Tengerek, hajók, háborúk (Tiltólistás kötet)

Előszó

Az 1939. év nyarának egy napsütéses délutánján a kutyámat járattam az újpesti Jókai utcában, mikor két tanoncgyerek megállított és illő tisztelettel megkért, mondanám meg, milyen mélységig képes egy tengeralattjáró alámerülni. A ruhámról következtették, hogy valamelyest értek a kérdéshez. A három - rövid egymásutánban elsüllyedt tengeralattjáró esete foglalkoztatta akkor a társadalom minden rétegét, tehát a két tanoncgyereket is, kik nappal talán nehéz fizikai munkát végeztek, utána pedig az esti tanfolyamokon az agyukat erőltették.
E jelentéktelennek látszó apróság igazolta és igazolja, hogy ész és kéz munkája együtt és külön-külön egyazon cél felé törekednek: fejleszteni a tudást, ami hatalom és ami nélkül egyén és faj minden időben pusztulásra volt és van ítélve.
1939 nyara... három elvesztett tengeralattjáró.
Azóta a hajók különböző fajtái ezer, sőt többezer számra hullottak alá a tenger fenekére. Feltételezhető tehát, hogy a társadalom minden osztályában akadnak többé és kevésbbé képzett gondolkozók, kik a tengerhátán folyó eseményeknek és az események eszközeinek világosabb megismerésére törekszenek.
Ha valóság e felvetésem, úgy bátorkodom remélni, hogy az olvasói ideje nem vész el hiába. Vissza

Fülszöveg

A tenger végtelen birodalmában, ennek felszínén és mélyében hajók úsznak rendeltetési céljaik felé.
A hadihajókon, a periszkopoknál tisztek figyelnek bele az éjszakába, nappal őrszemek lesik a láthatáron feltűnő hajókat, vagy repülőgépeket az ellenfeleket. Minden hajó, amelyik ma a tengeren úszik, tulajdonképpen hadihajó, legyen az egyedül, vagy convoyban hajózó kereskedelmi gőzös, torpedónaszád, romboló, cirkáló, csatahajó, vagy repülőgéphordozó. És a szárazföldi világ megfeszített figyelemmel lesi, mi történik a tengereken. Óriási csaták zajlanak le, aknák robbannak, hajóágyúk dörögnek, repülőgépek zuhannak a csatahajókra. És a vízsivatag alatt, a tenger tükrétől elrejtve, ott úsznak a tengeralattjárók, hogy megbénítsák az ellenség utánpótlását, élemiszer és hadianyagának szállítását.
Erről a nagyszerű, gigantikus tengeri háborúról és hadiéletről írta meg lenyűgözően érdekes, pompás könyvét Csűrös Lajos m. kir. folyamőrkapitány. A „Tengerek, hajók, háborúk" című könyve az első olyan magyar munka, amelyik megkapó összefoglalásban kiváló tájékoztatást ad a szárazföldi embernek arról, mit jelent a háború a tengeren, és mit jelent háború és béke idején a tenger. Pompás leírást kapunk ebben a könyvben a világháborús tenger életéről, a különböző hajóegységekről, convoyokról, tengeri erődökről, tengeri hadászatról, arról, hogyan indul el egy hajó a kikötőből és hogyan érkezik oda viszsza, a tengeralattjárók és hadihajók elsülyedéséről, kiemeléséről, szemléltető példákkal, egy kitűnő szakember nagyszerű, élvezetes tollán keresztül.
A magyar irodalomban Csűrös Lajos kapitány műve az első, amelyik erre a nagy és izgalmas kérdőjelre szakszerű feleletet és biztos tájékoztatást ad. Vissza