Tanulmányok Kisvárda történetéből

Előszó

Örömmel bocsátjuk útjára a Kisvárdai Vármúzeum Kiadványai sorozatunk újabb kötetét, hiszen közel egy évtized telt el azóta, hogy az utolsó, sorrendben a hetedik füzet megjelent. A lemaradást azzal igyekeztünk pótolni, hogy az eddigi kiadványoktól eltérően kötetünk jóval terjedelmesebb, több szerző műve és több évszázad történeti eseményeit tekinti át.
Az itt megjelenő 11 tanulmány eredetileg előadás formájában hangzott el. Sorrendben az első hét az 1980. áprilisában megrendezett helytörténeti tudományos ülésszakon, amelynek megszervezésekor arra törekedtünk, hogy ne csak magáról a városról essék szó, hanem helyezzük bele a nagyobb tájegység, a Felső-Tisza vidékének történeti fejlődésébe, hiszen csak összehasonlító vizsgálatok alapján nyerhetünk képet egy-egy település történeti fejlődéséről. Ezért hívtunk meg a helytörténettel foglalkozó kutatók mellett budapesti és debreceni előadókat is.
Az 1981. májusában megtartott ülésszak témája a térség és Kisvárda hadtörténeti szerepére korlátozódott. Az előadások nyomán megpróbáltuk végigkísérni a Várday családnak és Kisvárda várának szerepét a három részre szakadt ország politikai, hadtörténeti és hadászati eseményeiben a XV. századtól a XVIII. század elejéig.
A kötetben szereplő tanulmányok terjedelme, jegyzetekkel való ellátottsága különböző. Ez azzal magyarázható, hogy az előadók egy része a szerkesztő kérésére kibővítette, újabb adatokkal és jelzetekkel látta el kötetünk számára a szóban elhangzott előadásaikat. A kötet anyagának összeállításakor elsősorban arra törekedtünk, hogy a magáról a városról és annak váráról szóló tanulmányok mintegy beágyazva kövessék a nagyobb régióról szóló tanulmányokat. Ezt a szerkesztési elvet csupán két ízben rúgtuk fel. Úgy éreztük, hogy a helyi helytörténetírás helyzetét bemutató dolgozat után azért látszott szükségesnek Németh Péter tanulmányát közölnünk, mert dolgozatának első része tájékoztatást nyújt mindazon olvasóknak Kisvárda és elsősorban a Várday család történetéről, akik keveset vagy egyáltalán semmit nem hallottak róla. Dankó Imre írását - amely a kezdeti időktől napjainkig kíséri végig az életmódváltozást - azért közöljük az első rész utolsó tanulmányaként, mert néprajzi, szociológiai, történeti elemzésével mintegy összefoglalja a korábban elmondottakat.
A helytörténetírás helyzetét elemző íráshoz kell még néhány kiegészítő megjegyzést fűznünk. Azon szándékunkat, hogy kiadjuk a fiatalon elhunyt helytörténeti kutató, Virágh Ferenc kéziratát, siker koronázta. 1981-ben megjelentettük Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez című kötetünket, amely az említett hagyatékban található tanulmányokat és újságcikkeinek jelentős részét tartalmazza. Vissza