Vörös-kék lobogók/A kuruc király/Arany és vér

Fülszöveg

Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni.
A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ök a „felkelők", az „insurgensek", a „kurucok" az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét.
Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának első kötete, a Vörös-kék lobogók 1682-ben veszi fel a történet szálát a Magyarország középső részét megszállva... Tovább

Fülszöveg

Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni.
A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ök a „felkelők", az „insurgensek", a „kurucok" az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét.
Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának első kötete, a Vörös-kék lobogók 1682-ben veszi fel a történet szálát a Magyarország középső részét megszállva tartó törököknek évek óta állandó Bo'ssXúságot okozó Fülek várában. A vár két fiatal hadnagya, a katolikus Szentiványi Péter és a református Lehoczky Ferenc gyerekkori jó barátok és harcostársak, ám barátságuk komoly próbatétel elé kerül, amikor egy őrjárat során rábukkannak í félholt Légrády Orsolya nemeskisasszonyra és kíséretére.
Csikász Lajos új történelmi regénysorozatá a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötyen éves török'hódoltság utoísó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, !tőrténelmileg-hiteles'művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben talán kevésbé ismert korszaknak az' izgalmas és sorsfordító eseményeit.
„Csikász Lajos a XVII. századi vérzivataros magyar történelem és a lélegzetelállító kalandok képzeletet megbűvölő ötvözetét nyújtja legújabb regényében. Ideje kimondanunk, hogy azon kevés írók egyike, akik tehetségüknek és elhivatottságuknak köszönhetően képesek egy ország és egy nép lelkének legmélyéig ásni, és Karczag György óta erre alig találni példát a magyar irodalomban." Fonyódi Tibor, a Torda-kötetek írója
Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország n^gy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud, és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni.
A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdtik, az ud^ var kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangii földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ok a „felkelők", az „insurgensek", a „kurucok" az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vállásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét.
Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának második kötete, A kuruc király szerves, de önállóan is olvasható folytatása a sorozat első részének, a Vörös-kék lobogóknak. Thököly Imre a szultán fermánjáért cserében vállalja, hogy a török és az erdélyi sereg támogatásával elfoglalja Fülek várát. A vár védői Koháry István várkapitány vezetésével készülnek az ostromra, ám a császári seregtől várt segítség egyre csak késlekedik, és végül majdnem tízszeres túlerővel szemben kell felvenniük-a-harcot.
Az ostromra való készülődés és az ostrom során évszázados konfliktus tör felszínre szinte minden magyar szereplő kapcsán: lehetséges-e, helyes-e a pogány segítségével lerázni a Habsburg-igát, helyreállítani a Magyar Királyság szuverenitását és megteremteni a vallásszabadságot, vagy a császárhű magyaroknak van igazuk, és a hatalmas Német-római Birodalom segítségével kell mindörökre kiűzni a törököt, akár azon az áron is, hogy az ország puszta tartománnyá alacsonyul a harc közben? Magyar fordul magyar ellen, nemegyszer mást mond az értelem és mást az érzelem: a leghatalmasabb nemesuraknak ugyanúgy személyes döntést kell hozniuk, mint a legegyszerűbb hajdúknak.
Csikász Lajos új történelmi regénysorozata a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötven éves tőrök hódoltság utolsó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, történelmileg hiteles művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben talán kevésbé ismert korszaknak az izgalmas és sorsfordító eseményeit.
I
„Csikász Lajos regényei nélkül ma már el sem tudnánjc képzelni a történelmet."
Fonyódi Tibor, a Torda-kötetek írója
Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet birtokló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud és talán nem is akar a rnagyar függetlenségi harc élére állni.
A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők, a „felkelők", az „insurgensek", a „kurucok" az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét.
A félhold alkonya című regénysorozat harmadik kötete, az Arany és vér szerves, de önállóan is olvasható folytatása a sorozat első két részének, a Vörös-kék lobogóknak és A kuruc királynak. Miközben Bécs minden erejét arra fordítja, hogy felkészüljön a várható török támadásra, Fülek bevétele után Thököly Imre a Felvidék meghódítására indul. Vele szemben az újonnan kinevezett Caprara tábornagy próbálja mozgósítani a császárpárti erőket és megállítani a kuruc-török sereget. Mind Caprara, mind Thököly terveiben kitüntetett szerep jut a körmöcbányai pénzverdében felhalmozott nemesfémkészletnek, így Caprara Szentiványi Pétert, Thököly pedig Le-hoczky Ferencet küldi a kincs biztosítására. Arn a zavaros időkben mások is szemet vetnek az aranyra
Csikász Lajos új történelrrfi regénysorozata a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötven éves török hódoltság utolsó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, történelmileg hiteles művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben talán kevésbé ismert korszaknak az izgalmas és sorsfordító eseményeit.
„Csikász Lajos regénye; nélkül ma már el sem tudnánk képzelni a történelmet." Fonyódi Tibor, a Torda-kötetek írója Vissza