Csillagok csillaga 1848-49
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:
"Magyarország az osztrák birodalom részeként, mint annak gyarmata, minden tekintetben elmaradott az európai viszonyoktól. A reformkor nagyszerű képviselőire Széchenyire,...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Magyarország az osztrák birodalom részeként, mint annak gyarmata, minden tekintetben elmaradott az európai viszonyoktól. A reformkor nagyszerű képviselőire Széchenyire, Wesselényire, Kossuth-ra és a többiekre várt a nagy feladat: a magyarországi viszonyokat, lehetőleg az országgyűlés radikális döntéseivel, megváltoztassák és minden tekintetben közelítsenek az európai viszonyokhoz.
Az országgyűlés, amely hajlamos volt a magyarországi viszonyok javítására, fontos döntések meghozatalára, nem volt könnyű helyzetben. Állandó harcot kellett folytatnia a Metternich vezette osztrák önkényuralom ellen.
A magyar Országgyűlés elégedetlen a bécsi udvar pénzügyi intézkedésével, ezért I. Ferenc nem hallgatván meg a módosító javaslatokat, az országgyűlést egyszerűen elsöpörte az útjából és Metternich pedig önkényuralmi intézkedésekkel korlátlan ura akart lenni a magyar viszonyoknak. Mindezek a törekvések az 1820-as években a nemesi ellenállásba torkoltak. Ennek során gyakorlatilag a nemesi vármegyék a következő években sorra tagadták meg az országgyűlési döntésekben hozott határozatok végrehajtását.
Ennek a folyamatnak mérföldköve volt az 1825-27-es Országgyűlés.
Amíg az országgyűlés lassan mozdult, addig a magyarországi reformerők elsősorban gróf Széchenyi István, nagy lendülettel fogtak hozzá Magyarország arculatának megváltoztatásához. Ennek mérföldkövét jelentette, hogy 1825-ben az országgyűlésen Széchenyi István a hozzá csatlakozókkal együtt olyan anyagi felajánlást tett, amely lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia felállítását.
Az országgyűlés állást foglalt egy országos összeírás mellett is. Ebben a fiatal nemesség részt vett és személyesen is láthatta, hogy a magyar társadalmi élet milyen mértékben van elmaradva az európai viszonyoktól.
A magyar lakosság túlnyomó része jobbágy, olyan megkötöttségekkel, amelyek egy magasabb színvonalú termelést nem tettek lehetővé. Növekvő számú az önálló gazdák és a mezőgazdasági termelési viszonyokat korszerűsíteni akaró nagybirtokosok száma is. E viszonyokon való javítás egyrészt azért volt fontos, mert Magyarország jövedelmének nagy része a mezőgazdasági termelésből származott, másrészt pedig a társadalmi változások szükségessége igényelte a jobbágyság sorsának mielőbbi változtatását."
Vissza
Tartalom
VARGA LÁSZLÓ KÖNYVE
Magyarország és Heves megye a reformkorban, az 1848-49-es szabadságharcban
és az önkényuralom alatt
ELSŐ FEJEZET
MAGYARORSZÁG A REFORMKORBAN
I. GAZDASÁGI, TÁRSADALMI, POLITIKAI EREDMÉNYEK 6
Mezőgazdaság és ipar 8
II. SZÉCHENYI A REFORMPOLITIKA ZÁSZLÓVIVŐJE 10
Ki volt Széchenyi? 10
1825 a nagy fordulat éve 12
III. TÁRSADALMI EGYESÜLETEKKEL A REFORMKORÉRT TESTKULTÚRA ÉS POLGÁROSODÁS 15
A testkultúra magyarországi kezdetei 15
Széchenyi és a testkultúra 16
IV. A REFORMTÖREKVÉSEK HEVES MEGYÉBEN 24
1. Megyei küldöttek az országgyűlésen
Harc a konzervatívok és a liberálisok között 25
2. Széchenyi Hevesben: Gyöngyösi, Egri, Tiszafüredi, Hevesi alkotása. Emlékezete a múltban és napjainkban 29
3. Eger 1846-ban és környékén, Vachot Imre szemével 34
Eger a reformkorban 34
Eger külseje 35
Kereskedői 35
Pince dáridók 36
Az a bizonyos kaszinó 36
A fürdőházakról is essék szó 36
Könyvnyomda 37
Könyvtára 37
És egy időszerű megállapítás 37
Eger főgazdasága a szőlőművelés - Mártonfy Károly gazdász szerint 37
V. FORRADALOM ELŐTTI KÖZÉLET ÉS SZÍNHÁZ EGERBEN ÉS GYÖNGYÖSÖN 38
Gyöngyösön is lesznek „czipőtapintatok!" 40
MÁSODIK FEJEZET
AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC ÉS FORRADALOM MAGYARORSZÁGON
I. ÁLTALANOS BEVEZETŐ 1848-49-HEZ 42
Az 1848-49-es Szabadságharc történései Magyarországon 47
HEVES MEGYEI ESEMÉNYEK AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARCBAN 54
Március 16 54
Március 20 55
Március 25 55
Május 22 55
Június 23 55
Június 25 55
Június 26. Gyöngyös 55
Július 27 55
Július 30 56
Augusztus 1 56
Augusztus 3. Gyöngyös 56
Szeptember 21 56
Október 1 56
November 1 56
November 21 57
December 14 57
A Kormány felhívása 57
December 17 57
December 23. Eger 58
December 30
1849. január 10. Gyöngyös 58
Január 26. Gyöngyös 58
Január 29. Gyöngyös 58
1949. február 9 58
Február 10. Gyöngyös 58
Február 18 59
Február 22 59
Február 25., 26 59
Február 25. Eger 59
Március 2. Eger 59
Március 5. Eger 59
Március 30. Eger 59
Április 1. Eger 60
Április 2. Eger 60
Május 16. Eger 60
Június 26. Eger 60
Július 7. Eger 60
Július 9. Eger 60
Július 11. Gyöngyös 60
Július 14. Gyöngyös 61
Július 25. Eger 61
Július 26. Eger 61
Augusztus 29. Eger 61
Szeptember 1. Eger 61
Szeptember 10. Eger 61
EGER ÉS HEVES MEGYE AZ ORSZÁGOS LAPOKBAN 1848-BAN 62
Márczius 16. csütörtök 62
Július 30. vasárnap 62
Augusztus 1. kedd 62
Augusztus 6. vasárnap 62
Szeptember 21. csütörtök 63
Deczember 17. vasárnap 63
Deczember 29. péntek 63
Heves megye 1848-ban 63
Július 29. szombat 63
Deczember 14. csütörtök 63
II. HAZA ÉS SZABADSÁG. EURÓPA RÁNK FIGYEL (1848-49.) 64
1. 1848. március 15. A forradalom lángja az égre csap 64
2. Nemzetőrség szervezése. A nemzet önvédelme 67
3. Résztvétel a hadseregben. Diákharcosok 71
Fiatalok a haza védelmében. Gyermekcsaták 72
4. Testi nevelés, harci felkészítés a 48-as csatákra 75
...és testi nevelés, és harc 1848-49-ben 76
III. 1849. NAGY GYŐZELMEK. VILÁGOS 78
1. Téli hadjárat: támad a császári hadsereg. Pest-Buda elfoglalása 78
2. Hatvan és Gyöngyös a császáriak kezén 78
A huszárbravúr 79
3. A kápolnai csata 80
4. Hadmozdulatok Heves megye területén 83
Eger hadisarcza 84
Hadisarc Egerben 85
Miskolc-Eger-Gyöngyös útvonalon támadás Pest felé 85
5. Kossuth Lajos Egerben
Előkészületek Hatvan bevételére 86
Kossuth Egerből irányítja az ország sorsát
Szép tervek Egerrel 89
Eger az országgyűlés színhelye és nem Debrecen 90
6. A Hatvani csata 92
7. Két nagyhatalom Magyarország ellen
Vissza Egerbe. A Világosi fegyverletétel 93
HARMADIK FEJEZET
HŐSÖK ÉS HALOTTAK
I. ELLENÁLLÁS AZ ÖNKÉNYURALOMMAL SZEMBEN 96
Kialakul az önkényuralom és üldöztetés adminisztrációja 98
Diákok ellenállása 100
Polgárok, parasztok engedetlenségi mozgalmai 101
Fegyveres ellenállás Magyarországon és Erdélyben
Katonai bázis terve a Mátrában IQ3
II. 1860 ŐSZÉN AZ OKTÓBERI DIPLOMA.
1860 ELEJÉN A FEBRUÁRI PÁTENS ELUTASÍTÁSA.
GERILLA SZERVEZKEDÉS, VÁRMEGYEI ELLENÁLLÁS 106
„Emelt fejjel állt az akasztófa alá"
Gasparich Márk gyöngyösi szervezkedése 107
NEGYEDIK FEJEZET
HÍRES TÖRTÉNETEK, KÖNYVKULTÚRA,
HEVESI LEGENDÁK
I. HÍRES TÖRTÉNETEK 111
Hogyan szerzett hazát Kossuth Lajos a magyar népnek 111
A furfangos utazó okítása 112
Rózsa Sándor és találkozása Kossuth-tal és Petőfivel 113
Huszárvirtus 116
A király már zsugorodott a kíváncsiságtól 117
A vitéz cigány 118
A kisinas tréfája 119
II. A SAJTÓ, A KÖNYV ÉS A KÖNYVTÁR
AZ 1848-49-ES FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN 119
III. AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC HEVESI LEGENDÁI 122
Hegedűs Béla visszaemlékezése 123
ÖTÖDIK FEJEZET
1848-49 SZÁZÖTVEN ÉVE
1. Március 15 emlékezete 125
2. Füzesabonyi március 15-i emlékezések 1948-ban
- 1848-1948 - 127
3. Változó nézetek március 15. megünnepléséről 1987-ben
- Viták nemzeti ünnepeinkről - 128
4. MINSZ megemlékezések 133
5. Kápolnai megemlékezés 1999. 133
FORRÁSOK 134
LEGÁNYI MARIANNA KÖNYVE
Képek az 1848-49-es szabadságharcban történetéből
REFORMKORI KIHÍVÁSOK
MOSON ÉS ÓVÁR A REFORMKORBAN ÉS 1848-49-BEN 136
MAGYARÓVÁR KÖVETET VÁLASZT 1847. OKTÓBER 25-ÉN 136
ÓVÁRI MEZŐGAZDASÁGI TANODÁRÓL A REFORMKORBAN 138
A negyvenes évek első fele 139
Reformkísérletek 142
BÉCS ÉS PESTI FORRADALMAK
KOSSUTH ÉS MÓGA
A MAGYARÓVÁRI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM DIÁKJAI ÉS 1848., A SZABADSÁGHARC ELSŐ VÁLASZADÓI 144
ZEYK DOMOKOS, ÓVÁRI GAZDÁSZ, AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC JELES ALAKJA 150
A NEMZETŐRSÉG FELÁLLÍTÁSA 153
AZ 1848-AS „ÉRCALAP" LÉTREJÖTTE 155
RÓZSA SÁNDOR A SZABADSÁGHARCBAN 158
SOÓS JÁNOS EMLÉKEZETE 162
Felosztás 162
KOSSUTH LAJOS: KIÁLTVÁNY A NÉPHEZ 164
KOSSUTH LAJOS ÓVÁRON 171
A MOSONI CSATA 174
BEM, MÓGA ÉS KIEGYEZÉSI TÖREKVÉSEK
BEM JÓZSEF, AZ EMBER 175
KOSSUTH LAJOS „KASSZANDRA" LEVELE 181
DEÁK FERENC POLITIKAI VÉGRENDELETE
1873. JÚNIUS 28 188
SZABADSÁGHARC EMLÉKE MA
(Szépirodalmi alkotások)
MÁRCIUS 15-EI MEGEMLÉKEZÉSEK 1999-BEN 195
MÁRCIUS 15 197
BESZÉLGETÉS PETŐFI SÁNDORRAL 198
1848 198
MAGYAR VAGYOK! 200
FELELET 201
PETŐFI ÉS UTÓKORA 202
NEMZETI LOBOGÓ 203
Felhasznált irodalom:
KOZSA ISTVÁN KÖNYVE
MÁRCIUSI IFJAK 206
ÉLET KAPUJA ELŐTT 207
KÖZÉRZETEM KÖZÉRZETE 209
L. PRASZNA MÁRIA KÖNYVE
A MAGYAR SZABADSÁGHARC 213
SZÁZÖTVEN ÉVE 213
A SZABADSÁGHARC HŐSEI 214
KOSSUTH LAJOS DICSŐ NEVE 215
BEM APÓ ÉS HONVÉDÉI 215
PETŐFI SÁNDOR EMLÉKE 217
VENDÉGÍRÓK
Belinszkyné Nagy Irén:
VILÁGSZABADSÁGOT! 218
Bősze Éva:
TALÁN AZ IDŐ 220
PETŐFI EMLÉKE 222
AZ A CSILLAG 223
Cser Zoltán:
HOMMAGE A PETŐFI SÁNDOR 224
Csörghe Géza:
CERUZARAJZ PETŐFIRŐL 224
PETŐFIHEZ 224
SZKEPTIKUS BESZÉLY PETŐFIHEZ 225
Gajdáné Dobos Irén: (Jugoszlávia, Újvidék)
A BÁNÁTIAK PETŐFIJÉRŐL 225
Horváth Ida: (diák, Jugoszlávia, Szabadka)
LÁZÁLMOK VALÓSZÍNŰSÉGE 220
Lupsa Józsené:
EMLÉKEZZ! 227
Márton Rózsa :
SZÖRNYŰ IDŐ 228
SZÖRNYŰ IDŐ 228
Kürthy Veronika: (diák)
HAZÁTLANUL 229
Majoros Csaba: (diák)
HÁT MÉGIS 229
Sándor József:
STATUS PRAESENS 230
B. Palocsai Erzsébet:
A BONYHÁDI NÉMA SÍR 231
Gaál Ernő:
„BARÁTIM, EMLÉKEZZETEK MEG RÓLAM..."
(Petőfi Sándor halálának százötvenedik évfordulóján) 233