1.062.439

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a meteorológiába II.

A mozgó légkör és óceán/Kézirat - Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 403 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Harmadik változatlan kiadás. Kézirat. Tankönyvi szám: J3-1344. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Kihajtható mellékleteket tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A meteorológia tudományának legalapvetőbb, s igazán sajátos területe a légköri mozgásrendszerek vizsgálata. Természetesen ezen a területen is a fizika egyes speciális ágainak (ezúttal elsősorban a... Tovább

Előszó

A meteorológia tudományának legalapvetőbb, s igazán sajátos területe a légköri mozgásrendszerek vizsgálata. Természetesen ezen a területen is a fizika egyes speciális ágainak (ezúttal elsősorban a hidrodinamikának) az alkalmazásáról van szó, de előtérbe kerül egy fontos vonás, amely a meteorológia és fizikai oceanográfia területeire különösen jellemző. Arról, van szó, hogy ún. "bonyolult hidrodinamikai rendszereket" (légkört, ill. óceánt) kell vizsgálnunk és leírnunk és ezekben a leírásokban nem az egyes önmagukban véve viszonylag egyszerű részfolyamatok a lényegesek, hanem ezek egymásra hatása, együttes működése. Ez igen nehéz feladatokat vet fel, mert a "nem-lineáris kölcsönhatások" - nem kidolgozott - elméletének határvonalán kell mozognunk.
Ha a légkörről, az óceánokról, ill. ezek bármely részéről mint termodinamikai és hidrodinamikai rendszerekről akarunk érdemleges megállapításokat tenni, mindenekelőtt keresnünk kell bizonyos mérhető tulajdonságokat, amelyek e rendszerek állapotaira jellemzők és ki kell alaki tanunk valamilyen alkalmas matematikai leirást, amelynek segítségével az előbbi mérhető tulajdonságok áttekintése lehetővé, ill. könnyebbé válik. Ami a "mérhető tulajdonságokat" illeti, ezek a légkör esetében egyrészt a minden gázra, gőzre és folyadékra jellemző termodinamikai állapothatározók (hőmérséklet, nyomás, specifikus térfogat stb.), amelyek bizonyos belső erőkkel kapcsolatosak, másrészt az egyes elemi folyadék-, ill. levegőtestek mozgására jellemző adatok (sebességek, gyorsulások stb.), harmadrészt pedig az un. "külső erők", mint pl. a gravitáció és a Föld forgásából származó erőhatások. A légkör esetében a mozgásokat azok a légnyomáskülönbségek hozzák létre, amelyek a napsugárzás energiájának potenciális energiává történő átalakulásakor keletkeznek. Ezekből származnak az un. "légnyomási erők", ill. általában az ún. "nyomási erők". Az óceánok mozgásrendszerei a légköriektől a tekintetben lényegesen eltérnek, hogy a nyomási erők mellett a mozgások forrásaként azt a kinetikus energiát is számitásba kell vennünk, amelyet a viz felső rétegei a fölöttük áramló légkörtől közvetlenül kapnak. Másrészt az óceánokban maguk a nyomási erők sem egészen úgy jönnek létre, mint a légkörben. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 7
1. ALAPFOGALMAK (Czelnai R.) 9
1.1 A légköri sztatika alapegyenlete és a "nyomási erő" 9
1.1.1 Hidrosztatikai instabilitás 11
1.1.2 Horizontális légnyomási erők 14
1.2 A mozgásrendszerek euleri és lagrangei leírása 15
1.3 Trajektórlák, áram vonalak és tipikus áramvonalképek 16
1.4 Az Euler-féle hidrodinamikai mozgásegyenletek 24
1.5 A kontinuitási egyenlet 31
1.6 A prognosztikai egyenletrendszer 34
1.7 Elemi mozgásrendszerek; egyensúlyi áramlások 40
1.7.1 "Euleri" és "antitriptikus" áramlás 41
1.7.2 "Geosztrofikus" és "gradiens" áramlás 42
1.7.3 "Clklosztroflku8" és "inerciális" áramlás 45
1.7.4 A súrlódási erő hatása 47
1.7.5 A "termikus" áramlás 48
2. AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS, MINT A LÉGKÖRI ÁRAMLÁSI RENDSZEREK EGYÜTTESE (Czelnai R. ) 52
2.1 Előzetes megjegyzések 52
2.1.1 Az impulzusmomentum megmaradásának problémája 53
2.1.2 Az általános légkörzés globális mérlegfeltételei 56
2.2 Történeti visszatekintés 61
2.2.1 Korai megfigyelések - tengerhajózás 61
2.2.2 Első modellek 63
2.2.3 Az általános légkörzés korszerű elméletének kialakulása 65
2.3 A légköri mozgásrendszerek főbb szerkezeti sajátosságai 70
2.3.1 A légkori mozgásrendszerek jellemző méretei és ciklusai 72
2.3.2 Frontálzónák és "jet"-ek 76
2.3.3 A globális mozgásrendszer kvázipermanens cellái 83
a) A globális cellák sématikus modellje 84
b) A cellák az átlagos tonális áramlás tükrében 87
2.4 Tranziens mozgásrendszerek 89
2.4.1 Rossby-hullámok 90
2.4.2 Vándorló mérsékelt övi ciklonok 97
a) Kialakulás és fejlődési szakaszok 98
b) Cikloncsaládok 105
c) Mérsékeltövi ciklonok, mint időjárási rendszerek 111
2.4.3 Szubtrópusi ciklonok és monszun depressziók 113
a) Szubtrópusi ciklonok 113
b) Monszun depressziók 116
2.4.4 Trópusi ciklonok 118
a) Keletkezési körzetek 118
b) A keletkezés mechanizmusa 124
c) Szerkezet 131
d) Mozgás, felbomlás , ill. átalakulás 133
2.4.5 Időjárási frontok 139
a) Frontok, mint diszkontinuitási felületek 139
b) Baroklinitás, frontogenezis és frontolizis 146
c) Frontok, mint időjárási rendszerek 151
2.4.6 Konvektiv skálájú mozgásrendszerek 155
a) A cellás konvekció kialakulásának feltételei 157
b) Rendezett konvektiv cellák 163
c) Nagy konvektiv rendszerek (szupercellák) 169
d) Tornádók, viztölcsérek, trombák 174
2.5 Évszakos változások 184
2.5.1 A passzát övek évszakos mozgásai - monszunok 186
2.5.2 A légköri mozgások évszakos változásai a közepes és magasabb szélességek öveiben 201
3. AZ ÓCEÁNOK ÁLTALÁNOS VÍZKÖRZÉSE (Czelnai R.) 210
3.1 A fizikai oceanográfia megszületése és kibontakozása 212
3.2 Az általános vízkörzés perzisztens áramlatai 215
3.2.1 Perzisztens tengeráramlatok az óceánok felszíni rétegeiben 218
3.2.2 Az óceánok háromdimenziós perzisztens áramlási rendszere 227
3.3 Az óceánok mezoskálájú örvényei 238
4. LÉGKÖRI TRANSZPORT FOLYAMATOK (Iványi Zs.) 245
4.1 A légköri turbulencia 246
4.1.1 Turbulens áramlás 247
4.1.2 A turbulencia statisztikai Jellemzése. 250
4.1.3 A turbulencia fél-empirikus és empirikus elmélete 256
4.1.4 A turbulens spektrum 258
4.2 A légköri határréteg 263
4.2.1 A határréteg tulajdonságai és egyenletei 264
4.2.2 A légköri határréteg felosztása 271
a) Felszínközeli réteg 272
b) Ekman-réteg 277
4.2.3 A mozgásmennyiség transzportja a határrétegben (Ekman-spirál) 278
4.3 A szabad légkör transzport folyamatai (Alapvető ciklusok) 285
4.3.1 A tömeg-ciklus 286
4.3.2 Az energia-ciklus 289
4.3.3 Az impulzusmomentum ciklusa 299
4.3.4 A hidrológiai ciklus 303
4.4 Szennyezőanyagok légtöri transzportja 306
4.4.1 Légszennyező anyagok és források 307
4.4.2 Légszennyező folyamatok meteorológiai vonatkozásai 311
a) Kis távolságú transzport 313
b) Nagy távolságú transzport 315
4.4.3 A légszennyező anyagok transzportjának modellezése 321
4.4.4 A légszennyeződés-meteorológia alkalmazásai 325
5. ÉGHAJLATI RENDSZER, ÉGHAJLAT, ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK (Gőtz G.) 327
5.1 Alapfogalmak 327
5.2 Éghajlatai aki tó tényezők. Az éghajlati rendszer 336
5.2.1 Extraterresztrikus éghajlatalaki tó tényezők 338
5.2.2 Terresztrikus éghajlatalakitó tényezők 339
a) A talajfelszín 339
b) Az óceánok 340
c) A krioszféra 343
d) A bioszféra 345
5.2.3 A légkörön belül ható éghajlatalakító tényezők 345
a) Sugárzási folyamatok 345
b) A légkör belső dinamikai folyamatai 347
c) Levegőkémiai folyamatok 348
5.2.4 Az éghajlati rendszer felépítése 350
5.2.5 Éghajlati visszacsatolási mechanizmusok 354
5.3 Az éghajlati rendszer megfigyelt változékonysága 356
5.3.1 Évszakos változások 356
5.3.2 Évek közötti változékonyság 358
5.3.3 Hosszútávú változások 363
a) A múlt évszázad éghajlata 363
b) múlt évezred éghajlata. 364
c) Az elmúlt 10000 év éghajlata 365
d) A jégkorszak és a glaciális korszakok kronológiája 365
5.3.4 Az éghajlatváltozások lehetséges okai és az éghajlati rendszer jövője 368
5.4 Az emberi tevékenység hatása az éghajlatra 370
5.4.1 Antropogén éghajlatmódosító folyamatok 371
a) A légkör hőszennyezése. 372
b) A széndioxid-koncentráció növekedése 373
c) A halogénezett szénhidrogének megjelenése 374
d) A légkör szennyezése további infravörös sugárzást elnyelő gázokkal 375
e) A légkör aeroszol szennyezése 376
f) A talajfelszín arculatának megváltoztatása 380
g) Az együttes antropogén hatás felmérése 380
5.4.2 Egy melegebb földi klíma lehetséges következményei 384
a) A tenyészidőszak hossza 384
b) A csapadék eloszlása 384
c) A krioszféra sorsa 386
FÜGGELÉKEK 389
1. A könyvben előforduló vektor analitikai fogalmak áttekintése 391
2. A gradiens szél és geosztrofikus szél viszonya különféle ciklonális és anticiklonális görbületek esetén a 30°, 45° és és 600-08 földrajzi szélességeken 399
3. A főbb izobárfelületek geopotenciális magasságai és hőmérsékletei (ICAO normál légkör) 401
4. Nedves adiabatikus gradiens (°C/100 m) kondenzáció és szublimáció esetén 403
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem