Csokonai, az újrakezdések költője

Tartalom

TARTALOM 5
BEVEZETÉS 11
Első rész
BOLDOGSÁG ÉS ERKÖLCS 15
I. A FÖLDI BOLDOGSÁG ESZMÉNYE 17
1. Az aranykor mítosza 17
Szerelmi költészet és eposzterv 17
Evilági boldogságfilozófia 19
2. Elfordulás a túlvilágtól 21
A túlvilágtól a földig 21
A halálélmény feloldásai 24
3. A „bujaság és szorgalom" világa ellen 26
Az „ártatlanság szelíd gyermekei" 26
A „fársángos nagyvilág" 28
4. Gyönyörködés és hasznos élet 30
A szépség problémája 31
Az igaz érzékenység 35
II. A LILLA-SZERELEM BOLDOGSÁGÍGÉRETE 37
1. Kísérlet a teljesség megélésére 37
Költészeti folytonosság 37
A mulandóság fenyegetése 39
2. A „kis-világ" modus vivendije 42
Barátság, szerelem 42
A szelíd öröm világa 44
III. SZÁMVETÉS A BOLDOGSÁG
LEHETŐSÉGEIVEL 47
1. A boldogtalanság poézise 47
A boldogtalanság élménye 47
A teljességeszmény széttörése 49
Az eszmény távolításának kezdete 51
2. Búcsú a teljesség reményétől 54
Kötettervek és ciklusok 54
A Lilla-kötet zárlata 55
Az „ünnep" 61
3. A bölcs poéta 62
A virtus 63
A poézis 66
A „kis-világ" 69
A „kertész" felvilágosult sztoicizmusa 70
Második rész
NEMZET ÉS KULTÚRA 75
I. A NEMZETI DICSŐSÉG 77
1. Érzékenység és kultúra 77
A „tudományok barátságtalanjai eránt" 77
Az igazi hazafiság 79
Kultúra és boldogság 83
2. Az egyetemes kultúra és nemzeti keretei 85
Tudomány, nyelv, irodalom 85
Nemzeti eredetiség 88
Hagyomány és kultúra 90
3. A nemzettudat 91
Vita a „vitézi" eszmény értékrendjével 91
Citoyen öntudat 94
A politikai erőtér 98
4. A modern poéta szereptudata 101
A szabadkőművesség 101
„Pap és katona" 103
Az eszmények magasában 106
II. A NEMZETI KARAKTER 109
1. A modern poéta-lét kísérlete 109
Az országgyűlési poéta 109
Hazafias alkalmi költészet 111
„Trombita kell, Múzsám!" 113
A „vitézi" és a „civil" értékrend
kettőssége 116
2. A „nemzeti character" irodalmi programja 119
A „vitézi" és a „civil" értékrend
kompromisszuma 119
A magyarság kulturális határhelyzete 123
A nemzeti nyelv felértékelődése 126
Következtetések és kezdemények 129
III. A NEMZETI KULTÚRA 133
1. A szereptudat újrafogalmazása 133
Harc polgári egzisztenciáért 133
Az alkalmi költő ambivalenciája 136
Az Árpádiász írója 137
2. „Nemzeti character" és kultúra 139
A „vitézi" értékrend civilizálása 139
A „nemzeti luxus" bírálata 141
A kultúra fogalmának változásai 143
3. A „nationalis poézis" 147
Az összefoglalás szándéka és alkalma 147
Az Árpádiász tervezete és töredéke 149
A nyelv megújításának elvei
és gyakorlata 151
Eredetiség és nemzeti hagyomány 153
Az átalakult nemzettudat 156
Harmadik rész
TERMÉSZET ÉS EMBER 159
I. A TERMÉSZET TELEOLÓGIÁJA 161
1. A természet rendje 161
Természet és szeretet 161
A newtoni modell átformálódása 162
2. Természetelvű világmagyarázat 165
A lélek és halhatatlansága 165
A világban létező rossz 167
3. A természeti állapot 171
Szabadság és egyenlőség 171
A természeti ember 174
4. A szemlélet jellege és forrásai 177
Voltaire és Rousseau 177
Holbach 179
Vitalizmus 180
II. A TELEOLÓGIA ÚJRAFOGALMAZÁSÁÉRT 183
1. A világkép formálódásának útjai 183
A „természetisten" vigasza 183
Evolucionista tájékozódás 184
Duális emberkép 185
2. Az összegzés kísérlete 188
A versszerkezet 188
A meditációk filozofikus konzekvenciái 191
III. A TELEOLÓGIA MEGROPPANÁSA 197
1. Az „antropológiai fordulat" 197
A gondolkodói helyzet 197
A kérdésfelvetés 199
Az emberi természet 201
A hit és az ész útjai 203
2. A fiziko-teológiai világkép lebontása 205
A fő kérdések 205
Az elmúlás és a „probléme du mal" 208
A természetfelfogás 210
A teleológia széttörése 213
A lélek mint az emberi minőség
letéteményese 216
3. A világkép újraalkotása 219
Az értelem embere a „hit útjáról" 219
A világ rendje 222
Formális teleológia 224
Értelemadás és posztulátum 228
A PÁLYA SZAKASZAI (összegzés) 233
AZ ÚJRAÍRÁS KÉNYSZERÉBEN... 245
ÉRZÉKENYSÉG ÉS NEOKLASSZICIZMUS
(A Lilla cikluskompozíciója) 247
1. Rendező elvek 247
Variáció 247
Történet 251
2. A hármasság mint fő szerkezeti elv 253
A felütés: azonosulás 255
Ellenpontok: távolítás 257
A zárlat: felülemelkedés 263
3. A cikluskompozíció és az életmű rétegei 269
A felülemelkedés
nézőpontja az életműben 269
A felülemelkedés
mint az érzékenység kritikája 273
A felülemelkedés
mint neoklasszicista kiteljesedés 277
A MULANDÓSÁG „MEGSZELÍDÍTÉSE"
(Csokonai, Háfiz és a sírhalom-motívum) 281
1. „A Hafíz sírhalma" 281
2. A „sírhalom" motívuma az életműben 286
Feloldódás 286
Kívánság 291
Vigasz 294
JEGYZETEK 299
MUTATÓK 319
Névmutató 319
Csokonai műveinek mutatója 323

Témakörök