Csillagok Világa 1949. január-március

Előszó

A csillagos égboltnek hazánkból látható részében az Orion és vidéke nyujtja a legszebb látványt. Téli csillagkép az Orion, koratavasszal, az esti órákban, már a nyugatiégbolton látjuk. Népünk Kaszás-csillagnak nevezi. Címlapunkon a Nagy Orion-ködöt látjuk, amely csak hosszabb expozicióval látszik ilyen részletességgel, de nyomát szabadszemmel is láthatjuk. Az Orion-övet alkotó három, egyenlő fényes, egy vonalban levő csillag alatt, ívben húzódik néhány csillag. Itt kell keresnünk az Orion-ködöt. Hatalmas kiterjedésű, fénylő köd ez, amelynek valóságos átmérője 10 fényév, nagyobb tehát, mint az égbólt legfényesebb csillagának, a Szíriusznak távolsága. Az Orion-köd távolsága 900 fényév. Anyaga rendkívül ritka. A szinképelemzés eredménye szerint mozgásban van s átlagos távolodási sebessége 17.5 km másodpercenként. Az Orion-öv fölött látható a Betelgeuze, a vörös szuperóriás csillag, amelynek átmérője kb. 400-szor nagyobb a Nap átmérőjénél. Ha tehát a Nap helyén lenne, pereme majdnem a Jupiterig érne. Távolsága 272 fényév. Az Orion-öv alatt látható másik, fényes csillag a Rigel, fehér óriáscsillag, távolsága 362 fényév. Az Oriont ezen kívül számos fényes csillag alkotja még. Az Oriontól balra látható a Szírius, az égbolt legfényesebb csillaga. Népünk sánta Katának, a szilkehordónak nevezi, aki a kaszások és aratók után viszi az ebédet. Sántának pislákoló, sántikáló fénye miatt nevezik. Még tovább balra a Szíriusztól látható fényes csillag a prokyon, a Kiskutya csillagkép legfényesebb csillaga. Jobbra az Oriontól, kissé feljebb, terül el a Bika csillagkép, fényes csillagával az Albebarann-nal és az Albebaran körül csoportosuló halványabb csillagokból álló Hyadok nyilt csillaghalmazzal. A Bikához tartozik a Plejádok, vagy Fiastyúk, a legszebb nyilt csillaghalmaz. Vissza