Honvéd hadihajós osztály

Előszó

Minden államban nagy jelentősége van az útvonalaknak, mert azokon áramlik a személyforgalom és az árucsere, ezért szívesen hasonlítják az utakat az emberi érrendszer. Fokozottan vonatkozik ez a megállapítás a háborúban álló országokra, mert az utak stratégiai jelentőségűek, függetlenül attól, hogy hadműveleti területen vagy hátországban kígyóznak. Ezért az egyik cél: használhatatlanná tenni az ellenség útjait, megbénítani, megakadályozni ezzel a hadsereg utánpótlását, a hadi fontosságú szállítmányok rendeltetési helyre jutását. A második világháború során a légierők igyekeztek megsemmisíteni az ellenség vasúti csomópontjait, lerombolni közúti és vasúti hídjait, használhatatlanná tenni kikötőit. A légvédelem feladata pedig ennek megakadályozása volt.
Magyarország vasúti, közúti és vízi úthálózata - bár éveken keresztül hadviselő fél volt -, gyakorlatilag 1944 tavaszáig sértetlen maradt. Útjainkat a szövetségesek csak 1944. március 19., az ország német megszállása után kezdték rombolni, mert azokon özönlött az utánpótlás a frontokra. 1944 őszétől azonban Magyarország is hadszíntérré változott. A pusztítás mértéke a frontnak területünkön való átvonulásával ugrásszerűen emelkedett, mert a szovjet hadsereg lendületes előrenyomulásának fékezésére a visszavonuló német és magyar csapatok minden utat, műtárgyat és közlekedési eszközt használhatatlanná akartak tenni. Vissza