Függetlenség évkönyve 1939

Előszó

Részlet a kötet 45. oldaláról:

A jövő útján

Egy új esztendő küszöbén tekintünk vissza a nagy magyar sorsfordulat esztendejére. Szent István királyunk megdicsőülésének kilencszázadik évében a Gondviselés mutatta meg nekünk, hogy él és őrködik felettünk a magyarok Istene. Emlékezést hozott ez az esztendő és reménységet, tisztulást, megigazulást és megvalósulást. Megtanultuk 1938-ban, hogy erős és nagy lehet a magyar, ha egyet akar és sorsunkat formáló emberfeletti erők előtt való mélységes alázattal érezzük, hogy nem a megsemmisülés és a pusztulás, hanem a küzdelmes és diadalmas élet osztályrésze rendeltetett számunkra.
És amikor a hetek és hónapok távlatában látjuk, milyen meredek és milyen rögös utat tettünk meg 1938-ban, mélységes szakadékok és az évszázadok folyamán ritkán tapasztalt veszedelmek között, egy magyar férfi felé száll minden gondolatunk és hódolatunk, aki idáig elvezetett bennünket és erős kézzel mutatja a jövő útját: vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, a nemzet egyetlen Vezére felé. Amikor a Felvidékkel elszakított drága véreink hazatértek, így szólt hozzánk: "Álmodjatok még szebbeket, mint amilyen álom ma valóra vált..."
A magyar álmoknak szuggesztiv, történelmet alakító erejük van. És ha a mindennapi élet realitásainak útját járjuk is, nem hunyhatjuk be lelki szemeinket megszentelt álmunk, az erős, a nagyobb, a nemzeti hívatástudatában és munkájában egységes, jövő Magyarországának képe előtt. Ezt az álmot visszük magunkkal egy újt, emberi valószínűség szerint küzdelmes, de szép esztendőbe, amelytől Horthy Miklós országának további megerősödését és felemelkedését várjuk. Vissza