagy száma is bizonyítja annak nagyfokú változékonyságát,... Tovább

Fülszöveg

A rák korunk egyik legrettegettebb betegsége. Több tényezős (multifaktoriális), degeneratív, krónikus és fokozatosan, lépcsőzetesen kialakuló lopakodó betegség. A kór görög eredetű neve a karcinóma is arra utal, hogy a daganatos elfajulás már az antik világban is Ismert volt. A rákbetegség közös jellemzője a szabályozatlan, gátlástalan sejtszaporulat, az élő szövetekbe való agresszív betörési képesség. Ez utóbbi tulajdonságuk történhet a környezetükben lévő szövetekbe való közvetlen behatolással (invázió) vagy áttétek (metasztázisok) képződésével. Ezt az ellenőrizhetetlen, kontrollálatlan sejtszaporodást az élő szervezet örökítő anyagának, a DNS-nek a hirtelen bekövetkező spontán vagy különféle károsító tényezők által kiváltott hibái az ún. mutációk okozzák.
A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál (mások szerint kétszáznál) is többféle megbetegedést foglal magába. A betegség típusainak nagy száma is bizonyítja annak nagyfokú változékonyságát, sokféleségét, ha úgy tetszik alkalmazkodó képességét, ami nagymértékben megnehezíti az ellene való védekezést, és kifejezi annak rendkívüli összetettségét, bonyolultságát.
Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú daganatokat: az utóbblak közös jellemzője, hogy az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek, „nem tudják mikor kell abbahagyni az osztódást" - károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket egyes esetekben pedig közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain. Ezeket nevezzük mallgnus elváltozásoknak, szemben a jóindulatú, benlgnus tumorokkal, amelyek nem adnak áttéteket. További különbség, hogy a rosszindulatú daganatok növekedésük során betörnek a környező szövetekbe - más szóval beszűrik a környezetüket -, míg a benlgnus tumorok nem, mert ezek általában kötőszövetes tokkal határoltak.
A daganatos betegségek kialakulását befolyásoló tényezők szerint alapvetően két csoportra oszthatók: a környezeti és az örökletes hatásokra létrejövő és tisztán genetikai okból kialakuló ráktípusokra. Az első esetben alapvetően környezeti faktorok okozzák a rákhoz vezető mutációk felhalmozódását, az erre való hajlamot azonban a genetikai tényezők is növelhetik. A második esetben az örökletes tényezők játszanak egyértelműen meghatározó szerepet a rák létrejöttében. A rosszindulatú daganatok nagyjából 5-10%-a tartozik ebbe a csoportba.
Bár a daganatok kialakulása minden esetben az örökítő anyag meghibásodására vezethető vissza, érdemes tudni, hogy nem minden mutáció okoz rákos elváltozást. Ebből a szempontból kizárólag azok a génhibák a veszélyesek, amelyek bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik. Ha ezekben a génekben alakul ki egy bizonyos számú mutáció (a rosszindulatú sejtviselkedés kialakulásához a ma elfogadott nézet szerint általában 5-6 egymást követő mutáció szükséges), akkor ellenőrizetlen sejtszaporodás indul be. Ilyenkor az ún. sejtciklus, vagyis a sejtek osztódási folyamata hibásodik meg, felborul a sejtnövekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya, ami az érintett sejttípus rosszindulatú burjánzásához vezet.
Jelen összeállítás ezt a folyamatot mutatja be összefoglalva a betegség történetét, elterjedtségét, megelőzését, tüneteit, diagnosztikáját, hagyományos orvosi és természetgyógyászati kezelését, a lelki pszichés hátterét. Vissza