A janzenizmus

Tartalom

I. FEJEZET.
A színtér.
„XIV. Lajos százada." Vannak árnyoldalai is. A hugenottákra nézve végzetes. XIII. Lajos elveszi tőlük La Rochelle-t (1628). Richelieu és Páter Joseph téritői tevékenysége. XIV. Lajos módszere diplomatikusabb. A térítésben a pénz is szerepet kap: Pelisson lesz a térítési ügyek pénzügyminisztere. Ha a szelídebb módszer eredménytelen, jöjjön az erőszak: Marillac és dragonyosai. A Nantes-i Ediktum visszavonása. - A „napkirállyal" a katolikusok sincsenek megelégedve. A gallikánizmus fejlődése.
Créqui herceg esete. A király megszerzi a regália-jogot.
A teológiai gallikánizmus: „Declaratio Clerici Gallicani". (11-17. l.)
II. FEJEZET.
Dogmatörténeti előzmények.
A teológiai tekintélyek szerepe a janzenizmus körüli
vitában. Ágoston kegyelem-tanának gyökerei. Ágoston
atropologiája; kegyelem-tana. Pelagius és a marseille-i
semipelagiánusok. Az emberi és az isteni együttműködés
Aquinói Tamásnál. A Banez-féle tomizmus. Molina Lajos
kísérlete az isteni predestináció és az emberi szabadakarat összeegyeztetésére. Bájus és a bájánizmus. Bartholomaeus de Medina és a probabilizmus. A probabilizmus
gyümölcsei. (18-28. l.)
III. FEJEZET.
Jansenius és barátja.
Jansenius Kornél és Duvergier de Hauranne János
találkozása Párisban. 1611-ben Bayonneba költöznek, itt
a patrisztika, különösen pedig Ágoston tanulmányozásával foglalkoznak. Elvállásuk után levélben érintkeznek. Levelezésük tárgya: a spalatói püspök anglikánná létele,
a dordrechti zsinat, Jansenius Ágoston-tanulmányai.
Ágostonnal kapcsolatos terveik megbeszélése céljából
találkoznak. Ezután következő időben egy kulcs-nyelvet
használnak; e titkos nyelv használatának értelme. Milyen
szándékkal vádolták Janseniust és Saint-Cyrant? Dechamps könyvének ismertetése
(29-39. l.)
IV. FEJEZET.
A Port-Royal.
A Port-Royal kolostor szerepe a janzenizmus történetében. Az Arnauld-család és a Port-Royal. A kolostor elhanyagolt állapotban van, amikor Arnauld (Jaqueline)
Angelika kerül az élére. Angelika megtérése és a zárda
reformja. Angelika maubuisson-i megbízása. Egy időn át
Sales-i Ferenc a kolostor lelki vezetője, majd ennek halála
után Zamet, langresi püspök. A „Titokzatos Rózsafüzér"
körüli vita: a Sorbonne eretnekséget lát benne, a lőweni
teológusok ortodoxnak ítélik. Saint-Cyran és a Port-Royal.
Le Maitre Antal megtérése. A „Petrus Aurelius''. Saint-Cyran fogsága. Fogságának ideje alatt tért meg Arnauld Antal. A megtért urak a vidéki Port-Royalba költöznek.
Jansenius Saint-Cyran fogsága alatt halt meg. Jansenius
jellemzése. Saint-Cyran fogságának vége. Ki volt Saint--
Cyran? (40-54. l.)
V. FEJEZET.
Az Augustinus.
Az Augustinus az 1640-es szeptemberi frankfurti vásárra jelent meg. A könyv leírása. A szerző halála után
Calénus és Fromond adták ki. A jezsuiták azonnal feljelentették a könyvet Rómában. VIII. Orbán pápa bullája.
Későbbi kiadások. Az Augustinus tartalmi ismertetése.
Jansenius egyházhűségének bizonyítékai az Epilógusban. (55-68. l.)
VI. FEJEZET.
A Fréquente Communion.
A tulajdonképpeni janzenizmus a Fréquente Communion megjelenésével kezdődik. Rapin értékelése. Mi inditotta Arnauld Antalt a könyv megírására? Az áldozásnál
a gyakoriság-e a fontosabb, vagy a kellő lelki felkészülés?
Arnauld vizsgálja az ősegyház gyakorlatát, a tridenti zsinat
határozatait és Boroméi Károly érsek intézkedéseit. A
könyv ellen a jezsuiták azonnal megkezdték a harcot.
A francia püspökök zsinata is foglalkozik vele. A könyv
gyakorlati hatása. Pascal véleménye. (69-79. l.)
VII. FEJEZET.
Harc az Augustinus körül. Az öt tétel.
A jezsuiták gyanakvással fogadták az Augustinust.
Cornet megszövegezi az Augustinus eretnekségét az öt
tételben. A janzenizmus az amiens-i egyházmegyében
kezd terjedni. A Sorbonne bizottságot küld ki a tételek
megvizsgálására. Az öt tételt nem szószerint idézték az
Augustinusból. A tételeket a francia püspökök kérésére
X. Ince külön kongregációval vizsgáltatja meg. Ennek az
alapján jelent meg a „Cum occasione" bulla. A három
hasáb kérdése. A pápai döntést nem befolyásolta, de meggyökereztette azt a meggyőződést, hogy a pápa félreértette Janseniust. A bullát a francia klérus ünnepélyesen
fogadta. De Marca toulouse-i püspök szerepe. (80-91. l.)
VIII. FEJEZET.
Arnauld pöre a Sorbonne előtt.
A pápai bulla látszólag elcsendesítette a harcot. Liancourt őrgróf nem nyer feloldozást, mert kapcsolatban van
a Port-Royal-al. Arnauld első levele. Második levele a duc
de Luynes-hez. Második levelét a Sorbonne eretneknek
találja. A Sorbonne ellen írásban védekezik. Második leveléből öt állítást emelnek ki és megállapítják felőlük az eretnekséget. VII. Sándor bullája és a formuláré. Arnauld
második levelében jelentkezik a janzenizmus dilemmája:
költött tételeket ítélt-e el X. Ince bullája, vagy az Augustinusban valóban megtalálható állításokat. (92-102. l.)
IX. FEJEZET.
A vidéki levelek.
Arnauld a sorbonne-i pör kezdetén letette a fegyvert.
Pascal vállalja magára a harc folytatását. A cél az volt,
hogy a nagyközönséget tájékoztassák a Sorbonne-on folyó
vitáról. Ezzel foglalkozik az első három és az utolsó két
vidéki levél. Az első levélben a quaestio juris és a quaestio
facti lényege. Mi a potestas proxima? Az első levél 6000
példányban jelent meg. A második levél a gratia efficax
és a gratia sufficiens kérdésével foglalkozik. A harmadik
levél Arnauld második levelének eretnekségét tárgyalja.
Ezt már alá is írta Pascal. A tizenhetedik és tizennyolcadik
levél. Lancelot megjegyzései. Pascal nem bánta meg, hogy
leveleit megírta. A VII. Sándor-féle formuláré.
(103-114. l.)
X. FEJEZET.
Pax Clementina.
Négy püspök nem írta alá a VII. Sándor-féle formulárét. XIV. Lajos szeretné őket meghódolásra bírni. A négy
püspök érdekében sokan járnak közben. Kívánatos az
ügyet békésen elintézni. Az aleth-i püspök pásztorlevele.
A kiengesztelődés emlékérme. A jezsuiták kétségbe vonják a janzenisták jóhiszeműségét. IX. Kelemen kihirdeti a békét. (115-120. l.)
XL FEJEZET.
Paschasius Quesnel és az Unigenitus bulla.
Arnauldnak mennie kell Franciaországból. A harc
újabb szakasza Quesnel magyarázatos Újtestamentuma
körül. Eredetileg sokan ajánlották ezt a könyvet; csak
hamar megindult ellene a harc. A „Cas de conscience".
A „Vineam Domini" bulla. A Port-Royal apácái nem fogadják el. XIV. Lajos feloszlattatta a kolostort. Quesnel Reflexióit az Unigenitus bulla ítéli el. Az elvetett állításokkal Ágostont veti el a pápa, Harnack véleménye. Az
utrechti janzenisták. Rajongó jelenetek a Szent Medárd
temetőben. A janzenizmus bírálata. (121-140. l.)
XII FEJEZET.
A magyar janzenisták.
A janzenizmusból nem sok jutott el Magyarországra.
II. Rákóczi Ferenc janzenizmusának vizsgálata. Ágoston
nyomán megírta Önvallomásait. Könyvtárában sok a janzenista könyv. Önvallomásaiban sok ágostoni, illetve janzenista gondolat található. A janzenizmus vádját ünnepélyesen visszautasítja. - Az Unigenitus bullát a magyar
prímás is ünnepélyesen fogadja. A jozefinizmust gyakran
emlegetik tévesen janzenizmusnak. (141-147. l.)
FÜGGELÉK.
A) Az Augustinus könyv tartalomjegyzéke. 148. l.
B) Az érintett korszak pápáinak jegyzéke. 194. l.
C) Bibliográfiai. 195. l.
D) Bibliográfiai megjegyzések. 199. l.

Témakörök