Fülszöveg
Árpádházi Salamon magyar király (1063-1074), I. András fia, 1087-ben eltűnt a nyilvánosság elöl. Pólában bukkant föl, ahol vezeklő szentként, gyógyító emberként tisztelték. A székesegyház főoltárában őrzik csontmaradványait, sírkövét a ferences rendház kőtárában. A középkorban, de később is megülték a helyi ünnepet, több isztriai templomban ábrázolták szentként. Ügyében szenttéavatási pör nem folyt. Háromszor koronázták királlyá, küzdött a trónért nagybátyjával, I. Bélával, majd unokatestvéreivel, I. Gézával és Szent Lászlóval, akik 1074-ben föllázadtak ellene - még VII. Gergely pápa is a zendülők mellé állt, hiszen Salamon politikai szövetségese ekkoriban sógora, a canossás IV. Henrik volt... Mintha Isten is ellene fordult volna: Pozsony alatt, egy viadalban, Salamon inkognitóban végre elkapta a szintén álruhás Lászlót, mire két angyal támadt rá.
Háromszor követett el hazaárulást. Istenkáromlást talán számtalanszor, hiszen nem lehet könnyű egy "égfia" tudatú családból való...
Tovább
Fülszöveg
Árpádházi Salamon magyar király (1063-1074), I. András fia, 1087-ben eltűnt a nyilvánosság elöl. Pólában bukkant föl, ahol vezeklő szentként, gyógyító emberként tisztelték. A székesegyház főoltárában őrzik csontmaradványait, sírkövét a ferences rendház kőtárában. A középkorban, de később is megülték a helyi ünnepet, több isztriai templomban ábrázolták szentként. Ügyében szenttéavatási pör nem folyt. Háromszor koronázták királlyá, küzdött a trónért nagybátyjával, I. Bélával, majd unokatestvéreivel, I. Gézával és Szent Lászlóval, akik 1074-ben föllázadtak ellene - még VII. Gergely pápa is a zendülők mellé állt, hiszen Salamon politikai szövetségese ekkoriban sógora, a canossás IV. Henrik volt... Mintha Isten is ellene fordult volna: Pozsony alatt, egy viadalban, Salamon inkognitóban végre elkapta a szintén álruhás Lászlót, mire két angyal támadt rá.
Háromszor követett el hazaárulást. Istenkáromlást talán számtalanszor, hiszen nem lehet könnyű egy "égfia" tudatú családból való királynak látni, hogy Isten a bitorlókat pártolja... Aztán mégis úgy alakult az élete, hogy megölte szívében a világi embert, a földi királyt, s "helyet készített magában Krisztusnak..." A könyv híres esettel indul: Szent László alamizsnát oszt Fehérvárott, a vezeklő Salamon beáll a koldusok sorába. Az utolsó fejezetben, Salamon pólai "virágoskertjében" visszatérünk erre, közben fölrajzolódik élete íve. A regény spirituális szerkezetű: bizonyos kulcsesemények ismételten föltűnnek, ugyanakkor folyamatosan is haladunk a történet kibontásában.
Az író igyekszik hűséges lenni a történelemhez, hiszen ennek a zseniális és esendő királynak a külső és belső kalandjainál mélyebbeket és megrázóbbakat bajosan lehetne kitalálni.
Derűvel és gondosan rajzolja meg a mellékszereplőket is, különös örömmel például Dávid herceg, Szent László, vagy a XI. század nagyszerű magyar lovagja, Bátor Opos legendás alakját.
Vissza