Fülszöveg
Balogh Zoltán könyve érdekes, értékes és megszívlelendő együttes. Elbeszéléssel kezdődik, melyben drámai körülmények közt 1951-ben történt Nyugatra menekülését mondja el. Második novelláját rövid politikai írások követik. Ezek még akkor is rokonszenvesek és figyelemre méltóak, ha az olvasó nem osztja a szerző nézetét. A könyvben talán a meglepő az a rész, ahol a tudományról nem egy misztikusan lelkesedő, hanem végre-valahára tudományos elemzést kapunk. A legjellemzőbb az a fejezet, amelyben a big bang teória (a világ roppant robbanással való kezdete), ez a minden tudományos lapot nélkülöző zöldség kapja meg a magáét. (Faludy György)
A világegyetem örök. Az univerzum nem tágul, nem volt ősrobbanás, és a kozmoszt nem lehet mennyiségtani egyenletbe foglalni.
A tudományos alapfogalmak rendszere átvette a régi mitológiák helyét és szerepét - a mikrokozmosz robbanásra kész részecskéivel az alvilágét, a csillagkozmosz az istenek, az angyalok és a szentek egét. Sikerkönyvek jelennek meg a...
Tovább
Fülszöveg
Balogh Zoltán könyve érdekes, értékes és megszívlelendő együttes. Elbeszéléssel kezdődik, melyben drámai körülmények közt 1951-ben történt Nyugatra menekülését mondja el. Második novelláját rövid politikai írások követik. Ezek még akkor is rokonszenvesek és figyelemre méltóak, ha az olvasó nem osztja a szerző nézetét. A könyvben talán a meglepő az a rész, ahol a tudományról nem egy misztikusan lelkesedő, hanem végre-valahára tudományos elemzést kapunk. A legjellemzőbb az a fejezet, amelyben a big bang teória (a világ roppant robbanással való kezdete), ez a minden tudományos lapot nélkülöző zöldség kapja meg a magáét. (Faludy György)
A világegyetem örök. Az univerzum nem tágul, nem volt ősrobbanás, és a kozmoszt nem lehet mennyiségtani egyenletbe foglalni.
A tudományos alapfogalmak rendszere átvette a régi mitológiák helyét és szerepét - a mikrokozmosz robbanásra kész részecskéivel az alvilágét, a csillagkozmosz az istenek, az angyalok és a szentek egét. Sikerkönyvek jelennek meg a világegyetem első három percéről és a világegyetem utolsó három percéről. Teremtés helyett beszélnek felrobbant ősatomról, világvége helyett az utolsó nagy fekete lyukról, amelybe minden névtelenül és örökre belehull - a mindenség sírjába, fejfa nélkül, amelyen az állhatna, hogy itt nyugszik a világ.
Személyes és nemzeti múltunk nem kevesebb kérdéssel állítja szembe a magyar polgárt az ezred végén - a romantikus honfoglalás-legendától a napjainkban átélt politikai színjátékig.
A kozmikus ősrobbanást és expanziót tanító kozmológiai elméletek teljes cáfolata a központi tárgya Balogh Zoltán érdekfeszítő könyvének. A szerző, elbeszélő író és a müncheni egyetem filozófia- és történészdoktora, éles logikával és szakavatott ismeretekkel felépített tételeit további esszékkel sé önéletrajzi elbeszélésekkel fűzi szervesen összefüggő eszmei egységbe.
Műve, a kihívó tudománykritikán túl, egy magyar patrióta szellemi önarcképének megnyerő mozaikját tárja elénk, és szép, művelt magyar nyelvében is élvezetes, továbbgondolkodásra késztető olvasmányt nyújt.
Vissza