Előszó
Drága Édesanyám!
Ajkadon nincs szó már,
Szelíd szemeddel csak nézel rám.
Tekintetedből szeretet árad,
Egész életedben is ezt sugároztad.
Betegséged épp olyan, mint életed,
Csendes, szerény,...
Tovább
Előszó
Drága Édesanyám!
Ajkadon nincs szó már,
Szelíd szemeddel csak nézel rám.
Tekintetedből szeretet árad,
Egész életedben is ezt sugároztad.
Betegséged épp olyan, mint életed,
Csendes, szerény, tisztességes.
Soha senkire nem haragudtál,
Mindig mindenkinek jót akartál.
Bölcsességednél csak szíved nagyobb,
Ezt érezték kicsik és nagyok.
Békén tűröd mélységes szenvedésed,
Hogy szeretteidet segítsed.
Nem háborogsz, nem zúgolódsz,
Némán viseled nehéz sorsod.
A visszafojtott csendes jaj szavak
Őrült nagy kínokról árulkodnak.
Még most is látszik a kötelességtudat,
Mondod, hogy mi a feladat.
Majd rád milyen ruhát adjak,
A temetésen hogyan rendezzem sorsodat.
Egész életed és hosszú betegséged
Példa volt nemcsak nekünk, mindenkinek.
Te biztosan teljesítetted küldetésed,
Ezt tükrözte minden lépésed.
Vissza