Bevezetés a meteorológiába III.

Tartalom

BEVEZETÉS 7
1. ALAPRENDSZEREK ÉS SZOLGÁLTATÓ RENDSZEREK 9
1.1. Az "Időjárási Világszolgálat" felépítése és működése 10
1.2. A nemzeti meteorológiai szolgálatok feladatköre és felépítése 15
1.3. A meteorológiai szolgáltatások adatkövetelményei 20
1.3.1. Globális, regionális és nemzeti adatkövetelmények 20
1.3.2. Az "adat-szintek" osztályozása 23
1.4. A megfigyelő alaprendszer 24
1.4.1. Földbázisú alrendszer 24
1.4.1.1. Állom ás típusok 26
1.4.1.2. Az állomáshálózatok optimális sűrűsége és elrendezése 30
1.4.1.3. A meteorológiai főállomások felszerelése, nyilvántartása és feladatköre
1.4.2. Űrbázisú alrendszer 38
1.4.2.1. "Űr-szegmens" 38
a) Kvázipoiáris pályán keringő műholdak 39
b) Geoszinkron műholdak 46
1.4.2.2. "Földi szegmens" 49
a) A műholdakat üzemeltető országok
központi állomásai 49
b) A felhasználók vevőállomásai 50
1.5. A távközlő alaprendszer 53
1.5.1. Meteorológiai táviratok 54
1.5.1.1. Szinoptikus felszíni megfigyelések táviratai 55
1.5.1.2. Szinoptikus magaslégköri megfigyelések
táviratai 65
1.6.1.3. Éghajlati adatok táviratai 66
1.5.1.4. Repülésmeteorológiai táviratok 67
1.5.2. A meteorológiai hírközpontok működése
1.5.2.1. Az OMSZ budapesti hírközpontjának kapcsolódása az európai regionális hálózathoz 68
1.5.2.2. Az OMSZ belföldi hírrendszere 76
1.5.2.3. Adatbank szolgáltatások 78
1.6. Az adatfeldolgozó alaprendszer és a szolgáltató rendszerek 73
1.6.1. A meteorológiai adatfeldolgozási müveletek áttekintése 79
1.6.2. Operatív (real-time) adatmüveietek 81
1.6.2.1. A Globális Adatfeldolgozó Rendszer 81
1.6.2.2. Példa egy NMC operatív adatkezelő rendszerére 83
1.6.3. Regisztrativ (non-real-time) adatmüveletek 86
1.6.3.1. Az éghajlati adatbázis kiépítésének nemzetközi
programja 87
1.6.3.2. A budapesti NMC éghajlati adatfeldolgozó
rendszere 88
2. MŰSZEREK ÉS MEGFIGYELÉSI MÓDSZEREK 93
2.1. Vizuális megfigyelések 94
2.1.1. A felhők morfológiája és vizuális megfigyelése 94
2.1.1.1. A felhőfajták osztályozásának rendszere 95
a) Felhőnemek (főfajták) 99
b) Felhőformák, változatok és kisérőfelhők 103
c) Orografikus felhők 111
2.1.1.2. Az égkép kódolása 113
2.1.1.3. A felhőmennyiség, felhőmagasság, felhőhuzam
és optikai rétegvastagság vizuális meghatározása 119
2.1.2. Egyéb időjárási jelenségek vizuális megfigyelése 128
2.1.3. A látástávolság észlelése 128
2.1.4. A talajállapot megfigyelése 130
2.2. Á meteorológiai elemek "közvetlen" műszeres mérése a "felszinközeli" rétegben
2.2.1. Alapfogalmak 133
2.2.1.1. A közvetlen mérésre szolgáló meteorológiai műszerek általános elvi felépítése 134
2.2.1.2. A meteorológiai műszerek jellemzői 137
2.2.1.3. Érzékelők, jelátalakítók és kijelzők; mérőrendszeren belüli adatkontrol 140
2.2.2. A meteorológia alapvető műszerei 142
2.2.2.1. Légnyomás 142
2.222.2. Hőmérséklet 149
2.2.2.3. Légnedvesség 161
2.2.2.4. Szélirány és szélsebesség 159
2.2.2.5. Csapadék 180
2.2.2.6. Párolgás és evapotranspiráció 186
2.2.3. A levegő és a csapadék kémiai összetételének mérése 190
2.2.3.1. Levegőkémiai mérések 192
2.2.3.2. Csapadékkémiai mérések 198
2.3. A meteorológiai elemek "közvetlen" magaslégköri mérésének eszközei és módszerei 199
2.3.1. A légkör vertikális szondázásának korszerű eszközei 200
2.3.1.1. Tornyok és kötött léggömbök 202
2.3.1.2. Ballon-szondák és vető-szondák 203
2.3.1.3. Rakétaszondák 211
2.3.2 "Uszó " léggömbök ( trajektória-szondák ) 213
2.3.3 Repülőgépes megfigyelések 215
2.4. "Közvetett" (távérzékelésen alapuló) mérések 216
2.4.1. Sugárzásmérések 217
2.4.2. Képalkotás távérzékeléssel 221
2.4.2.1. Passziv képalkotás (mühold-képek felvétele) 222
2.4.2.2. Aktiv képalkotás 224
a) Időjárási rendszerek detektálása 223
b) Radar csapadékmérés 228
c) Szélmérés Doppler-radarral 230
2.4.3. Távszondázás 233
2.4.3.1. Passzív távszondázás 233
a) Multispektrálls műhold-szondáz ás 233
b) Ózon spektrofotometrla 234
c) A légköri homályosság mérése 236
2.4.3.2. Aktiv távszondázás 236
a) A felhőalap mérése 237
b) A látástávolság mérése 239
c) Akusztikus szondázás 242
AZ IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉSE 245

3.1. Általános megfontolások 246
3.1.1. A tudományos prognosztika alapelvei 246
3.1.1.1. Autovariáció 246
3.1.1.2. Vezérlés 247
3.1.1.3. Elsőfajú és másodfajú prognózisok 248
3.1.2. A meteorológiai előrejelzések módszereinek fejlődése 249
3.1.2.1. A kezdeti fejlődés 251
3.1.2.2. A "szinoptikus meteorológia" kialakulása 258
3.1.2.3. A numerikus prognosztika megszületése, és
a fejlődés újabb irányai 260
3.2. Az időjárás előrejelzésének általános folyamatvázlata 264
3.2.1. Előkészítő fázis 264
3.2.2. Operatív fázis 270
3.2.2.1. Az adatok asszimilációja 270
3.2.2.2. A szinoptikus helyzet prognózisa 273
3.2.2.3. "Interpretálás": az időjárás előrejelzése 279
3.2.2.4. Az előrejelzések specializálása és szolgáltatása 286
3.2.2.5. Ellenőrzés és "verifikáció" 288
3.3. Az előrejelezhetőség határai 294
AZ ÉGHAJLAT LEÍRÁSÁNAK MÓDSZEREI 303
4.1. Ökológiai leirás 307
4.2. Statisztikai leirás 310
4.2.1. Hagyományos éghajlati statisztikák 313
4.2.2. Az éghajlati elemek valószinüségi változókként való leirása 314
4.2.2.1. Egyetlen valószinüségi változó leirása 314
4.2.2.2. Kockázatbecslés 316
4.2.2.3. Elemegyüttesek leirása 316
4.2.2.4. Hipotézis-vizsgálatok 320
4.2.3. Az éghajlati elemek sztochasztikus folyamatokként való leirása (a "második momentumok klimatológiája) 323
4.3. Szinoptikus klimatológia 332
4.4. Dinamikus klimatológia 336
4."5. Éghajlat-osztályozások 336
4.5.1. Köppen rendszere 338
4.5.2. Flohn rendszere 333
4.5.3. Thornthwaite rendszere 340
IRÁNYÍTOTT LÉGKÖRI KÍSÉRLETEK; ÉGHAJLAT- ÉS IDŐJÁRÁSMÓDOSITÓ BEAVATKOZÁSOK 345
5.1. Az irányított légköri kísérletek lehetőségei és korlátai 345
5.2. A nagyskáláju beavatkozások kérdése 346
5.3. Jégeső-elhárítás
5.4. Csapadéknövelés 352
5. 5. Trópusi ciklonok módosítása 359
5.6. Lokális beavatkozások 359
5.6.1. Ködoszlatás 359
5.6.2. Fagyvédelem 364
5.6.3. Mikroklíma módosítás 368

Témakörök