| Előszó | 11 |
| Előszó a második kiadáshoz | 13 |
| A múlt: az emberi örökléstan története | 15 |
| Az emberi öröklődés tudományának gyökerei | 17 |
| Az állattenyésztés és növénynemesítés genetikai tanulságai | 18 |
| Első adatok az emberi öröklődésről | 19 |
| Ch. Darwin - Az öröklődés első átfogó elmélete | 25 |
| Darwin fiatalsága | 25 |
| Egy természettudós utazásai | 27 |
| Az ember származása | 31 |
| Darwin korának genetikai nézetei | 32 |
| A darwini pángenézistan | 34 |
| A gemmulák mint az öröklődés anyagi részecskéi | 36 |
| A pángenázistan értékelése | 38 |
| F. Galton - Az emberi örökléstan megteremtője | 41 |
| Az indulás | 41 |
| A matematikai-statisztikai módszerek alkalmazása | 42 |
| A "nature-nurtur", vagyis az örökletesség és a környezeti hatások egysége | 44 |
| Az ujjlenyomat-vizsgálatok | 45 |
| Az "ős-örökség" törvénye | 45 |
| Az öröklődés "gyökér"-elmélete | 48 |
| A. Weismann - A szerzett tulajdonságok nem öröklődnek | 51 |
| A sejttani felfedezések | 51 |
| Weismann munkássága | 56 |
| Öröklődési rendszere | 57 |
| A csíraplazma halhatatlansága | 58 |
| V. G. J. Mendel - Az öröklődés egyetemes szabályai | 62 |
| A nagy vizsgálat előzményei | 66 |
| Mendel kísérlete | 71 |
| A mendeli mű sorsa | 74 |
| "Az idő elérkezett" | |
| T. Boveri és W. S. Sutton - Az öröklődés kromoszómaelmélete | 77 |
| A közvetett bizonyítékok | 79 |
| T. Boveri | 80 |
| A kromoszómák sérthetetlensége | 82 |
| W. S. Sutton | 83 |
| A kromoszómák szabad kombinálódása | 85 |
| Kromoszómák és a Mendel-szabályok | 87 |
| W. L. Johannsen - A környezeti hatások befolyása | 88 |
| A tiszta vonal | 91 |
| Az öröklöttség és szerzettség dialektikája | |
| H. de Vries - Az örökletes ártalmak eredete: | |
| A mutációk | 93 |
| A ligetszépe | 93 |
| A Mendel-szabályok újrafelfedezése | 96 |
| H. J. Muller - A genetikai ártalmak okai | 98 |
| Életének három korszaka | 98 |
| A mutációk nem ok nélküliek | 100 |
| Az első sikertelen "nyomozások" | 102 |
| A röntgensugárzás genetikai ártalmasságának leleplezése | 103 |
| A sugárgenetika | 106 |
| A tudós humanizmusa | 107 |
| A. E. Garrod - A veleszületett anyagcsere-rendellenességek - az emberi öröklődés kémiai alapjainak első bizonyítékai | 111 |
| Az alkaptonuria | 112 |
| Az anyagcsere veleszületett rendellenességei | 114 |
| K. Landsteiner - vércsoportok mint a többszörös allélek példái | 116 |
| Az ABO vércsoportok felfedezése | 117 |
| A vércsoportok öröklődése | 118 |
| T. H. Morgan - A génelmélet az örökléstan első nagy szintézise | 122 |
| Az indulás | 122 |
| A muslicák (drosophilák) | 124 |
| A Morgan-iskola | 126 |
| A nemi kromoszómák | 127 |
| A nemhez kötött öröklődés szabálya | 129 |
| Morgan kutatási módszere | 130 |
| A gének kapcsolódása | 132 |
| A "crossing over", a génkicserélődés | 134 |
| A gének kromoszómán belüli helyének meghatározása, az ún. géntérkép | 135 |
| A klasszikus génelmélet | 136 |
| A biométerek és a mendelisták ellentéte | 139 |
| A mérhető jellegek öröklődésének vizsgálata | 139 |
| K. Pearson | 140 |
| W. Bateson | 143 |
| A mendelisták és a biométerek ellentéte | 145 |
| Az eugenika létrejötte és meggyalázása | 148 |
| Galton utópiája | 148 |
| Az eugenika alkalmazásának nehézségei | 150 |
| Az eugenikai gondolat terjedése | 151 |
| A fajelmélet és az eugenika | 152 |
| Az eugenika meggyalázása | 154 |
| A katasztrófa utáni bénult csend | 155 |
| Az eugenika jelene és jövője | 155 |
| A neolamarckizmus térhódítása | 157 |
| A genetika magas szintje a Szovjetunióban | 157 |
| A két tábor | 158 |
| A harc élesedése | 160 |
| Liszenkóék felülkerekedése | 162 |
| A genetika "ideológiai" problémái | 163 |
| "A tudomány nem tűri meg a szubjektivizmust" | 165 |
| A genetikusok kiáltványa | 167 |
| Az emberiség genetikai jogainak edinburgh-i deklarációja | 167 |
| G. W. Beadle és E. L. Tatum - Az "egy gén - egy enzim" elmélet | 171 |
| Az előkísérletek | 171 |
| A kenyérpenész | 173 |
| A fortélyos terv | 174 |
| A mutánsok leleplezése | 176 |
| Az "egy gén - egy enzim" tétel igazolása | 177 |
| F. Mieschertől J. D. Watsonig és F. H. C. Crickig - A DNS-sztori | 180 |
| F. Mewscher: A nukleinsav felfedezése | 180 |
| A nukleinsavak és a kromoszómák kapcsolata | 183 |
| F. Griffith és O. T. Avery: DNS=örökletes anyag | 185 |
| J. D. Watson, F. H. C. Crick és M. H. F. Wilkins: A DNS szerkezetének és működési elvének felfedezése | 188 |
| A klasszikus örökléstani kutatások eredményeinek összefoglalása | 196 |
| Az emberi örökléstan hazai története | 198 |
| Az emberi örökléstan hazai úttörői | 198 |
| Csörsz Károly | 200 |
| Csik Lajos | 201 |
| A Körösy család | 202 |
| Az ikerkutatások hazánkban | 204 |
| A heredo-degenerációk tana | 207 |
| A "testegyenészet" örökléstana | 214 |
| A szemészeti ártalmak genetikája | 216 |
| A veleszületett rendellenességek kutatása és nyilvántartása | 218 |
| Az értelmi fogyatékosság kutatásának történeti áttekintése | 222 |
| Az eugenika Magyarországon | 227 |
| A házasság előtti tanácsadások története hazánkban | 232 |
| A jelen. Az emberi örökléstan diadala | 235 |
| Az öröklődés alapjai | 237 |
| A sejt | 237 |
| A sejtciklus | 238 |
| Az emberi kromoszómák és vizsgálatuk | 241 |
| A fehérjék | 246 |
| A DNS és a gén | 250 |
| A fehérjeszintézis | 255 |
| A kromoszómák finomabb szerkezete | 259 |
| Az öröklődés fő szabályszerűségei | 265 |
| Az ikerkutatások örökléstani jelentősége | 269 |
| Az ikertípusok | 269 |
| Az értékelés elve | 272 |
| Az ikergondozás jelentősége | 275 |
| A sziámi ikrek | 276 |
| A mongén öröklődés | 279 |
| A "normál" jellegek öröklődése | 281 |
| A domináns öröklődés | 283 |
| Az Rh-vércsoportok | 287 |
| A recesszív öröklődés | 292 |
| A vérrokon-házasságok | 297 |
| Tutanhamon élete és halála | 300 |
| A "Toulouse-Lautrec-szindróma" | 307 |
| A Ferenczy család genealógiája | 312 |
| A nemhez (X kromoszómához) kötött öröklődés | 317 |
| A női nem nagyobb ellenállóképessége | 320 |
| A kromoszóma-rendellenességek | 324 |
| A Down-kór | 326 |
| Az alattomos alaki hibák | 329 |
| A centrikus fúziók és az emberré válás | 332 |
| Kromoszóma-rendellenességek elvetélt magzatokban | 335 |
| A nemiség kialakulása | 338 |
| A kromoszomális nem zavarai | 342 |
| A kétes neműek | 345 |
| A bűnözés örökletes meghatározottsága | 348 |
| A poligén öröklődés | 360 |
| Az emberi örökléstan nagy talánya | 360 |
| Az ember kvantitatív jellegeinek öröklődése | 361 |
| A poligén öröklődés | 363 |
| Az intelligencia | 364 |
| J. S. Bach családfája | 369 |
| A zenei tehetség öröklődése | 375 |
| A "visszatérés az átlaghoz" | 380 |
| Az értelmi fogyatékosság | 382 |
| A patológiás értelmi fogyatékosság kóreredete | 385 |
| L. S. Penrose | 387 |
| A "küszöb"-jelenség | 389 |
| A soktényezős modell | 390 |
| A bizonyítás: a nyúlajak öröklődése | 393 |
| A poligén öröklődés szabályszerűségei | 394 |
| A multifaktoriális kóreredet | 398 |
| Az epidemiológiai módszerek alkalmazása | 400 |
| Populációgenetika | 402 |
| A környezeti hatások jelentősége a csípőficam kóreredetében | 404 |
| A veleszületett csípőficam | 405 |
| Mutációk | 410 |
| A mutációk szintje és típusa | 413 |
| A mutációs gyakoriság meghatározása | 413 |
| A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása | 416 |
| A mutagének kísérletes tesztelése | 419 |
| A kromoszóma-mutációk vizsgálata | 420 |
| Az ionizáló sugarak mutagén hatása | 422 |
| A kémiai mutagének | 426 |
| A daganatképződés és a genetika | 428 |
| A mutációk jelentősége | 434 |
| Lehetőségeink és teendőink | 436 |
| A genetikai ártalmak kezelése | 436 |
| A genetikai egyensúly | 439 |
| A genetikai tanácsadás | 442 |
| Magzatvizsgálat a méhben | 444 |
| Az eufenika | 449 |
| A jövő: az algénia | 453 |
| A gének mesterséges megváltoztatása | 456 |
| A transzformáció hasznosíthatósága | 457 |
| A génizolálás és a génterápia | 459 |
| A génsebészet | 463 |
| A DNS mesterséges szintézise | 469 |
| A géntervezés és génszintézis | 472 |
| A sejt-hibridizáció | 476 |
| A kromoszómák géntérképe | 480 |
| A magtranszplantációs kísérletek | 481 |
| A mesterséges megtermékenyítés: a lombikbébi realitása | 483 |
| A nem irányítása | 488 |
| Ikerszülés rendelésre | 491 |
| A mesterséges placenta | 493 |
| A prosztaglandin | 495 |
| Epilógus | 498 |
Folytatás Microsoft-tal