Csoma Sándor naplója (dedikált példány)

Fülszöveg

Az erdélyi Kőrösön 1789-90 táján született Csoma Sándor, a „Nagy út" szegény, de nagynevű vándora, aki 1842. ápr. 11. óta a Himalája lábánál, Darjeelingben „távol a hazától alussza örök álmát, de itt él minden jobb magyar lelkében". Szívós, fáradtságot nem ismerő célratörése, ernyedetlen szorgalma, olthatatlan tudományszomjjal párosult szerény igénytelensége, szokatlan módon megnyilvánult lángoló hazafisága és nemzeteket, népeket átfogó ember- és igazságszeretete négy emberöltő alatt a költők és írók egész sorát ihlette jobbnál jobb művek alkotására. Sírja, szülőfaluja és a nagyenyedi Bethlen Collegium, amely felnevelte, már hosszú évtizedek óta magyar tudósok és turisták zarándokhelyévé vált, amelyet egyre sűrűbben keresnek fel mások is Európából és a világ többi részéből egyaránt. Ez érthető és természetes is, hiszen Körösi Csoma Sándor már életében nemzetközi szaktekintély volt mint nyelvész, geográfus és történész.
1968-ban, amikor Delhiben ülésezett a XXI. Nemzetközi... Tovább

Fülszöveg

Az erdélyi Kőrösön 1789-90 táján született Csoma Sándor, a „Nagy út" szegény, de nagynevű vándora, aki 1842. ápr. 11. óta a Himalája lábánál, Darjeelingben „távol a hazától alussza örök álmát, de itt él minden jobb magyar lelkében". Szívós, fáradtságot nem ismerő célratörése, ernyedetlen szorgalma, olthatatlan tudományszomjjal párosult szerény igénytelensége, szokatlan módon megnyilvánult lángoló hazafisága és nemzeteket, népeket átfogó ember- és igazságszeretete négy emberöltő alatt a költők és írók egész sorát ihlette jobbnál jobb művek alkotására. Sírja, szülőfaluja és a nagyenyedi Bethlen Collegium, amely felnevelte, már hosszú évtizedek óta magyar tudósok és turisták zarándokhelyévé vált, amelyet egyre sűrűbben keresnek fel mások is Európából és a világ többi részéből egyaránt. Ez érthető és természetes is, hiszen Körösi Csoma Sándor már életében nemzetközi szaktekintély volt mint nyelvész, geográfus és történész.
1968-ban, amikor Delhiben ülésezett a XXI. Nemzetközi Földrajzi Kongresszus, annak egy, a világ minden táját képviselő szimpóziuma meghatottan tisztelgett a dar-jeelíngi sírnál, és ott néhány körösi származású dió-magoncot el is palántált. Lehet, hogy éppen ez adta az ihletet Magyari Lajosnak, a Székelyföld lobogólelkű költőjének e poéma megírásához. Ebben a haldokló tudós vándor vet számot életével, munkájával, önmagával és néz szembe a hozzá hasonlóan folyton küzködő, iparkodó, de mindig szegénynek maradó népe jövőjével. Talán ennek az ünnepségnek a hatására fakadt fel a költő lelkéből az alábbi néhány verssor, amelyekkel mintha Csoma Sándor egyenesen a világ
geográfusaihoz szólna: „Ha megalkotjátok az energikus J táj fogalmát, s utamra ebben találtok / indokot, / próbáljátok meg továbbgondolni a gondolaton
De mindenesetre ezek a sorok adtak ösztönzést a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak és az Alföldi Nyomda nyomdászainak, hogy az 1976 nyarán Moszkvában tartandó XXIII. Nemzetközi Kongresszus tiszteletére közre adják ezt a poémát hét nyelven: a kongresszus három hivatalos nyelvén (angolul, oroszul és franciául), az erdélyi népek három nyelvén (németül, románul és magyarul), és hetedik nyelvként japánul, mert japán buddhisták méltányolták a legkifejezettebben a „Nyugati Tanítványnak" a buddhizmus történetének kutatásával elért nemzetközi jelentőségű eredményeit.
A poémának ezzel a kiadásával a Kossuth Egyetem és az Alföldi Nyomda a maga részéről is elő szeretné mozdítani a Föld népeinek kölcsönös megértését és testvéries együttműködését az emberiség haladása, s boldogabb jövője érdekében. Vissza