Színképelemzés (dedikált példány)

Fülszöveg

Színképelemzés - talán túlságosan természettudományosnak tűnik föl ez a cím egy irodalomkritikai írásokat tartalmazó könyv élén, pedig csupán az analitikus megközelítés és a nagyobb távlat iránti igény összefonódására utal, arra a törekvésre, hogy a részletekben való búvárkodás mindig valamiféle "összképet" tartson szem előtt, és az átfogó szemlélet se nélkülözze a színek és árnyalatok számbavételét.
A kötet első ciklusa a hetvenes évek lírai panorámáját adja, Takáts Gyula, vas István, Kálnoky László Weöres Sándor, Csorba Győző, Fodor András, Bertók László, Tandori Dezső, Petri György - és még jó néhány költő - ebben az időben megjelent könyveiről szólva. A második ciklus verselemzéseket tartalmaz; a harmadik az írói gondolkodás történetéből választja témáit, publicisztikus szellemben vizsgálja elsősorban a nemzeti tudat huszadik századi megfogalmazóinak: Fülep Lajosnak, Németh Lászlónak, Bibó Istvánnak stb. eszméit.
A három ciklust nemcsak szemléleti, hanem műfaji egység is összefűzi: az írások zöme - esszé.
"Az esszéhez kaland és fegyelem, rend és kötetlenség szellemi dialektikája vonz - írja Csűrös Miklós -, a feszes levezetés és a merészebb képzettársítás végletei között az irodalomról, művészetről szólás egyik ma is érvényes lehetőségét látom benne. Írásaimnak kritikai célzatuk is van, bár nem a "tetszik-nem tetszik", "jó-rossz" mindenkori nyers kimondása értelmében. A jellemzés is lehet ítélet, a portré is szembesítés. Így például e kötetben a hetvenes évek lírai termésének áttekintése óhatatlanul vitatja a mai költészetünkről kialakult pesszimista képet.
A Színképelemzés-be foglalt írások több mint tíz év alatt keletkeztek, s talán nem szükséges a szemlélet módosulásaiért mentegetőznöm, hiszen azzal a reménnyel ajánlom az olvasó figyelmébe e gyűjteményt, hogy kedvet kap az érintett témák és összefüggések továbbgondolására, s némi örömét leli a szerző által megkezdett "kísérletek" folytatásában. Vissza