A XX. század magyar gazdaságpolitikája

Tartalom

ELŐSZÓ 1
BEVEZETÉS 3
ELSŐ RÉSZ. Magyarország gazdaságpolitikája a Habsburg Birodalomban
I. A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁNAK GAZDASÁGA 7
1. A világgazdaság fő jellemzői 7
A világgazdasági rend kiépítése 7
Az atlanti (nyugati) centrikus világgazdaság 8
Az ipari forradalmak 10
A piacgazdaság térhódítása 12
2. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasága 14
A Habsburg Birodalom közepesen fejlett gazdasága 14
A gazdasági lemaradás okai 17
A területi differenciálódás 20
E A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETE AZ I VILÁGHÁBORÚIG 24
1. A magyar gazdaságpolitikai autonómia 24
Osztrák-magyar közös ügyek 24
Osztrák-magyar közös érdekű ügyek 25
A közös költségekhez való hozzájárulás 25
2. Gazdaságnövekedés és szerkezetátalakulás: 1867-1913 27
Felgyorsult gazdaságnövekedés 27
Az ipari tőke forrásai 28
3. A vámunió 30
Gazdaságnövekedés és a vámunió 30
Az osztrák-magyar belső vámok 32
Az Osztrák-Magyar Monarchia vámvédelme 32
ÜL AZ L VILÁGHÁBORÚTÓL A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉSIG 34
I j A gazdasági összeomlás 34
Előzetes megjegyzések 34
Háborús kötött gazdálkodás 34
VI
Tartalomjegyzék
A Tanácsköztársaság 133 napos uralma 36
2. A Trianoni Békeszerződés 39
Veszteségek 39
A háborús jóvátétel 39
A régi és az új Magyarország gazdaságának eltérő sajátosságai 41
MÁSODIK RÉSZ. A függetlenségét visszanyert Magyarország
gazdaságpolitikája: 1920-1949
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK 47
I. AZ ÚJ MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKAI STRATÉGIA 49
1. A gazdaságpolitika fő elvei 49
Az önellátás 49
Az importhelyettesítő iparpolitika 50
A szelektív agrárpolitika 53
2. A belföldi termelés védelme 55
Az új vámtarifa 55
A nem vámvédelmi eszközök 58
Vita a termelésvédelmi politikáról 59
Az exporttámogatás 61
A termelésvédelem társadalompolitikai háttere 63
3. A külkereskedelmi stratégia 64
A közép-európai geológiai adottságok kihasználásának romlása 64
A német és olasz relációjú külkereskedelem-fejlesztés 65
A tengerentúli kereskedelem marginális szerepe 67
II. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS MENETE: 1920-1938 69
1. Növekedés és szerkezetátalakulás 69
A gazdasági fejlődés három szakasza 69
A nemzeti jövedelem szerkezete 71
A mezőgazdasági termelés szerkezete 72
Az ipari termelés szerkezete 74
A külkereskedelem szerkezete 75
2. Gazdasági konszolidáció 76
Valutareform: a konszolidáció kulcskérdése 1 76
A költségvetés szanálása és a népszövetségi kölcsön 78
A külkereskedelmi egyensúly helyreállítása 80
A korona elértéktelenedése és a pengő bevezetése 82
III. A FELLENDÜLÉS ÉS A VÁLSÁG SAJÁTOS VONÁSAI 84
1. A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság fejlesztésében 84
Magyarország tőkeimport politikája 84
A nemzetközi tőkemozgás és a külkereskedelmi mérleg 87
Vita a külföldi adósságok rendezéséről 88
2. Berendezkedés a kötött devizagazdálkodásra 89
A transzfermoratórium 89
Klíringvaluták bevezetése 91
A külföldiek viselkedése a kötött devizagazdálkodásban 93
3. AZ agrártermékek leértékelődése a világpiacon 94
Az agrártermékek relatív világpiaci ára 94
Az agrártermékek leértékelődésének okai 97
IV. A HÁBORÚS GAZDÁLKODÁS: 1939-1945 98
1. A hadiipari potenciál fejlesztése 98
A válság átnövése háborús konjunktúrává 98
A hadiipari konjunktúra 100
2. A háborús pénzügyi politika 102
Áttérés az aranyvalutáról a munkavalutára 102
A közületi kiadások 70:30 adókölcsön fedezeti arány elve 103
Infláció és a lakosság kényszertakarékossága 106
V. MAGYARORSZÁG DEMOKRATIKUS ÚJJÁÉPÍTÉSE 108
1. A politikai megújulás 108
A háború elvesztése és annak következményei 108
A politikai újjáépítés 110
A nagybirtokrendszer megszüntetése 112
A demokrácia átértékelődése 114
2. Az 1946. évi gazdasági stabilizáció 115
A hiperinfláció és annak okai 115
A stabilizációs ár- és jövedelempolitika 119
3. A háborús károk helyreállítása 120
A belső akkumulációra támaszkodó helyreállítás 120
A hároméves terv céljai és azok megvalósulása 122
A termelésfelfutás és annak külkereskedelmi háttere 123
HARMADIK RÉSZ. A kommunista rezsim gazdaságpolitikája: 1950-1989
I. A RENDSZERVÁLTÁS 127
1. A szocialista árutermelésre való áttérés 127
Bevezető megjegyzések 127
A szocialista árutermelés klasszikus tantételei 128
A szovjet típusú tervgazdaság és a háborús kötött gazdálkodás 130
2. A termelés és elosztás szervezése 133
A tőkés vállalkozás és a szovjet típusú vállalat 133
Gazdaságos termékszerkezet és a jövedelmezőség 135
Politikasemleges és politikadeterminált vállalati gazdálkodás 136
3. A humán tőke minősítése 138
A humán tőke deklasszálódása 138
A mennyiség preferálása a minőséggel szemben 139
A társadalmi juttatások preferálása a bérekkel szemben 140
II. A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE ÉS SZERKEZETI ÁTALAKULÁSA 143
I. A gazdaságnövekedés négy szakasza 143
A Szovjetunió anyagellátásán és piacnyitásán alapuló
gyors növekedés: 1950-1966 143
A gazdasági reform által működésbe hozott növekedési
tényezők 1967-1973 144
A külföldi hitelek felvételével finanszírozott növekedés: 1974-1978 145
Gazdasági stagnáció és éleződő válság: 1979-1989 147
2. A gazdasági szerkezet átalakulása 147
A gazdaság szerkezete és nemzetközi összefonódottsága 147
A mezőgazdasági termelés és az agrárexport 150
Az ipari termelés és annak exportorientáltsága 155
HL A KÜLKERESKEDELEM ÉS A NEMZETKÖZI
FIZETÉSI MÉRLEG 159
1. A külkereskedelem területi és áruszerkezete 159
A KGST főpiaci szerepe 159
A Kelet-Nyugat kereskedelemben alkalmazott diszkriminációk 162
A külkereskedelem áruszerkezete 164
2. A KGST főpiac és a világpiac 166
A transzferábilis rubel bevezetése 166
A KGST szerződéses ár 168
A világpiaci ár szimulálása és a monopolprofit 169
3. A nyugati eladósodás 171
Az első nyugati eladósodási hullám: 1974-1978 171
A második nyugati eladósodási hullám: 1985-1987 173
Az 1950-1989 időszak külföldi eladósodásának közgazdasági mérlege... 174
NEGYEDIK RÉSZ. A szociális piacgazdaság felépítése
I. A RENDSZERVÁLTÁS ÉS ANNAK TÁRSADALMI KÖLTSÉGE 179
1. Gazdaságpolitikai szcenáriók 179
Az új rendszer tiszta modellje 179
Gazdaságpolitikai preferenciák 181
A rendszerváltás menete 184
2. A rendszerátalakulás társadalmi költsége 187
Az átmenet vélt és valóságos társadalmi költsége 187
A rendszerváltás költségeinek gyökerei 190
Nemzetközi összehasonlítás 192
n. A NEMZETGAZDASÁG REÁLSZFÉRÁJÁNAK
GAZDASÁGPOLITIKÁJA 194
L A GDP és annak felhasználása 194
A GDP szerkezete 194
A GDP felhasználása 195
2. AZ átállás termeléspoltikája 198
Iparpolitika és az ipari termelés szerkezete 198
Agrárpolitika és a mezőgazdasági termelés szerkezete 202
A külkereskedelem átorientálódása 204
III. A RENDSZERVÁLTÁS PÉNZÜGYPOLITIKAI ELVEI 210
1. A korszerű pénzpolitikai rendszer megteremtése 210
Vita az állam szerepéről a rendszer-átalakításban 210
A pénzügyi politika primátusa 212
A monetáris rendszer kiépítésének fő területei 213
2. az államháztartási politika 216
A költségvetési reform 216
A belföldi állami adósság és a költségvetési deficit 220
A költségvetés szanálásának lehetséges módja 221
3. Magyarország nemzetközi tőkepolitikája 223
Nemzetközi tőkemozgás az 1990-95 időszakban 223
Vélemények a fizetőképesség fenntarthatóságáról 226
A kormány középtávú gazdasági stratégiája 229
ÖTÖDIK RÉSZ. Gazdaságpolitikai tanulságok
l MAGYARORSZÁG TÉRVESZTÉSE A VILÁGGAZDASÁGBAN 235
1. A magyar gazdaság nemzetközi összehasonlító értékelése 235
Előzetes megjegyzések 235
Magyarország helye a világgazdaságban 236
A népességi viszonyok 239
2. Lemaradás a nemzetközi versenyben 241
A világátlag feletti teljesítmény elapadása 241
A fejlettségi olló kinyílása Ausztria és Magyarország között 242
3. A gazdasági térvesztés okai 245
A magyar gazdaságpolitika korlátozott mozgástere 245
A politika gyenge gazdasági determináltsága 248
A közgazdasági logika gyenge pontjai 249
n. A TERMELÉSI TÉNYEZŐK HASZNOSÍTÁSÁNAK
RACIONÁLIS ÉS IRRACIONÁLIS ELEMEI 252
1. A földhasznosulás kérdései 252
A mezőgazdaság szubvencionálásának szükségszerűsége 252
A politika által motivált földreformok 254
A racionális birtokpolitika megalapozása mint feladat 257
2. A munka intenzitásának normalizálása 258
A munkaerő árujellegének megerősítése 258
A munkaerő árujellege a szociális piacgazdaságban 260
A jóléti rendszer késleltetett reformja 262
3. A tőkehatékonyság újszerű kérdései 264
Az exportorientált iparosítás tőkepiaci aspektusa 264
Az ország kiárusításának hamis hipotézise 266
A humán tőke nagyobb megbecsülése 269
A tőkehatékonyság javuló esélyei 269
III. A BELFÖLDI ALKALMAZKODÁS ÉS A KÜLFÖLDI
TÁMOGATÁS KRITIKAI ELEMZÉSE 272
1. Túlhajtott áttérés a szabadpiacra 272
A gazdaságpolitikai hibák kettős gyökere 272
A privatizációs politika értékelése 273
A történelmi tapasztalatokat mellőző monetarista politika 276
Az európai ipari szabad kereskedelmi megállapodás értékelése 278
2. A gazdasági konszolidáció elhúzódása 280
A konszolidációs ismérvek a maastrichti határozat tükrében 280
1990-1994: A pénzügyi politika elszakadása a gazdaság reálszférájától 285
Az 1998. évi gazdasági stabilizáció esélye 288
3. A magyar gazdaság JÖVŐJE 290
Külföldi eladósodás és a valuta konvertibilitása 290
A külföldi adósságkezelés alternatívái 292
Gazdaságpolitikai szcenáriók 1996-2005 296
UTÓSZÓ: A MARXI CSAPDA 301
IRODALOMJEGYZÉK 303
Első rész 303
Második rész 305
Harmadik rész 307
Negyedik rész 308
Ötödik rész 310

Témakörök