Fülszöveg
A Várkonyi Krónika, Czakó Gábor első nagyregénye, kultuszkönyv volt a hetvenes-nyolcvanas években. Részben azért, mert ez volt az egyetlen mű akkor, 1977-ben, amely valami különös csoda folytán nevén nevezhette a forradalmat, leírhatta az események lényegét - egy magyar falu szemszögéből beleértve a megtorlást is. (A cenzúra elmaradása nyilván köszönhető a Szépirodalmi Könyvkiadó munkatársai: Benedek Mihály szerkesztő, Kónya Judit főszerkesztő és Illés Endre igazgató bátorságának is.) A könyv másik titka rejtélyes összefüggése Hamvas Béla Karneváljával amely 195l-re készült el, de csak a Várkonyi Krónika 2. kiadása után jelenhetett meg. Egyáltalán, Hamvas egész életműve a fiókban lappangott a Czakó-kötet keletkezésekor. E különös, benső kapcsolat lényege, hogy mindkét mű bölcselet: humoralisztikába oltott sorskatalógus. A Várkonyi Krónikában látszólag csak egy kicsi, elzárt falu evilági és transzcendens figurái rajzanak, de a világháborúval és '56-tal együtt az egész ország, az...
Tovább
Fülszöveg
A Várkonyi Krónika, Czakó Gábor első nagyregénye, kultuszkönyv volt a hetvenes-nyolcvanas években. Részben azért, mert ez volt az egyetlen mű akkor, 1977-ben, amely valami különös csoda folytán nevén nevezhette a forradalmat, leírhatta az események lényegét - egy magyar falu szemszögéből beleértve a megtorlást is. (A cenzúra elmaradása nyilván köszönhető a Szépirodalmi Könyvkiadó munkatársai: Benedek Mihály szerkesztő, Kónya Judit főszerkesztő és Illés Endre igazgató bátorságának is.) A könyv másik titka rejtélyes összefüggése Hamvas Béla Karneváljával amely 195l-re készült el, de csak a Várkonyi Krónika 2. kiadása után jelenhetett meg. Egyáltalán, Hamvas egész életműve a fiókban lappangott a Czakó-kötet keletkezésekor. E különös, benső kapcsolat lényege, hogy mindkét mű bölcselet: humoralisztikába oltott sorskatalógus. A Várkonyi Krónikában látszólag csak egy kicsi, elzárt falu evilági és transzcendens figurái rajzanak, de a világháborúval és '56-tal együtt az egész ország, az egész 20. század megelevenedik benne.
Czakó Gábor (Decs, 1942) író, képzőművész, szerkesztő. 1965-ben jogi doktorátust szerzett a pécsi tudományegyetemen. Hét évi jogászkodás után foglalkozást vált, de már közben megkezdi írói pályafutását (első regénye 1970-ben jelenik meg). 1978 és 1998 között az Új Tükör, a Mozgó Világ, a Négy Évszak, az Igen, végül a Magyar Szemle című lap/folyóirat munkatársa, szerkesztője. Művei: regények, mesék, drámák, novellák, esszék, imakönyvek, szatírák. Hat gyermeke van. 1997 óta kerül adásba esszé-sorozata Beavatás címen a Duna Tévében. Díjak: József Attila- (1975), Kortárs- (1994), Sajtótisztesség- (1995), Arany János- (2000).
Főbb művei: A szoba (regény, 1970), Emberkert (elbeszélések, 1971), Indulatos jelentések (szociográfia, 1973), Megváltó (regény, 1975), Csata minden áldott nap (ifjúsági regény, 1975), Iskolavár (regény, 1976), Várkonyi krónika (regény, 1978), Sorrendben (1981), + (elbeszélések, 1982), Sárkánymese (regény, 1982), Eufémia (regény, 1983), A lélek fele [regény, 1986), Luca néni föltámadása (regény, 1987), A sárkánymocsár ura (regény, 1987), 77 magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1988), Van itthon elég krumpli? [drámák, 1989), 77 és fél magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1990), A Teremtő mosolya (esszék, 1991), Adorján és Seborján (meseregény, 1991), Angyalok (regény, 1992), Törökkő (regény, 1994), Magyar-magyar nagyszótár (1994), Mi a helyzet? Gazdaságkor titkai (esszék, 1995), Világfasírt (esszék, 1996), Bujdosók (esszék, 1997), ...és 77 magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1997), Arany-kapu (regény, 1999), Beavatás (esszék, 2000), Velünkjáró (2001), Szótárkönyv (2001), Pannon krétakör(2001), Beavatás. Eldobható Föld (2002), Beavatás. Magánállamok (2003), Titkos könyv (imakönyv, 2004), Beavatás - ideák nyelve (eszmék, 2005), Belátó (cikkek, 2005), Tündérfalva (regénykert, 2006).
Vissza