1.062.389

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Cum honore Cs. Varga István

Fülszöveg

Tanított középiskolában, tanított főiskolán, ma az ELTE habilitált professzora.
De csak Tanár úrnak szólíttatja magát.
Egerben lakik, de Sopron, Szombathely, Győr; Pécs, Debrecen vagy Szeged... egyetlen hívó szóra vonatra ül, s megy. Könyvet bemutatni, kiállítást megnyitni, irodalmi folyóiratot szerkeszteni. Örül, ha segíthet. Lektorként, szerkesztőként, szakértő- vagy opponensként a szakmájában, és őszinte szóval, olykor akár kegyetlennel is, ha az etikum, a kézzel meg nem fogható érték a beszélgetés témája. Közel tíz éve ismerem, de még nem sikerült nyomára bukkannom, mitől ilyen fáradhatatlan.
Jeszenyinre Szentpétervárott, Németh Lászlóra meg egy egyetemi kollokvium kapcsán talált. Azóta kutatja az életüket, kutatja a munkásságukat. Egy életre való program mellett elkötelezve önmagát.
Ezt a könyvet barátainak, tisztelőinek - és az ő - írásaiból rakták össze a szerkesztők.
A „Ne tanulj te többet, fiam, mint amennyit mi idehaza dolgozunk!" útrabocsátó apai intelme a... Tovább

Fülszöveg

Tanított középiskolában, tanított főiskolán, ma az ELTE habilitált professzora.
De csak Tanár úrnak szólíttatja magát.
Egerben lakik, de Sopron, Szombathely, Győr; Pécs, Debrecen vagy Szeged... egyetlen hívó szóra vonatra ül, s megy. Könyvet bemutatni, kiállítást megnyitni, irodalmi folyóiratot szerkeszteni. Örül, ha segíthet. Lektorként, szerkesztőként, szakértő- vagy opponensként a szakmájában, és őszinte szóval, olykor akár kegyetlennel is, ha az etikum, a kézzel meg nem fogható érték a beszélgetés témája. Közel tíz éve ismerem, de még nem sikerült nyomára bukkannom, mitől ilyen fáradhatatlan.
Jeszenyinre Szentpétervárott, Németh Lászlóra meg egy egyetemi kollokvium kapcsán talált. Azóta kutatja az életüket, kutatja a munkásságukat. Egy életre való program mellett elkötelezve önmagát.
Ezt a könyvet barátainak, tisztelőinek - és az ő - írásaiból rakták össze a szerkesztők.
A „Ne tanulj te többet, fiam, mint amennyit mi idehaza dolgozunk!" útrabocsátó apai intelme a kapuvári vasútállomáson, amely az akkor a győri bencés gimnázium távolába szakadó nagygyereknek szólt, mértékadó normává nemesült benne. (Édesapjától a keresztségben örökölt vezetékneve elé édesanyjától, az azóta közülünk elment Csiszár Gizellától kérte örökbe a Cs. kezdőbetűt. Tiszteletből. Fiúi szeretetből.)
Személyesen kéri számon rajtad, ha megtehetnéd, de nem teszed meg. Morog rád és ostoroz, ha nem úgy sáfárkodsz az erőddel - a lehetőségeiddel - ahogyan az Illyés Gyula szellemében elvárható: „A tehetség nem afféle ajándék, amellyel sarokba lehet vonulni magánüdvű szeszkortyingatásra. Kölcsön az, letét, amelyről számadást az Isten vagy az ördög vár..."
Kapásból idézi a klasszikusokat. Magyarul, latinul, oroszul vagy ógörögül. Mégsem érzed magad kevesebbnek nála, mert a társaságában vagy. És nem kérkedik, hanem tanít. Még amikor kérdez is. Ez van a vérében.
Édesapja parasztembert, földművelőt akart belőle nevelni. Kaszál is olyan rendet a sarjúból, mint sokan mások nem. Műveli, mint ahogy azt kell, kertecskéjét a városszéli hobbytelken, s kosárszám' kínálja neked nyaranként az almát, a földiepret - mikor melyiknek van idénye. E sorok írója mézpergetésre „fogta be" már nem egyszer az ELTE professzorát, s a tudósember abban is derekasan helytállt.
Ingázik. Naponta ingázik lakhelye és a székesfőváros között. Otthonának tekinti a hevesi megyeszékhelyt. Csinált már neki irodalmi folyóiratot, állított össze a „Tájhaza" szellemiségének jegyében antológiát, s földolgozta az itt élt - és élő - irodalmárok munkásságát. Az adható legmagasabb, a Pro Agria kitüntetést kapta meg tőle cserébe.
Elkötelezettség? Emberszeretet? Vagy egyszerűen csak életforma? Nem tudhatjuk. 1946 februárjának 11-dik napján mindenesetre új élet született a kapuvári Varga Istvánék otthonában. Az ősöktől örökölt szokások szerint pedig - mit is akarhattak volna mást - igaz embert akartak faragni a kis jövevényből a szülők.
Őket illetné hát tán leginkább a köszönet, hogy sikerült nekik... Vissza

Tartalom

„NEM FOGYATKOZIK, KI MINDIG AD"
Baán Tibor: Köszöntő 7
Bakonyi István: Irodalmi kézfogások 8
Toldi Éva: „Nem fogyatkozik, ki mindig ad" 12
Nagy László: Akivel a hanyi világ összeköt 15
Hámori György: Hazavárunk 16
Novits László: Akinek gyönyörűség az adósságtörlesztés 17
Korzenszky Richárd: Üdvözlő szavak 20
Mádl Ferenc levele 21
Bíró Péter: „Ha őt halljuk, olvassuk, sok mindenre fény derül..." 21
CS. Varga István: „...hiszem a jót és vallom a szépet" 22
„... MÍG VER A SZÍV S FUT A FÖLDI ÓRA"
Fodor András: Vendégség, új barátok 25
Sarkady Sándor: Épül a templom 26
Cseh Károly: Versek Cs. Varga Istvánnak 27
Murawski Magdolna: A hatvanadik, Jónások 29
Gennadij Ajgi: Szeszpel és Eger 32
Hubai Gruber Miklós: Könyvtáravató 33
Büki Attila: Úton 37
Sarusi Mihály: Csabai vastag 38
Bősze Balázs: „ ...Örvendezzen azoknak a szíve, akik az urat keresik." 47
Cs. Varga István: A soproni virrasztó 48
A SZELLEM BECSÜLETE
Kaló Béla: „Súrlódjék ez írás..." 51
Hubai Gruber Miklós: Akinek sikerült 57
Bakonyi István: A „hortus conclusos" álma 59
Cseh Károly: Szív-táj hazában 73
Cs. Varga István: Időszeletek - Molnár István Géza fotóművészetéről 76
ÖSSZEFUTÓ UTAK
Cs. Varga István: A metaforáktól a metaformákig 79
Cs. Varga István: Németh László és Pilinszky János barátságáról: Ama kései . . 90
Szatlóczkyné Gajdóczki Zs.: A hódmezővásárhelyi példa reneszánsza 98
Halmai István: Vázlat Parmenidész maximájához 104
Tóth Sándor: Névtelen utak 104
SZÉPSÉG ÉS MŰVÉSZET
Loboczky János: A szépség szeretete avagy a művészet megértése 107
Hajnády Zoltán: Puskin, Mozart és Salieri 114
Druzsin Ferenc: A komikus képtelenség logikája Csehov színpadán 125
Jobban József: Lélektaniság és elbeszélés-technikai párhuzamok 133
D. Molnár István: A magyar főváros és „vidék" értékei 138
Bacher Katalin: Fehérarany 152
MEGSZÓLÍTÓ ÖRÖKSÉG
Bertha Zoltán: Isten közelében 155
Jánosi Zoltán: A fölébredt Atlantisz 159
Salamon Nándor: Egy „alapmű" kézirata 174
Baán Tibor: Fodor András tárgyábrázolása 177
Sallai Eva: Fodor András orosz nyelvű műfordításainak kezdetéről 181
Jáki Sándor Teodóz OSB : Fölnézünk a felvidékre 189
Bertha János: „Régi magyarságnak te valál őrzője..." 202
Veres Péter : „Csak az a kis nép marad meg..." 204
A ZENE SZÁRNYÁN
Nádasi Alfonz OSB: Előszó 207
Hufnagl Katalin: „De profundis clamavi ad te domine..." 208
Hufnagl Katalin: Alfonz 216
Lukácsi Zoltán Márk: Nádasi Alfonz hadinaplója 222
Faber Miklós: Nádasi Alfonz OSB 241
Faber Miklós: Köszöntés a ravatalnál 243
Faber Miklós: Emlékezés Nádasi Alfonzra 244
Cs. Varga István: Jáki Sándor Teodóz 75 éves 248
KÉPES TÜKRÖK
Barsi Balázs: A Naphimnusz elemzése 251
Babus Antal: Egy orosz milliomos szerzetes 277
Korzenszky Richárd: A zarándok elbeszélései 283
Dóra Zoltán: Etűdök néhány tételre 289
Cs. Varga István: Örökké zúg március 296
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Cum honore Cs. Varga István Cum honore Cs. Varga István Cum honore Cs. Varga István

A gerinc kissé elszíneződött, a címlap hiányos.

Állapot: Közepes
2.640 Ft
1.050 ,-Ft 60
5 pont kapható
Kosárba