Csonthéjastermésűek - Cseresznye-Meggy

Előszó

Most, amikor az "Almástermésűek" három megjelent része után lehetőség nyílik a csonthéjastermésű gyümölcsűek legfontosabb fajtáinak ismertetésére, előre kell bocsátanom, hogy ez a munka négy kötetben jelenik meg: 1. Cseresznye-meggy, 2. Kajszi-szilva, 3. Őszibarack, 4. Mandula.
Az egyes kötetek szerkezete és tárgyalásmódja azonos az Almástermésűeknél rendszeresen alkalmazottakkal, így az egyes gyümölcsnemek általános tudnivalóin kívül külön-külön minden egyes fajtánál tárgyalom a fajta társneveit, származását, elterjedését, termesztési értékét, termőrefordulási idejét, termőképességét, károsítóit, éghajlat- és talajigényét, alanyait, beltartalmi értékét, virágzás, szedés és fogyasztás idejét, stb., tehát olyan alkati, szervezeti és biológiai tulajdonságokat, melyek az egyes fajták gazdasági értékére vonatkoznak.
Továbbá mindegyik kötetnél, ugyanúgy mint az Almástermésűeknél, külön-külön ismertetem az egyes fajták vegetatív és reproduktív szerveinek jellemző tulajdonságait, a mérhető tulajdonságokat határértékek közé sorolva, más tulajdonságoknál bizonyos értéksorrendet és a jellemző változékonyságot figyelembe véve.
Ezeket a tulajdonságokat, akár az első kötetben, itt is táblázatosan összefoglaltam, hogy az olvasó kezébe ne csak leíró, hanem összehasonlító pomológiát adhassunk. Szintén újra hangsúlyoznom kell, hogy a munkának éppen ebben van újszerűsége, s bár - éppen emiatt - használatuk bizonyos nehézséggel jár, ugyanakkor lehetővé teszi számára a tulajdonságok összehasonlítását és a jellemző bélyegek kiemelését. Továbbá azzal, hogy most lehetővé teszi a fajták elkülönítését, alapot is ad a később elkészítendő fajtahatározók megértéséhez és a terjedelem csökkentéséhez.
Az ismertetésre felvett fajták tekintetében az előző gyakorlathoz igazodtam. A fajták többségét a szaporításra engedélyezett fajták adják, melyek jelenleg is az üzemi termesztés legnagyobb %-át képviselik. Indokoltnak találtam azonban, hogy szerepeljenek olyan fajták is, melyek egyrészt szaporításra engedélyezett fajták, de részletesen még leírva nem lettek, pl. Szomolyai fajtakörből a Szomolyai rövidszárú, Szomolyai középhosszúszárú, a Gyöngyösi szívcseresznye és a Solymári szívcseresznye, másrészt olyan fajták is, melyek nemrég lettek csak kihagyva a szaporításból. de jelentősebb üzemi állományuk van. pl. Nyári aszaló szilva. Szükséges továbbá még előrebocsátanom. hogy azokból a fajtakörökből. melyekből még ma is igen sok változat van a termesztésben. pl. Besztercei szilva, Magyar kajszi stb. a meghatározott szigorú szerkesztési elvek nem tették (lehetővé a fajtakör legjellemzőbb képviselőinek vagy a tulajdonságok egész szélességének az ismertetését, így ezekből egy, a fajtakörre jellemző egyedet választottam ki. Természetesen a fajták részletes leírása előtt adott gazdasági értékelésnél minden esetben külön-külön utalok erre. Itt említem ugyancsak, hogy a leírást milyen számú törzsfáról készítettem.
Köszönetet kell mondanom mindazoknak, akik a könyvek megjelenését lehetővé tették, így elsősorban munkatársaimnak: Régius János és Elek László tud. munkatársaknak a szép képekért és pontos monográfiái adatokért. Idősebb kollégáimnak, Korponay Gyulának, Rozsnyay Józsefnek, Zatykó Imrének jótanácsaikért és nem utolsósorban Achmet Seljahudinnak, Csanda Elek tud. segédmumkatársnak és Sajtos Imre gyakornoknak, továbbá Nagy Domokosnénak és név nélkül a többi munkatársaknak segítségükért és célhoz segítő szorgalmas munkájukért. Vissza