Fülszöveg
Vannak töTténelmi regények. Ezek a történelmi tényekről szólnak. S vannak regényei a mitikus történelemnek. Ezek a kulturális emlékezetről szólnal<. Toót-Holló Tamás metatörté-nelmi regénye ez utóbbi megközelítés példadarabja: úgy szól Szent Lászlóról, hogy valójában inkább a mitikus történelem Szent László alakja köré szőtt motívumait idézi meg. Az ő Szent Lászlója igy egyetlen örök történetben forgolódik előttünk. Ez az örök történet nála a keriési csata híres asszonyszabadító jelenete, amit a magyar kultúra szinte páratlan gazdasággal hagyományozott a mindenkori utókorra.
Az 1068-as cserhalmi ütközetben még hercegként asszonyt szabadító, az asszonyt rabló kun vitézzel pedig életre-halálra párviadalt folytató Szent László hősi cselekedete különleges kincsünk. Ez a talányos küzdelem valójában a magyar kulturális örökség legősibb módon modern nézőpontjátéka. Egyszerre él velünk ugyanis ez a cselekedet a krónikáinkban is megjelenő katolikus legendárium szerint, az udvari...
Tovább
Fülszöveg
Vannak töTténelmi regények. Ezek a történelmi tényekről szólnak. S vannak regényei a mitikus történelemnek. Ezek a kulturális emlékezetről szólnal<. Toót-Holló Tamás metatörté-nelmi regénye ez utóbbi megközelítés példadarabja: úgy szól Szent Lászlóról, hogy valójában inkább a mitikus történelem Szent László alakja köré szőtt motívumait idézi meg. Az ő Szent Lászlója igy egyetlen örök történetben forgolódik előttünk. Ez az örök történet nála a keriési csata híres asszonyszabadító jelenete, amit a magyar kultúra szinte páratlan gazdasággal hagyományozott a mindenkori utókorra.
Az 1068-as cserhalmi ütközetben még hercegként asszonyt szabadító, az asszonyt rabló kun vitézzel pedig életre-halálra párviadalt folytató Szent László hősi cselekedete különleges kincsünk. Ez a talányos küzdelem valójában a magyar kulturális örökség legősibb módon modern nézőpontjátéka. Egyszerre él velünk ugyanis ez a cselekedet a krónikáinkban is megjelenő katolikus legendárium szerint, az udvari gondolkodás lovagi hagyománya szerint, valamint pogány múltunk ősi hitvilága szerint.
Toót-Holló Tamás mágikus számainak rendszerében ez a három látószögben is egyetlen, de közben mégis örök össze-feszűlés egyszerre hét mintázatban is elénk rajzolódik, mintha mindegyik asszonyszabadítás csak egy újabb felkészülés lenne az Ég szerelmére szóló hét rendbéli úton. Mindig magasabban ugyanazon a csillagösvényen. Azon az úton, ahol Szent László már nem más, mint - a Peer-kódex Szent László énekével szólva - „csillagok közt fényességes csillag".
Ebben a ragyogásban Toót-Holló Tamást most is a népmesék vezetik, mint munkásságában mindig is: ugyanazt a sorsalakzatot, amelyik a kedési csatában elénk tűnik, a szerző ezen a királyi csillagösvényen a nagy magyar asszonyszabadító varázsmesék tanúsága szerint is megszólítja, királyi beavatás részévé teszi.
Ilyen hát az, amikor Szent László úgy készül magát a kun vitézzel összemérni, hogy ebben a történetben egyszer vele van a szélkötő sárkány, Kalamona is. Egyszer vele van Ribike, az aranyos hátú gyíkocska is. Egyszer vele van Virág Péter, az árok partján virág képében megszülető táltos is. Egyszer vele van az Ibolyával együtt a vér szavát megszólaltató Rózsa is. Egyszer vele van a Feketegyász országába fehér galamb képében elrepülő Tündér Erzsébet is.
Hogy Rerlésre érve a hetedik már te magad légy.
Hogy ellenség, ha elődbe áll, hét legyen, kit előtalál.
Vissza