1.062.349

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Csőd, felszámolás, végelszámolás

Az eljárások jogi és számviteli feladatai

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: MediaTeam Kulturális Szolgáltató Bt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 140 oldal
Sorozatcím: Vállalkozási praktikák
Kötetszám: 1
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-206-250-7
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mindennapi életben, amikor a csőd, csődeljárás kifejezést halljuk, az emberek többségének az jut az eszébe, hogy a gazdálkodó szervezet eladósodott, tönkrement, jön a csődgondnok és elárverezi a... Tovább

Előszó

A mindennapi életben, amikor a csőd, csődeljárás kifejezést halljuk, az emberek többségének az jut az eszébe, hogy a gazdálkodó szervezet eladósodott, tönkrement, jön a csődgondnok és elárverezi a még megmaradt vagyont. Ez részben érthető is, hiszen az .európai országok többségének csődjoga ezt is jelenti, és ezt jelentette nálunk is a régebbi időben. Az újabb kori jogalkotás azonban szakított ezzel a hagyománnyal. Hosszú szünet után az 1986. évi 11. tvr. szabályozta a felszámolási eljárást. Ezt a röviden csak Csődtörvénynek (Csődtv.) nevezett jogszabály, az 1991. évi XLIX. törvény követte, ami 1992. január 1-jén lépett hatályba és három eljárást, nevezetesen a csődeljárást, a felszámolási eljárást és a végelszámolást szabályozza, és meghatározza a szabályozott egyes eljárások fogalmát is. A törvény megfogalmazása szerint: „A csődeljárás olyan eljárás, melynek során a fizetésképtelen adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési Haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A csődeljárás tehát a törvényalkotó szándéka szerint az adós reorganizációjára, fizetőképességének helyreállítására irányuló eljárás, ami nem vezet a gazdálkodó szervezet megszűnésére. A törvényben szabályozott másik két eljárás a felszámolási eljárás és a végelszámolás a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányul, azzal a különbséggel, hogy felszámolással a fizetésképtelen, míg végelszámolással a fizetőképes gazdálkodó szűnhet meg. Alapvető különbsége a két eljárásnak egyebek között az is, hogy amíg a felszámolásban a hitelezői követelések nem feltétlenül térülnek meg, azok kielégítésre a törvény sorrendet állapít meg, addig a végelszámolásban az adós valamennyi hitelezője követelését teljes mértékben köteles kielégíteni. A törvényt a jogalkotó a hatályba lépése óta eltelt évtized alatt többször módosította, két ízben, 1993-ban és 1997-ben pedig átfogó módosítására került sor. A fizetésképtelenségi eljárás szempontjából az 1993. évi módosítás volt jelentősebb, mert ez hozott gyökeres változást a csődeljárásban, ami a szándékolt törvényi szabályozás szerint az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezetek gazdálkodásának reorganizálását, fizetőképességének a helyreállítását célozná. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
I. A Csődtörvény általános rendelkezései, alapfogalmak 6
A csődeljárás és felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozó vagyon 8
Tájékoztatási kötelezettség az eljárások alatt 9
A hitelezői választmány 10
Egyes eljárási kérdések 11
II. Csődeljárás 12
A csődeljárás megindítása 12
A fizetési haladék (moratórium) megszerzése iránti eljárás 13
A bíróság eljárása a fizetési haladék kérdésében 15
A fizetési haladék mibenléte, időtartama 17
A vagyonfelügyelő kijelölése jogai és kötelezettségei 19
A vagyonfelügyelői tisztség megszűnése, a vagyonfelügyelő díjazása 21
A csődegyezség előkészítése 22
Az egyezségi tárgyalás 22
III. Felszámolási eljárás 25
A felszámolási eljárás megindítása 25
A bíróságnak a felszámolási indítvány vizsgálatával kapcsolatos eljárása 28
A fizetésképtelenség vizsgálata 28
A felszámoló kijelölése, kizárási okok a felszámolóval szemben 30
A felszámolás elrendelése 31
A felszámolás alatti adós gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségei 33
A képviseleti jog gyakorlása és a tulajdonosi jogok korlátozása a felszámolás alatt 35
A tartozások esedékessége 36
Beszámítási jogosultság a felszámolás alatt 37
A hitelezői igények bejelentésének határideje 37
A felszámolás és más eljárások viszonya 38
Az adós vagyontárgyaira bejegyzett terhek alakulása 39
A hitelező választmány megalakítása 40
Egyes szerződések megtámadása 41
Egyezség a felszámolás során 41
Az egyezség előkészítése, az egyezség körébe tartozó vagyon meghatározása 42
Az egyezségi tárgyalás, az egyezség megkötése 43
A felszámoló eljárása 45
A hitelezői igények nyilvántartásba vétele 46
Felmondás, elállás a szerződéstől 48
A felszámoló feladatai az adós vagyonának értékesítésében, követelései behajtásában 49
A felszámolási vagyon értékesítése 50
A felszámolási vagyon megvásárlásából kizártak köre, a beszámítás korlátozása 51
Az elővásárlási jog gyakorlása 51
Az értékesítési szabályok megsértésének jogkövetkezményei 52
Értékesítési pályázat 52
Árverés 53
Kielégítés zálogjog alapján 55
A felszámolási közbenső mérleg 57
A hitelezői igények kielégítése közbenső mérleg alapján 57
A közbenső mérleg jóváhagyása 58
A közbenső mérleg bírósági felülvizsgálata 59
A felszámolás befejezése, a befejezés határideje 61
A felszámolási zárómérleg tartalmi elemei 62
Iratrendezési, adatszolgáltatási kötelezettségek 62
A felszámoló kártérítési felelőssége 63
Az eljárás befejezése 64
A be nem hajtott követelések és értékesítetlen vagyontárgyak bírósági felosztása 64
A hitelezői igények kielégítési sorrendje 65
A hitelezői követelések kielégítésének esedékessége 67
A felszámoló díjazása 68
Az eljárást befejező bírósági végzések 68
A hitelezői igények teljesítése után megmaradt vagyon felosztása 69
Felelősség a ki nem egyenlített hitelezői követelésekért 70
Egyszerűsített felszámolás 70
IV. A fizetőképes gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése, a végelszámolás 71
A végelszámolás elhatározása 71
A cégvezető bejelentési kötelezettsége 73
A végelszámoló értesítési kötelezettsége 74
A hitelezői igények bejelentése 74
A szerződések felmondása 75
A gazdálkodó szervezet vezetőjének feladatai a végelszámolás elrendelését követően 76
A gazdálkodó szervezet kötelezettségeinek teljesítése a végelszámolás alatt 77
A végelszámolás alatti vagyon számbavétele, a végelszámolási nyitómérleg 78
A végelszámoló eljárása 78
Tájékoztatás a végelszámolás állásáról 79
Egyes felszámolási szabályok alkalmazása a végelszámolásban 80
A végelszámolás befejezése 81
A végelszámolás befejezéséhez kapcsolódó iratok jóváhagyása 82
A végelszámoló iratanyagának elhelyezése 82
A végelszámolás megszüntetése, a működés továbbfolytatása 83
A végelszámoló díjazása 83
Egyszerűsített végelszámolás 83
V. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás számviteli feladatai 85
1. A CSŐDELJÁRÁS , 86
2. FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS 88
2. 1. Tevékenységzáró időszak 89
2.1.1. Záróleltár i 90
2.1.2. Tevékenységet lezáró beszámoló 90
2.1.3. Adóbevallások 91
2.1.4. Zárómérleg 93
2.2. Felszámolás alatti időszak 94
2.2.1 Nyitómérleg 95
2.2.2. Közbenső felszámolási mérleg 99
2.3. A felszámolás befejezéséhez kapcsolódó feladatok 100
2.3.í. Felszámolási zárómérleg 100
2.3.2. A bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatás 102
2.3.3. Záró adóbevallások 102
2.3.4. Vagyonfelosztási javaslat 104
2.4. A felszámolással megszűnt vállalkozás tulajdonosának elszámolása 105
3. VÉGELSZÁMOLÁS 111
3.1. A végelszámolás megkezdéséhez kapcsolódó feladatok 111
3.1.1. Záróleltár 112
3.1.2. Tevékenységet lezáró mérleg 112
3.1.3. Adóbevallás 120
3.1.4. A zárómérleg 122
3.2. A végelszámolás folyamata 124
3.3. A végelszámolás befejezéséhez kapcsolódó számviteli feladatok 130
3.4. A végelszámolással megszűnt vállalkozás nem magánszemély tulajdonosának elszámolása 134
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem