Buday György és Kolozsvár

Fülszöveg

BUDAY GYÖRGY (Kolozsvár, 1907. április 7. - Coulsdon, Anglia, 1990. június 12.) páratlan életműve a magyar és az európai kulturális örökség szerves része, amely összeköti az erdélyi, a magyarországi és a nyugati magyarság életét, szellemi teljesítményeit. Közösségszervező korszakában az Erdélyi Fiatalok, a Szegedi Fiatalok, a Válasz korszellem-változtató szenvedélye tartotta lázban; művészi hagyatékában a népi kultúra értékvilágának mélyrétegei, a magyar raji klasszikusai és Shakespeare örök igazságokat hordozó alakjai találnak egymásra.
Világhírű grafikusművész emléke előtt tisztelgünk ezzel a kötettel, szülővárosában, amelytől lélekben sosem szakadt el. Kolozsvári barátainak jó ideig akkor is postázta az esztendőfordulókor szétküldött George Buday's Little Book-ot, amikor azok már csak az ő emlékezetében éltek. Pályája csúcsán is számon tartotta, hogy művészi indulásában mit köszönhet ennek a városnak (ahol 17 évesen rendezte meg első egyéni kiállítását), mint ahogy haláláig sem feledte: a Korunk Galéria látogatói jelképes hazatérését ünnepelték születésének háromnegyed százados fordulóján.
A Buday Györgyöt „Kolozsvár-közeibe" hozó kötet egyben.a két világháború közötti magyar művelődés egyik izgalmas műhelytörténetébe is bepillantást enged. Mindenekelőtt a Buday György és Jancsó Béla levelezéséből kibontakozó korkép, illetve az Erdélyi Fiatalok és a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma sokrétű kapcsolatát dokumentáló közelkép alapján. A diákönszervezésben és a szegedi tanyavilág kutatásában (az agrársettlement mozgalomban) alkalmazott módszereit elsősorban Jancsó Béla közvetíti, de egyben ő az, aki a művészpálya alakulását kezdettől a legkövetkezetesebben figyelemmel kíséri. Elsősorban neki, illetve Kós Károlynak és Debreczeni Lászlónak köszönhető, hogy az erdélyi közönség rendre tudomást szerez a Szegedi Kis.Kalendárium sorjázó köteteiről, az 1931-es év legszebb magyar könyve címet elnyert Boldogasszony búcsúja fametszetsorozat sikeréről; az ő közreműködésükkel látott napvilágot 1933-ban Kolozsváron az Arany János balladái, amelyről mindhárman írnak; a Székely népballadák 1937-es világsikerét Debreczeni László már az előzmények alapján megjósolhatta.
A kötet szerkesztése során derült fény arra, hogy jószerint még feltárásra és árnyalt bemutatásra várnak Buday londoni évtizedei: letelepedésének körülményei és szerepe az Angliai Magyar Tanácsban; magyar állampolgárságának elveszítése 1941-ben; a Londoni Magyar Intézet élén végzett munkája; a Rákosi kitervelte per története; rádiós tevékenysége; 1956 utáni belső emigrációja és művészetének kiteljesülése. Vissza