Swing | 1 |
Modellek használata | 1 |
Megjelenítés | 2 |
A megjelenítés nyomkövetése | 3 |
A megjelenítést vezérlő programszál | 4 |
Megjelenítés stílusának megváltoztatása | 6 |
Komponens-tulajdonságok állítása | 7 |
Ikonok megjelenítése | 7 |
Segítő technikák | 8 |
Műveletek definiálása | 8 |
A SwingTest példaprogram | 9 |
Billentyűparancsok használata | 14 |
Segédszövegek megjelenítése | 15 |
Segédmetódusok gyűjteménye | 19 |
Események | 19 |
Időzítők használata | 19 |
A Swing komponensek ősosztálya | 21 |
Keretek használata | 21 |
Fókuszkezelés | 26 |
A legfelső Swing konténer | 27 |
Felsőszintű Swing konténerek | 30 |
Swing appletek | 31 |
Ablakok | 31 |
Belső ablakok | 32 |
Párbeszédablakok | 34 |
Konténerek | 45 |
Elrendezési stratégiák | 46 |
A legegyszerűbb konténer | 46 |
Panel | 49 |
Görgethető panel | 49 |
Kettéosztható panel | 56 |
Többoldalas panel | 59 |
Többrétegű panel | 64 |
Belső ablakokat tartalmazó panel | 65 |
Segédeszköz panel | 71 |
Swing felületelemek | 75 |
Címke | 75 |
Nyomógomb | 76 |
Kétállapotú gomb | 78 |
Kiválasztható gomb | 78 |
Rádiógomb | 79 |
Szövegmezők | 85 |
Lista | 95 |
Legördíthető lista | 98 |
Táblázat | 106 |
Fastruktúrák | 122 |
Görgetősáv | 136 |
Állapotjelző | 139 |
Swing menük | 148 |
Menüpontok | 148 |
Menük | 151 |
Az objektumorientált tervezés áttekintése | 158 |
Bevezetés | 158 |
Alapfogalmak | 159 |
Mit tekintünk objektumnak? | 159 |
Osztály | 159 |
Kapcsolatok | 160 |
Öröklődés | 161 |
Többszörös és ismételt öröklődés | 162 |
Programtervezés | 163 |
Fő lépések | 163 |
Analízis | 164 |
Rendszertervezés | 173 |
Osztálytervezés | 174 |
Implementálás | 177 |
Tervezési minták | 180 |
Tervezési minták leírása | 181 |
Sablonmetódus | 181 |
Gyártó metódus | 183 |
Iterátor | 185 |
Toldalék | 187 |
Homogén összetétel | 190 |
Stratégia | 193 |
Adapter | 197 |
A Java nyelvről C++ programozóknak | 200 |
Az objektummodellek különbözősége | 203 |
Az egyes nyelvi elemek különbségéről | 205 |
Absztrakció és paradigma | 206 |
A main függvény | 206 |
Kommentek | 207 |
Előfordító | 207 |
Fejállományok (headerek) | 208 |
Primitív típusok | 209 |
Mutatók, referenciák | 211 |
Operátorok, kifejezések | 211 |
Const | 213 |
Argumentumok alapértelmezett értéke | 214 |
Utasítások | 215 |
Goto és címkék | 216 |
Osztályok, interfészek és öröklődés | 216 |
Hozzáférési kategóriák | 218 |
Friend | 219 |
Struktúrák | 220 |
Felsorolási típus | 221 |
Bitmezők, uniók | 222 |
String | 224 |
Hatókör operátor | 225 |
Névterek (namespace) | 226 |
RTTI, típuskényszerítések | 226 |
Kivételkezelés | 228 |
Template | 230 |
A Java nyelvről Pascal programozóknak | 232 |
A nyelvek összehasonlítása | 232 |
A Java nyelv első látásra | 232 |
Megjegyzések használata | 234 |
A Java nyelv kulcsszavai | 234 |
Vezérlési szerkezetek | 235 |
Típusok, deklarációk | 236 |
Kifejezések és operátorok | 238 |
A Java nyelv mint objektumorientált nyelv | 240 |
Objektumhivatkozások | 241 |
Egységbezárás | 242 |
Láthatóság | 242 |
A Java nyelv új lehetőségei | 243 |
Kiegészítések a biztonsághoz | 244 |
Biztonsági konfigurációs fájl | 244 |
Kulcsadatbázis | 245 |
Kulcsadatbázis karbantartása (keytool) | 245 |
JAR fájlok hitelesítése (jarsigner) | 247 |
Biztonsági szabályzat | 248 |
Biztonsági szabályzatok készítése (policytool) | 248 |
Példa biztonsági szabályzatfájlra | 248 |
Esettanulmány: aláírt applet | 249 |
Az aláíró személyazonosságának elkészítése | 249 |
Aláírt applet | 252 |
Aláírt appletek használata | 253 |
Jogosultságok és biztonsági kockázataik | 253 |
java.security.AllPermission | 254 |
java.awt.AWTPermission | 254 |
java.io.FilePermission | 255 |
java.net.NetPermission | 255 |
java.util.PropertyPermission | 256 |
java.lang.reflect.ReflectPermission | 256 |
java.lang.RuntimePermission | 257 |
java.security.SecurityPermission | 260 |
java.io.SerializablePermission | 263 |
java.net.SocketPermission | 263 |
Kanonikus nevek és attribútumok a JCA-ban | 264 |
JavaScript | 266 |
JavaScript beágyazása | 266 |
A JavaScript nyelv leírása | 268 |
Kliensoldali JavaScript | 287 |
LiveConnect: JavaScript - Java kommunikáció | 340 |
Biztonság | 347 |
package netscape.javascript | 361 |
package netscape.plugin | 362 |
package netscape.security | 363 |
Mobil szoftverrendszerek | 368 |
Alkalmazási lehetőségek, a mobil modell előnyei | 368 |
Alapfogalmak | 370 |
Architektúra | 370 |
Mobilitási és migrációs osztályok | 370 |
A mobil alkalmazások absztrakt modelljei | 372 |
A mobil ágensek életciklusa | 373 |
Kommunikáció mobil rendszerekben | 374 |
Biztonsági kérdések | 375 |
Megoldási módszerek | 376 |
Mobil fejlesztői eszközök | 377 |
Aglets | 377 |
D'Agents | 379 |
Jumping Beans | 379 |
Voyager | 380 |
A mobil rendszerek hatékonyságáról | 381 |
Egy példaprogram | 382 |
Java alapú intelligens kártya | 386 |
Vissza a gyökerekhez: az eszközbe épített Java | 386 |
Visszatekintés és felhasználási területek | 386 |
A kezdetektől a Java kártyáig | 387 |
Felépítés, működés, szerepek | 389 |
A biztonság | 390 |
Kommunikáció a kártyával | 391 |
A kártya fájlszerkezete | 393 |
A kriptológia szerepe | 393 |
A biometria szerepe | 394 |
Java kártya | 394 |
A Java kártya jelentősége más rendszerekben | 396 |
A Java kártya 2.1.1-es szabványa | 397 |
Az alapcsomagok | 398 |
Tűzfalak, kontextusok, objektumok megosztása | 402 |
A virtuális gép életciklusa | 403 |
Az applet (cardlet) életciklusa | 404 |
Perzisztencia | 404 |
Hello World a Java kártyán | 406 |
Java3D | 408 |
Bevezetés | 408 |
A háromdimenziós számítógépes grafikáról | 409 |
Háromdimenziós szerelőszalag | 409 |
Transzformációk | 412 |
A Java3D felépítése | 414 |
Színtér-gráf | 414 |
Rederelési modellek | 416 |
Megjelenítési modellek | 417 |
A Java3D programozásról | 418 |
Kezdetek: HelloUniverse alkalmazás | 419 |
Térbeli alakzatok elhelyezése és attribútumai | 423 |
3D-s testek: Shape3D, GeometryArray | 423 |
3D-s szöveg: Text3D | 431 |
3D-s megjelenés: Appearance | 431 |
Transzformációk | 435 |
Textúrázás | 438 |
A színtér-gráf rendszerezése | 441 |
Csoportok: a Group csomópont | 441 |
Osztott részgráfok | 443 |
Kirajzolási alternatívák | 444 |
Raster | 444 |
A Java3D nézet modell programozása | 445 |
Színtér elemek viselkedése | 447 |
Viselkedési modell: Behavior csomópont | 447 |
Interpolátorok | 450 |
Különleges Behavior osztályok | 452 |
Morph | 453 |
Interakció a színtérrel | 454 |
Kijelölés: Pick | 454 |
Input eszközök | 455 |
A virtuális világ további elemei | 456 |
Fényforrások | 456 |
Háttér | 459 |
Köd | 459 |
Java3D hangforrások | 462 |
Akusztikus jellemzők | 465 |
A VecMath csomag | 466 |
Szójegyzék | 467 |
Servletek | 469 |
Servlet fejlesztőkörnyezet | 469 |
Fordítás | 470 |
Futtatás | 470 |
Egy servlet életciklus | 470 |
Servlet példányosítása | 470 |
Servletparaméterek | 471 |
Kliens kiszolgálása | 471 |
Servlet megszüntetése | 474 |
1. példa: a LifeTestServlet servlet | 474 |
Információ a servletről | 480 |
Információ megőrzése több klienskapcsolat alatt | 480 |
Cookie-k használata | 481 |
2. példa: a CookiTestServlet servlet | 482 |
Klienskapcsolat követése a szerveren | 484 |
3. példa: a SessionTest Servlet servlet | 486 |
Servletközi kommunikáció | 487 |
4. példa: a ContextTestServlet servlet | 488 |
A Jini kezdeményezés | 491 |
Szolgáltatások | 492 |
Felderítés (Discovery) | 493 |
Kikeresés (Lookup) | 495 |
Regisztráció | 496 |
Távoli események | 497 |
Tranzakciók | 498 |
Biztonság | 498 |
A Jini és más nyelvek | 498 |
MiniSQL adatbázisok elérése | 500 |
Egy példaadatbázis létrehozása | 501 |
Egy egyszerű Mini SQL alkalmazás | 501 |
Kapcsolatfelvétel MiniSQL adatbázissal | 503 |
Az adatbázisok és az SQL | 504 |
Adattáblák létrehozása | 506 |
Adattáblák lekérdezése | 506 |
Sorok törlése | 507 |
Sorok beszúrása | 508 |
Sorok módosítása | 508 |
Implementációs és tervezési feladat | 508 |
Az OMG IDL nyelv módosított BNF nyelvtana | 511 |
Java fejlesztőkörnyezetek | 515 |
Szempontok | 515 |
Vizsgált fejlesztőkörnyezet | 515 |
Visual J++ 6.0 | 516 |
JBuilder 4.0 | 516 |
JDeveloper 3.0 | 517 |
Forte for Java 2.0 | 518 |
VisualCafé 4.0 | 519 |
VisualAge for Java 3.5 | 519 |
PowerJ 3.6 | 520 |
Memóriakezelés | 523 |
A memóriakezelési és -hivatkozási modell | 523 |
Típuskényszerítések és az "instanceof"operátor | 525 |
A class-fájlok betöltéskori ellenőrzéséről | 525 |
Tömbök | 527 |
Paraméterátadás metódushíváskor | 531 |
A "void" és a függvénymutatók | 532 |
Erős elérhetőség és a szemétgyűjtő mechanizmus | 534 |
Gyenge hivatkozások és referencia-objektumok | 536 |
A java.lang.ref csomag nyilvános osztályai | 537 |
Értesítés | 538 |
A ReferenceQueue osztály metódusai | 538 |
A Reference osztály metódusai | 539 |
A gyenge referencia háromféle erősségét kezelő osztályok metódusai | 539 |
A java.util.WeakHashMap osztály | 540 |
A virtuális gép memóriafelhasználása | 541 |
JVM: Java Virtuális Gép | 543 |
A JVM jellemzői | 543 |
A JVM felépítése | 544 |
Egy .class fájl formátuma | 545 |
Utasítások | 556 |
Példa | 559 |
A Java virtuális gép gépi utasításainak kódjai | 560 |
Esettanulmány Java nyelven | 562 |
A felhasználói felület váza (1. lépés) | 562 |
A kliens első változata (2. lépés) | 564 |
A szerver első változata (3. lépés) | 566 |
A kliens felületének újabb változata (4. lépés) | 568 |
Több klienst kiszolgáló szerver (5. lépés) | 569 |
A kapcsolat protokollja (6. lépés) | 570 |
A protokollt kezelő szerver (7. lépés) | 572 |
A protokollt kezelő kliens (8. lépés) | 573 |
A végleges kliens (9. lépés) | 575 |
Csevegőprogram Java nyelven | 579 |
A program felhasználói felülete | 579 |
A kliensoldali kommunikációs objektum | 587 |
A szerveroldal megvalósítása | 589 |
A program futtatása és tesztelése | 597 |
Irodalomjegyzék | 599 |
Tárgymutató | 606 |