1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Klasszikus térelmélet

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 379 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 500 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Már egy évszázad telt el azóta, hogy az erőtérről való fogalmaink kialakultak és döntő szerephez jutottak a fizikában. A klasszikus térelmélet Faraday és Maxwell munkássága nyomán az egész... Tovább

Előszó

Már egy évszázad telt el azóta, hogy az erőtérről való fogalmaink kialakultak és döntő szerephez jutottak a fizikában. A klasszikus térelmélet Faraday és Maxwell munkássága nyomán az egész elektromosságtannak, sőt híradástechnikának alapjává vált, de a klasszikus térelmélet volt a XX. század nagy fizikai elméleteinek, a relativitáselméletnek és a kvantumelméletnek is a kiinduló pontja. Amíg az első a betetőzést adta meg, addig a kvantumelmélet lényegesen új módszerek, új formák, keretek közé helyezte a térelmélet régi tartalmát. Azt gondolhatnók, hogy ma, amikor a kutatások kiinduló pontját legtöbbször a kvantumelmélet képezi, a klasszikus térelmélet a fizika kevésbé időszerű, fejlődésben megállt ágai közé tartozik. Ez azonban nincsen így. Az elemi részek fizikájában, ott, ahol a kutató legmélyebben nyomult előre a természet titkainak felderítésére, számos probléma merült fel, melynek megfejtését a kvantumelmélet nem tudta megadni. Dirac mutatott rá 1938-ban arra, hogy ezen problémák megoldása nem okvetlenül a kvantumelmélettől várható. Legyen szabad az ő szavait idéznem : »Ha elfogadjuk a Maxwell-féle elméletet, szembekerülünk azzal a nehézséggel, hogy az elektron közvetlen közelében az erőtér végtelen nagy tömeggel rendelkezik. Ez különösen a kvantummechanikában jelent súlyos problémát, ahol a pontszerű elektron modelljét használják. Az elektron és elektromágneses tér kölcsönhatását leíró egyenletek megoldásában divergens kifejezések lépnek fel, ami megakadályozza azt, hogy a kvantummechanikát nagyenergiájú sugárzási folyamatok tárgyalására alkalmazzuk. Azt lehetne gondolni, hogy a nehézség megoldását az elektron szerkezetének kvantummechanikai törvényeken alapuló mélyebb megértése fogja meghozni. Valószínű azonban, hogy az elektron túlságosan egyszerű dolog, hogysem szerkezetről beszélhessünk. Ezért a nehézség megoldásánál nem okvetlenül szükséges a kvantummechanika alkalmazása. Valamilyen új fizikai gondolatra van szükség, egy olyan gondolatra, mely megérthető mind a klasszikus elméletben,, mind a kvantumelméletben. A legkönnyebbnek látszó út az, hogy a klasszikus elmélet keretei közt keressük meg a megoldást.«
Dirac ezen szavai a modern fizika egy új kutatási irányának megindítói voltak. Azóta több mint másfél évtized telt el és ez az időszak számos új eredményt hozott a régiek, mellé. Ezeknek a problémáknak, próbálkozásoknak és eredményeknek kitűnő foglalatát adja Ivanenko és Szokolov könyve, mely most a magyar olvasó előtt fekszik. A könyv középponti, legfontosabb és legértékesebb része a IV. fejezet, mely az elektromágneses tér klasszikus elméletével foglalkozik. A centrális probléma ebben az elektron-tömeg eredetének vizsgálata. Abraham nyomán a térelméleti felfogás hívei az elektron tehetetlenségét az elektromágneses térből igyekeznek származtatni : a gyorsuló töltés által keltett tér visszahat magára a töltésre és igyekszik annak gyorsulását megszüntetni. Ezt a visszahatást kell külső erővel ellensúlyoznunk, hogy a gyorsuló mozgást fenntarthassuk, az elektron elektromágneses tehetetlenségéi legyőzzük. Vissza

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz 3
Megjegyzések (szövegmagyarázó jegyzet) 5
Előszó a második kiadáshoz 7
Előszó az első kiadáshoz 8
I. fejezet. A ó-függvény általános elmélete 11
1. §. A ó-függvény értelmezése 11
2. §. A ó-függvény és a Stieltjes-integrál 12
3. §. A ó-függvény, mint egy folytonos függvény határesete 14
4. §. A ó-függvény és a Fourier-sorfejtés 18
5. §. A ó-függvény az n-dimenziós térben 26
6. §. A ó-függvénnyel kapcsolatos legfontosabb formulák 27
7. §. A Green-függvény 30
II. fejezet. Elliptikus típusú sztatikus egyenletek 33
8. §. Az egydimenziós Laplace-egyenlet 33
9. §. Laplace-Poisson-egyenlet a síkon 36
10. §. A háromdimenziós Laplace-Poisson-egyenlet 39
11. §. Az elektrosztatika legegyszerűbb feladatai 43
a) Töltött sík 43
b) Töltött henger 46
12. §. Az elektrosztatika határérték-feladatai 48
13. §. A karottázs-elmélet határérték-feladatai 53
a) Áramforrás egy résben 54
b) Végtelen vékony lemez 56
14. §. Az általánosított Poisson-egyenlet 61
a) A magerők és a mezonok elmélete (klasszikus mezondinamika) 61
b) A Seeliger-féle gravitációs elmélet 62
c) Az erős elektrolitek elmélete 62
d) A szupravezetés elmélete 63
III. fejezet. Időtől függő egyenletek 65
15. §. A klasszikus mechanika mozgásegyenletei 65
16. §. A hővezetés egyenlete (parabolikus típusú egyenlet) 67
17. §. A d'Alembert-féle hullámegyenlet (hiperbolikus típusú egyenlet) 73
18. §. A d'Alembert-egyenlet megoldása pontszerű töltés harmonikus rezgései esetén 78
19. §. Nemstacionárius rezgések 83
20. §. A Klein-féle hullámegyenlet integrálása 87
21. §. A hullámegyenlet integrálása az n-dimenziós térben 94
22. §. Elektromágneses hullámok terjedése vezető közegben 100
IV. fejezet. A klasszikus elektrodinamika alapjai 104
23. §. Klasszikus elektrodinamika 104
a) A klasszikus elektrodinamika jelentősége a modern részecske- és térelméletben 104
b) Invariancia és transzformációs tulajdonságok 106
c) A klasszikus elektrodinamika alapegyenletei 114
24. §. A Maxwell-Lorentz-egyenletek integrálása 123
25. §. A Liénard-Wiechert-potenciálok és a Breit-féle formula 124
26. §. Egyenesvonalú egyenletes sebességgel tartozó ponttöltés tere 127
27. §. A Cserenkbv-effektus 129
28. §. Az energia-impulzus-tenzor 140
29. §. Az elektromágneses tér impulzusa 142
30. §. Az elektromágneses tömeg elmélete a Maxwell-Lorentz-féle elektrodinamikában 145
a) A Maxwell-Lorentz-féle tér energia-impulzus-tenzora 145
b) A tér impulzusmomentum-terizora 152
31. §. Az elektromágneses tömeg klasszikus mozgásegyenletének levezetése Lorentz módszerével 158
32. §. A nem lineáris elektrodinamika 164
33. §. Magasabbrendű téregyenletek 173
34. §. A mechanikai tömeg elmélete 181
a) A A-határértékeljárás elmélete 183
b) A kompenzáló tér elmélete 187
35. §. Az elektron mozgásegyenletének integrálása 195
36. §. Fényszóródás szabad elektronokon 200
37. §. Két csatolt elektron koherens rezgése 204
38. §. A betatron egyszerűsített elmélete 206
39. §. Körpályán mozgó elektronok által kisugárzott elektromágneses hullámok 212
40. §. A sugárzás irány-el oszlása 219
41. §. A sugárzás intenzitásának a frekvenciától való függése 221
42. §. A nagyindexű Bessel-függvények aszimptotikus közelítése 223
43. §. Világító elektron 228
V. fejezet. Klasszikus mezonelmélet 240
44. §. A magerők problémája 240
a) Az atommag modellje 240
b) A magerők sajátságai 243
c) A magerők párelmélete 253
d) A mezon 256
45. §. A skaláris mezontér 266
a) A skaláris magerők 266
b) A skaláris tér általános elmélete 272
c) A komplex skaláris tér 280
46. §. A pszeudoskaláris mezontér 284
a) A pszeudotenzorok 284
b) A pszeudoskalár tér 290
47. §. A vektoriális mezontér 296
a) Az alapegyenletek 296
b) A vektoriális mezontér általános elmélete 298
c) A vektor-mezontér nukleonforrások jelenlétében 303
d) Vektoriális magerők
48. §. A pszeudovektor-tér. A dipólussal kapcsolatos nehézségek 310
a) A pszeudovektoriális mezontér 310
b) A nukleonok kölcsönhatásának általános alakjai 313
49. §. Sík vektoriális mezonhullámok terjedése vákuumban 320
50. §. A mezontér egyenleteinek megoldása a Hertz-féle vektorok segítségével 322
51. §. A vektoriális mezonhullámok kisugárzása kvázielektromos és kvázimágneses dipólus által 325
52. §. A vektoriális mezonok kvázielektromos szórása 328
53. §. A vektoriális mezonok kvázimágneses szórása 329
54. §. A mezontér visszahatása a nukleonokra 332
55. §. A vektoriális mezonhullámok szórása a csillapodás tekintetbevételével 337
56. §. A gravitáció és az elemi részecskék 345
Függelék. A vákuum elméletének fejlődése 356
a) A probléma története 356
b) Az energianívók eltolódása 358
c) Új sokidejű formalizmus 364
d) A foton tértömege 365
e) A regularizáció új eljárásai 366
Név- és tárgymutató 371
Tartalomjegyzék 377
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem