1.066.452

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A fizika története életrajzokban I. (töredék)

Szerző
Budapest
Kiadó: Kir. Magyar Természettudományi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félbőr
Oldalszám: 590 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet. Félből könyvkötői kötésben. Írta Czógler Alajos a Szegedi Főreáliskola tanára. Tizenkét fekete-fehér arczkép-melléklettel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Valamely tudomány története szorosan összefügg az azt művelő kiváló férfiak életével. S mégis ritkán tapasztaljuk, hogy ez az összefüggés kellő méltatásra találna. A különböző tan- és kézikönyvek... Tovább

Előszó

Valamely tudomány története szorosan összefügg az azt művelő kiváló férfiak életével. S mégis ritkán tapasztaljuk, hogy ez az összefüggés kellő méltatásra találna. A különböző tan- és kézikönyvek első sorban a tudomány rendszerét tartják szem előtt, vagy azt legalább is szem előtt tartani akarják s a tanok fejlődésének története bennök csak annyiban szerepel, a mennyiben a neveket, könyvczímeket s évszámokat tartalmazó odavetett rövid jegyzetek az olvasót chronológiai tekintetben némileg tájékozandók volnának. A búvárok életviszonyai, melyek a tudományos eredmények létrehozatalára mindig kiváló, de a legtöbb esetben döntő befolyással vannak, az efféle művek programjába nem vonhatók. Az oly művek pedig, melyek a tanok fejlődése történetét kritikai szempontból tárgyalják, tehát a tudomány kész rendszerének törvényei által kevésbé korlátoztatnak, a tudományos eredményeket intellektuális kész tényeknek tekintik, s a mellett, hogy az eredmények fejlődését azok első forrásától kezdve végső kifejlődésökig kritikai szemmel kísérik, mindig csak a már bizonyos fokra érlelődött szellem tevékenységére vannak tekintettel, de figyelmökön kívül hagyják azokat a külső tényezőket, melyek a szellem ébredésére és fejlődésére hatottak. A kritikai történelemben csak a szó szoros értelmében vett tudományos tanoknak van gyermekkoruk, de a tanokat fejlesztő egyének értelmök férfikorában állanak, hogy értelmi tehetségeikkel szellemi különös irányzatuk szerint a tudomány javára, esetleg kárára, befolyjanak. Ott, a hol pusztán a kritikai szempont az irányadó, egyéb körülményekre nem is kell figyelemmel lenni. Azonban a tudomány általános története, különösen akkor, ha a tudomány a tapasztalati tények és törvények alapján fejlődött, bizonyára figyelemmel fogja kísérni a búvároknak nem csak szellemi, benső, hanem külső életviszonyait is, mivel ez utóbbiak az empirikus búvárlatnak gyakran még a lehetőségét is föltételezhetik. A szellem spekulatív működése itt nélkülözhetetlen, de egymagában véve: elégtelen tényező. Ha Volta - hogy a számtalan példa közül csak egyet említsünk - a róla elnevezett oszlopot föl nem találja, Ohm és Ampére elméleti, és Faraday experimentátori összes elméssége mind hiába való lett volna, a dinamikai elektromosság tudománya Volta fölfedezése nélkül nem léteznék.
A dolog közelebbi megvizsgálásánál azt vesszük észre, hogy egyes kiváló búvárok működése, vagy az által, hogy új vizsgálatoknak tágas mezejét nyitja meg, vagy pedig azáltal, hogy régóta kutatott igazságok teljes kifejlődését eredményezi, a tudományos tanok történetében vagy kiinduló, vagy pedig nyugvó pontot képez. E működés körül kisebb korszakok tudományos eseményeit csoportosíthatjuk, s ekkor azt tapasztaljuk, hogy egyes kiváló búvárok tevékenységében egész korszakok tudományos kép visszatükröződik. Így a kiváló tudósok biografiái a tudománytörténelem egyes fejezeteivé válnak, amely fejezeteket az általános tudományos érdek mellett az illetőknek életviszonyai, lélektani és neveléstani, meg általános emberi szempontból kiválóan érdekessé teszi. Vissza

Tartalom

Előszó
Bevezetés
Az ókori népek viszonya a jelenkori ismeretekhez
A görögök fizikája
Archimedes
A rómaiak
A népvándorlás
A kereszténység
Az alexandriai iskola
Az arabok
A zsidók befolyása
Az újjászületési korszak előkészítésére közreműködő tényezők
Alcuin
Egyetemek
Albertus Magnus
Aquinoi Tamás
Roger Baco
Mozgalmak Itáliában
Iránytű
Puskapor
Vitello
Szemüvegek és tükrök
A Polo-k utazásai
Az olasz humanisták. Dante, Boccaccio, Petrarca
Theodorich optikája
A geografiai nagy fölfedezések
A könyvnyomtatás
A német humanisták. Huss, Reuchlin, Erasmus
A reformáczió
A fizika megalapítása az általános értelmi emelkedés korába esik1
Leonardo (arczképpel)48
Kopernikus (arczképpel)57
Kopernikus élete57
Kopernikus világrendszere63
Porta70
Galilei (arczképpel)80
Galilei ifjúsága. - Tanulmányai81
Galilei a pizai egyetemen tanár83
Galilei Páduában85
Galilei fölfedezései a messzelátóval88
Galilei visszamegy Pizába. - Asztronómiai újabb fölfedezései92
Galilei elleni viharok előjelei. - Galilei Rómába utazik. - Hidrostatikai műve94
Nyilt támadások Galilei ellen. - Galilei Rómába megy, hol Kopernikus tanát átokkal sújtják. - Vitája Sarsival97
Galilei kiadja a Dialogo-t és Rómába idéztetik102
Galilei pöre104
Galilei fogsága. - Dinamikai munkája. - Szenvedései és halála110
Galilei személyisége, fia. - Iratainak kiadásai113
A dinamika megalapítása116
Az egyenletesen gyorsuló mozgás120
Mozgási általános törvények. - Hajítás. - Ingamozgás124
A virtuális sebességek elve. - Ütközés. - Hidrostatika128
A testek szilárdsága. - A levegő nyomása. - Hőmérés. - Akusztika129
A fizikai módszer megalapítása. - Verulámi Baco134
Kepler (arczképpel)141
Kepler élete141
Kepler asztronómiája154
Kepler fizikai vizsgálatai. - A messzelátók története158
Kepler világnézete164
Gilbert167
Stevin173
Snell179
Gassendi183
Gassendi élete183
Gassendi érdemei a fizika körül186
Descartes (aczképpel)190
Descartes élete190
Descartes mechanikája és világnézete194
Descartes optikai vizsgálatai196
Torricelli202
Torricelli életrajza202
Torricelli fizikai vizsgálatai206
Borelli208
Borelli élete208
Borelli fizikai vizsgálatai209
Grimaldi215
Grimaldi élete. - Ricciolival közösen végrehajtott munkái215
Grimaldi optikai vizsgálatai217
Pascal223
Guéricke (arczképpel)231
Boyle239
Boyle élete239
Boyle dolgozatai a légszivattyúval. - A levegő rugalmassága246
Boyle fizikai egyéb találmányai251
Boyle chemiája252
Mariotte256
Amontons265
Hooke272
Hooke ifjúsága. - Találmányai a gyakorlati mechanika és az időmérés terén272
Hooke a Royal Society tagjává és a mechanika tanárává lesz. - Találmányai az optikai s az asztronómiai műszerek terén276
Hooke asztronómiai észleletei. - Az állócsillagok évi parallaxisa281
Elméleti optikai vizsgálatok282
A gravitáczió elmélete284
Hookenak egyéb fizikai vizsgálatai és találmányai286
Hooke mint építő. - Titkári hivatala a Royal Societyban. - Jelleme, halála288
Huyghens (arczképpel)290
Huyghens ifjúsága. - Mathematikai tanulmányai és fölfedezései290
Az ingás óra. - Optikai eszközök. - A Saturnus rendszere293
Huyghens Párisban296
Huyghens Hollandiában. - Találkozása Newtonnal298
Az égitestek lakhatóságának kérdése. - A Kosmotheoros s ennek utóhatásai300
Huyghens halála. - Jelleme303
A Horologium oscillatorium. - Az ingás órák. - A mathematikai és fizikai inga elmélete305
A czentrifugális erő. - A földgömb alakja313
Az ütközés. - Az eleven erő megmaradásának elve317
A hullámelméletet elősegítő újabb kísérleti tények. - Huyghens elmélete. - A polározódás321
Meteorológiai optika. - A hullámelmélet további sorsa. - Párhuzam Newton és Huyghens között330
Newton (arczképpel)339
Newton születése és gyermekkora340
Newton Cambridge-ben. - Tanulmányai342
Newton mint professzor és a Royal Society tagja. - Viszálya Hooke-kal. - Politikai szereplése346
Newton visszatérése a tudományokhoz. - Szellemi erejének hanyatlása348
Newton a pénzverő hivatal igazgatója. - A chemia iránti hajlama. - Kitüntetései. Halála353
Newton jelleme. - Theologiai munkái358
A Philosophia Naturalis. - Az általános gravitáczió364
A gravitáczió elmélete Newtonnál370
Az ég mechanikájára vonatkozó egyéb problémák. - A Philosophia Naturalis sorsa. - Newton filozófiai felfogása a gravitáczióról378
A Philosophia Naturalisban tárgyalt fizikai feladatok385
Abszolut erőmérés. - A mechanikai mértékrendszer387
Newton optikája. - A színszórás390
Az emisszió-elmélet. - A sugártörés és a szivárvány elmélete398
A vékony lemezek színei. - A testek természetes színei. - A diffrakczió és a kettős törés401
Newton egyéb fizikai dolgozatai406
Newton érdemei a mathematikában. - Vitája Leibnizczel. - Chronologiája. - Összes műveinek kiadásai407
Halley415
Halley élete. - Asztronómiai fölfedezései415
Barométeres magasságmérés. - A barométerállás változásai. - A szelek elmélete419
Halley optikai vizsgálatai420
A hőmérő. - Fahrenheit426
Halley mágnességi vizsgálatai. - Graham. - Az északi fény429
Bradley434
Bernoulli Dániel439
A Bernoulliak. - Bernoulli Dániel élete439
Az eleven erők megmaradásának elve446
A hidrodinamika alaptétele. - A gázelmélet448
Akusztikai vizsgálatok. - Brook Taylor451
Watt (arczképpel)454
Watt ifjúsága. - Watt a glasgowi egyetem mechanikusává lesz456
A régi gőzgép története459
Az újabb gőzgépek története467
Watt gőzgépe472
A víz chemiai összetétele479
Watt magánélete. Kitüntetései. - Halála483
Franklin (arczképpel)485
Franklin ifjúsága486
Franklin a közügyek terére lép s a tudományokkal foglalkozik489
Az elektromos tünemények ismeretének fejlődése Gilbert óta. - Hawksbee491
Gray és Dufay. - Az elektromosság terjedése és kétféle minősége493
Az elektromos gép. A sűrítő palaczk498
Franklin és a sűrítő palaczk. - Az elektromosság elmélete502
A légköri elektromosság és a villámhárító508
Franklinnak az elektromosságra vonatkozó egyéb vizsgálatai514
Franklin politikai pályafutása. - Jelleme. - Halála515
Coulomb521
Coulomb élete a franczia forradalom kitöréséig521
Az elektrométerek. - Elektromos sorok. - A megosztás elmélete. - Symmer elmélete523
Coulomb vizsgálatai529
Coulomb nézetei a mágnesség mibenlétéről. - Működése a forradalom után. - Jelleme. - Halála535
Volta (arczképpel)538
Volta ifjúsága. - Első vizsgálatai. - Az elektrofor538
Volta chemiai munkái. - Volta Páviában tanár. - A szalmaszál-elektroskop és a kondenzátor. Az eudiométer s egyéb találmányok540
A légköri elektromosság forrásai542
Érintkezésbeli elektromosság546
Az elektromos oszlop554
Az elektromos oszlop elmélete556
Volta kísérletei Párisban. - Kitüntetései. - Egyéni és tudományos jelleme. - Halála558
Chladni (arczképpel)565
Chladni ifjúsága és tanulmányai. - Hangszerei565
A fizikai akusztika fejlődése a XVIII-dik században569
Chladni Akusztikája574
A pálczák transverzális és longitudinális rezgései, a hangmagasság mérése. - Lapok rezgései. - Forgó rezgések576
A hang sebessége és visszaverődése. - Hallócsövek. - Meteorok és üstökösök582
Chladni utazásai. - Jelleme. - Halála588

Czógler Alajos

Czógler Alajos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Czógler Alajos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem