Előszó
Kilenc színjátékot gyűjtöttünk kötetbe. Gyerekeknek szóló színjátékot. Ezeknek zömét a "Mi játsszunk" című gyermekszínjáték pályázat anyagából válogattuk.
Az első három mese "állatos-játék", úgy véljük, a kisebbek játsszák és nézik majd legszívesebben. A többi közönsége egyformán lehet kis és nagy gyerek. "Az erdei űrhajó", a "Művész Maci az erdőben" és a "Pacsaji kalandjai" - noha az első önálló mű, a második bábos adaptáció, míg a harmadik mesefeldolgozás - mind kalandos állathistória, eseményük a "krimi-komédiák" mintájára bonyolódik. Az akció a nézők szeme előtt játszódik le a pódiumon, ily módon maguk is cselekvő részesei a színjátéknak. Adott körülmények között még aktívan is bekapcsolódhatnak a kalandos játékba. Az állat-figurák kis karakterek. Gyerekek által jól ábrázolható emberi tulajdonságokat fejeznek ki. S mindegyik kis játék bő lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermekek az improvizáció szabadságában lubickoljanak.
A két Arany János műnek a feldolgozása "A fülemile" és a "Bajusz" a verses epika pódiumi adaptációjának gyermekekkel jól játszható szép példája. A jelzéses megvalósítás gazdag lehetőségei révén színes játékra ad módot, mégpedig oly módon, hogy a vers szövege is jól érvényesül. Ma is érvényes mondandóján túlmenően - ez teszi alkalmassá mai közönség előtt megelevenítésre - olyan értékeket hordoz, hogy iskolai oktató munkánk színesítésére is bízvást felhasználható.
Két mesejáték követi az Arany adaptációkat, a "Részeges király szolgája" és a "Boldizsár". A szerzők legfőbb ihletforrása a magyar népmese volt, a figurák és a mesehelyzetek innen kerültek át a mi meséinkbe is, a létrejött színjáték mégis mai. Játékos irónikus szemléletük teszi mindenekelőtt azzá. A mai élet konfliktushelyzetei is benne vannak a mesében, de a megoldás is "életből lesett". (A részeges királyt elküldik elvonókúrára, a sárkányból szakács lesz.) Mindkét mese a játékeszközök használatának olyan ötletgazdagságát vonultatja fel, hogy azok másutt is alkalmazhatóak. Mindkét mese persziflázsnak is értelmezhető, ily módon a felnőtteknek is kedvenc játékává válhat.
A "Csiribiri komédiák" - négy apró kis verses mese -, olyan arányos miniatürök, jó hangulatú vásári játékok, melyekben úgy villan fel a nép, a mondai elem, hogy közben már parodizálják is a népiest és a vásárit is. A kis történetek komikus helyzeteinek eljátszása ugyanakkor nem haladja meg a gyermeki erőt, pontosabban a kamaszodó játékos képességét.
A kötetet a Ludas Matyi zárja, melyet népmeséből alakítottunk át pódiumi játékká. A kötetünkbe gyűjtött mesék mind hordoznak a ma gyermeke számára szóló mondanivalót. A Ludas Matyiban például a kamasz képes kifejezni a maga jobbratörését és igazságszeretetét, de lázongását is. S mint a többi mese, ez is bő lehetőséget nyújt a játékosoknak a szabad improvizációra.
A Ludas Matyi után dolgozat olvasható a mesejátékok rendezéséről. A tanulmány a példa kedvéért mindig a Ludas Matyira hivatkozik, de az abban foglaltak valamennyi kötetünkben közölt színjátékra érvényesek.
Debreczeni Tibor
Vissza