Vas- és fémipar - Géprajz

Előszó

Az ember az őt körülvevő világot érzékszervei útján ismeri meg. Látás és tapintás útján veszünk tudomást a környező tárgyak alakjáról és terjedelméről-. A mindennapi életben a legkülönfélébb tárgyakkal kerülünk kapcsolatba. Alakjuk oly sokféle, hogy mindegyiknek leírására külön fogalmakat nem használunk. Bármily bonyolult alakú testet elkészíthetünk azonban egyszerű és könnyen leírható tárgyakból. Gondoljunk pl. a kisgyermekek építőjátékára, ebben kocka, hasáb, henger és kúpalakú építőelemek vannak, melyekből elég sokféle dolgot építhetünk, melyeknek alakja a felsoroltakéra már nem emlékeztet.
Így van ez a gépészetben is. A tárgyak nagy többsége elemi geometriai testekből, jó közelítéssel felépíthető. Ezért mielőtt tulajdonképpeni tárgyunkkal a géprajzzal foglalkoznánk, ismertetjük az elemi geometriai testeket. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a tanulók még a rajzokkal való megismerkedésük előtt bizonyos térszemléletre tegyenek szert.
A geometriai testeket határoló felületek fogalmával is meg kell ismertetnünk a tanulókat. Emellett bizonyos rajzolási készséget is kell szerezniök és a rajzeszközök használatával is meg kell ismerkedniök. Ezért a tanítást két részre osztjuk.
Az első részben a síkgeometriai alapfogalmakat és szerkesztéseket tárgyaljuk. Ez a tanulmány szolgál a háromszögekkel és körzővel való bánásmód elsajátítására. Utána iktattuk be az elemi geometriai testek ismertetését. Elképzelésünk szerint ezt a fejezetet úgy kell tanítani, hogy nagyméretű testekről szabadkézi látszati rajzokat kell készíttetni a tanulókkal. Emellett papírból, fémből, fából vagy agyagból a tárgyalt testek kisméretű modelljeit is el kell készíttetni a tanulóval. Ezzel egyrészt látás és tapintási útján megismeri a testek jellegzetes sajátságait, fejleszti térszemléletét (a síkbeli rajzból könnyebben tudja elképzelni a térbeli testet), másrészt kifejleszt bizonyos vázolás-i készséget, mely géprajzi felvételeknél nélkülözhetetlen. Vissza