| Asztal körül | 4 |
| A szaszervezetek és a politika | |
| A Pedagógusok Szakszervezete neves hazai társadalomtudósokat hívott meg, hogy mondják el véleményüket a szakszervezetek politikai kapcsolatairól, arról, hogy az adott gazdasági helyzetben milyen lehetőségei vannak a munkavállalói érdekképviseletnek | |
| A vitából, amelynek legérdekesebb hozzászólásait ismertetjük, jól kirajzolódtak a különboző általános megközelítések, valamint az atkuális politikai helyzet különböző megítélései | |
| Analízis | 12 |
| Göran Therborn: A munkanélküliség jelentése és típusai | |
| A munaknélküliség problémáján keresztül, a globális gazdaságba helyezve vizsgáljuk | |
| Svédországban a gazdasági válság és a tömeges munkanélküliség közvetlen kiváltó okai a pénzügyi válság illetve a neoliberális kormányzat működése volt | |
| A munkanélküliség problémáját körülvevő zavar tisztázása érdekében megvizsgáljuk a döntéshozók tevékenységét, valamint a munaknélküliek három típusát | |
| Végül áttekintjük a munaknélküliségnek a betegségekre és a halálozási statisztikákra gyakorolt hatását | |
| Rainer Deppe-Melanie Tatur: A szakszervezetek és a rendszerváltás Lengyeloszágban és Magyasrországon | 32 |
| A két hasonló helyzetű országban számos eltérő vonást mutatott az államszocialista gazdasági rend felszámolása | |
| A tapasztalatok szerint például fordított arányban áll egymással az átalakulási folyamat legitimitása és törvényessége | |
| Bár a társadalmi támogatottság különbségei miatt a gazdasági átalakulási program jellege igen eltérő volt a két országban, mindkettőben megfigyelhetők a korporatív politikai rend kivalakulásának jelei | |
| Saskia Sassen: Migráció a világgazdaságban | 63 |
| A nyolcvanas évek munakerővándorlásai - amelyek mindenekelőtt a nőket és a rosszul fizetett munkaerőt vonzották az Egyesült Államok és Japán nagyvárosaiba - nem magyarázhatók meg a szokásos értelmezési sémákkal | |
| Tanulmányunk az értelmezésnél tekintettel van a termelés egyre erőteljesebb nemzetközivé válására és az USA és Japán új munkaerő-szükségletére egyaránt, s így hívebb képet tudunk adni az új (ázsiai) migrációs folyamatok jellegzetességeiről | |
| Lapvárta | 92 |
| Competition and Change | |
| Brit-amerikai folyóiratot mutatunk be, amelynek célja a nemzetközi "politikai gazdaság" új jelenségeinek tanulmányozása, a világgazdaság megértéséhez szükséges új elméleti keretek kimunkálása | |
| Olvasójel | 96 |
| Matheika Zoltán: A munkaszervezet társadalmi meghatározottságáról | |
| Az utobbi évtizedek egyik legérdekesebb gazdaságtörténeti vitáját Stephen Marglin és David Landes folytatta arról, hogy a gyárrendszer kialakítása mennyiben volt hatékonysági szempontoknak tulajdoníthatók, és mennyiben a tőkések uralmi szempontjai játszották a főszerepet | |
| A cikk ismerteti és összeveti a két álláspontot, és további következtetésekkel is szolgál | |
| Kislexikon | |
| Munakügyi törvények (Erdősné dr. Simon Zsuzsa) | 123 |
| Munakvállalói résztulajdon (Hovorka János) | 126 |
| Asszociációk | 130 |
| Sugár András-Trautmann László: A rejtélyes szektor | |
| A rendszerváltás utáni rejtett gazdaság két legfontosabb előzményét, a szocialista gazdaság keretein belül működő második gazdaságot és a fejlett tőkés országokban kialakuló informális gazdaságot vizsgálja a cikk politikai gazdaságtani szempontjaiból | |
| Az összhasonlítás és elemzés egyik fő kérdése, hgoy ezek a szektorok mennyiben járultak hozzá a mai társadalmi-gazdasági helyezt kialakulásához | |
| Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor: A szellemi termelési módról | 147 |
| A posztmodern kritikával szemben a szerzők úgy vélik, hogy a marxi életmű maradandó eleme a termelési módok fogalmának bevezetése, ám Marx alapvetően tévedett, amikor a munkásosztályt tekintette az új lehetőségek alanyának | |
| Az államszocialista rendszer bikásának fő oka is azo volt, hogy nem volt képes megteremteni a szellemi termelési mód kibontakozásának feltételeit | |
| Arcok | 162 |
| A fényképek útján | |
| Tabák Lajos fotóművész (ezúttal verbális) önarcképe | |
| Tony Benn: A munkáspárti politika jelen és jövője (interjú) | 166 |
| A brit munkásmozgalom nagy öregjéről sokan tudják, hogy arisztokrata származású, és a 70-es évek végén az ő iparpolitikai koncepciója jelentette az alternatívát a thatcherista megoldásokkal szemben | |
| Az Eszmélet számára adott interjúban a volt miniszter a munka világának átalakulásáról és a baloldali politika feladatairól beszél | |
| Dokumentum | 176 |
| Törvénytervezet az Európai Közösség (Commonwealth of Europe) létrehozására | |
| Tony benn kezdetben a Munkáspárt Európa-párti szárnyához tartozott, a 70-es években azonban ellenezte Nagy-Britannia csatlakozását az Európai Közösségekhez | |
| 1992-ben egy olyan alapokmány-tervezettel állt elő, amely alternatívát jelenthet a monetarista alapokon álló Maastrichti Szerződéssel szemben | |
| Periszkóp | 184 |
| Stephanie Seguino: Üzleti titkok | |
| Dél-Korea állandó gazdaságpolitikai bezzeg-példává nőtte ki magát, keveset beszélnek azonban arról, hogy milyen szerepet játszott az állami szabályozás a népszerű "kis tigris" sikertörténetében, és még kevesebbet arról, hogy az exportágazatok diadalmenetét mennyiben alapozta meg a női munka páratlanul kíméletlen kizsákmányolása | |
| Történelem | 193 |
| Czéh Zoltán: A Gulag mint gazdasági jelenség | |
| A Szovjetunió sztálini időszakából ismert munkatáborokról számos beszámoló jelent már meg, kevés azonban azoknak az elemzéseknek a száma, amelyek ezen intézmények gazdasági funkcióját próbálták volna definiálni | |
| A tanulmány nemcsak a szovjet rendszerben alkalmazott táborokról szolgál érdekes tényekkel és szempontokkal, de rávilágít ezek történelmi előzményeire és sajátos gazdaságpolitikai kapcsolódásaira is | |
| E számunk képei Tabák Lajos fotóművész készítette 1928 és 1985 között (az őt ábrázoló portré kivételével, amely Tóth József munkája) | |
| Az Eszmélet szerkesztősége ez úton is köszöni értékes hozzájárulását e számunk megformálásához | |
Folytatás Microsoft-tal