Jó munka

Előszó

Különös érzés nyolc év után most más szemmel ismét a kezembe venni egy könyvet, amit annak idején, életem meglehetősen
/
viharos korszakában feleségemmel közösen lefordítottunk. Újraolvasva nem egyszerűen a jól végzett munka feletti elégedettséget érzem, hanem azzal szembesülök, hogy életem alakulása mintha csak e könyv illusztrációja volna. Amikor nekiláttunk a fordításnak, 2007-ben szó szerint egyik percről a másikra felmondták tizennégy éve meglévő kutató pszichológusi állásomat. Az indok meglehetősen mondvacsinált volt annak fényében, hogy a hazai pszichiátria egy sértett vezető alakja egy héttel elbocsátásom előtt fedezte fel az antidepresszánsokat bíráló webszájtomat. A felmondás előzményéhez tartozik, hogy a Magyar Pszichiátriai Társaság egy évvel korábban harmincmilliós kártérítési igénnyel indított ellenem pert, ami végül azzal zárult, hogy tudományos állításaim fenntartása mellett bocsánatot kértem az esetleges sértő jelzőimért. E két megfélemlítő-megtorló esemény kiindulópontja az volt, hogy írtam egy nagy port kavaró esszét, és két könyvet az antidepresszánsok hatástalanságáról és szedésük veszélyességéről. Sok évvel később visszatekintve minden pátosz nélkül megállapíthatom, hogy a történet lényege az etikus, társadalmi felelősséggel végzett munkáról és az azt ellehetetleníteni próbáló törekvésekről szólt.
S ezzel talán rögtön a közepébe is vágtam annak, miről is szól az én olvasatomban a Jó munka. A szerzők központi kérdése úgy hangzik: miként végezhető jó munka a gáncsoló körülmények ellenére. De mit is értünk „jó munka" alatt? Nem könnyű defi-
7 Vissza