1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Elektronikus műszerek és mérések I-II.

Kézirat/Nehézipari Műszaki Egyetem - Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar, Kazincbarcika

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 393 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Változatlan utánnyomás. Fekete-fehér ábrákkal. Az I. kötet 265 példányban jelent meg, tankönyvi száma: J14-1185. A II. kötet 314 példányban jelent meg, tankönyvi száma: J14-1210.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A bevezetésben meghatározást nyer az ELEKTRONIKUS MŰSZEREK és MÉRÉSEK tantárgy tárgyköre, feladata, felosztása és jelentősége; különös tekintettel az oktatás sajátos célkitűzéseire.
Elektronikus... Tovább

Előszó

A bevezetésben meghatározást nyer az ELEKTRONIKUS MŰSZEREK és MÉRÉSEK tantárgy tárgyköre, feladata, felosztása és jelentősége; különös tekintettel az oktatás sajátos célkitűzéseire.
Elektronikus műszereknek nevezzük azokat a villamos műszereket, melyek (egészükben vagy részükben) elektronikus elemekből (vákuumcsövek, ioncsövek különféle félvezetők és újabban az integrált szilárdtest áramkörök) épülnek fel. A műszer- és méréstechnika rohamos fejlődése a villamos műszerek és mérések nagy területét "elektronikus" jellegűvé tette. Jelenleg a tudomány és technika szinte minden területén felhasználják az elektronikus mérő-, ellenőrző-, szabályozó és vezérlő berendezéseket, valamint más elektronikus készülékeket. így az elektronikus vegyipari műszerek és berendezések is nagyfontosságú, gyakran alkalmazott eszközei a laboratóriumi és üzemi méréstechnikának.
Az elektronikus műszer- és méréstechnika területe oly nagy (és egyre bővülő), hogy áttekintése, időkorlátozás miatt, egészében nem lehetséges. A cél csak az lehet, hogy bizonyos elektronikus alap-áramkörök (egyenirányítók, erősítők, oszcillátorok, impulzustechnikai áramkörök stb.), majd ezekből felépített leggyakoribb vegyipari és általános elektronikus műszerek (stabilizált feszültségforrások, mérőerősítők, elektronikus voltmérők, oszcillátorok, konduktométerek, pH-mérők, titriméterek, katódsugár-oszoiloszkópok, számlálók, sugárzásmérők stb.) ismertetésére szorítkozzunk.
Természetesen nagymértékben kell támaszkodni a Fizika és az Elektrotechnika tantárgyak ismereteire; illetve később járulékos kiegészítést fognak nyújtani az Ipari méréstechnika és műszerei tantárgyban bemutatásra kerülő kommerciális elektronikus műszerek és berendezések.
A jegyzet bizonyos részei (pl. az elektronikus áramkörök leírásában) a tárgyalás részletezésében túlhaladják a tárgyban támasztandó vizsgakövetelményeket. Ennek következtében a jegyzet által tartalmazott ismeretanyag a következők szerint kategorizálható:
- Törzsanyag, melynek alapos ismerete egybeesik a vizsgakövetelményekkel. Vissza

Tartalom

I. kötet
1. A lineáris hálózatszámítás alapjai 5
1.1 A lineáris kétpólusok jellemzése 5
1.2 A lineáris négypólusok jellemzése 11
2. Kisteljesítményű elektronikus egyenirányítók 17
2.1 Hálózati egyenirányítók 17
2.1.1 Kisteljesítményű, együtemű egyenirányító ellenállásterheléssel 18
2.1.2 Kisteljesítményű, kétütemű egyenirányító ellenállásterheléssel 21
2.1.3 Kisteljesítményű hálózati egyenirányítók szűrő körei 25
2.1.4 Komplett hálózati egyenirányító kapcsolások 29
2.1.5 Feszültségtöbbszöröző kapcsolások 31
2.2 Mérőegyenirányitó kapcsolások 33
2.3 Fázisérzékeny mérőegyenirányító kapcsolások 39
3. Elektronikus erősítők 43
3.1 Erősitők osztályozása 44
3.2 Erősitők jellemzői 46
3.3 Az erősítők torzításai 49
52 3.4 Elektronikus erősítőelemek lineáris üzemmódja 52
3.4.1 A trióda lineáris üzemmódja 57
3.4.2 A pentóda lineáris üzemmódja 63
3.4.3 A tranzisztor lineáris üzemmódja 65
3.5 Elektronikus erősítőelemek munkapontjának beállítása és a munkapont stabilitása 72
3.5.1 A triódák munkapontjának beállítása 76
3.5.2 A pentódák munkapontjának beállítása
3.5.3 A tranzisztorok munkapontjának beállítása 80
3.5.4 Az erősítőelemek munkapontjának stabilizálása 86
3.6 Lineáris erősítők alapkapcsolásai 95
3.6.1 A földelt katódú erősítő frekvenciafüggetlen vizsgálata 95
3.6.2 A földelt emitterű erősítő frekvenciafüggetlen vizsgálata 103
3.6.3 A földelt anódú erősítő frekvenciafüggetlen vizsgálata 111
3.6.4 A földelt kollektorú erősítő frekvenciafüggetlen vizsgálata 118
3.6.5 A földelt rácsú és a földelt bázisú erősítő frekvenciafüggetlen vizsgálata 128
3.6.6 A földelt katódú erősítő nagyfrekvenciás vizsgálata 132
3.6.7 A földelt emitterű erősítő nagyfrekvenciás vizsgálata 142
3.6.8 Erősítő alapkapcsolások kisfrekvenciás vizsgálata 151
3.6.9 Erősítő alapkapcsolások erősítésének eredő frekvenciafüggése 164
3.6.10 Erősítő alapkapcsolások térvezérlésű tranzisztorokkal 165
3.7 Erősítő láncok 168
II. kötet.
3. Elektronikus erősítők (folytatás) 5
3.8 Visszacsatolt erősítők 5
3.8.1 A visszacsatolás elve 5
3.8.2 A visszacsatolás alapesetei 9
3.8.3 A leggyakoribb negatívan visszacsatolt erősítőkapcsolások 21
3.9 Különleges erősítőkapcsolások 29
3.9.1 Darlington-kapcsolású tranzisztoros erősítőfokozat 29
3.9.2 Komplementer tranzisztorpárral felépített erősítőkapcsolás 32
3.9.3 Fázishasitó erősítőkapcsolás 33
3.9.4 Kaszkőd erősítőkapcsolás 34
3.9.5 Aszimmetrikus egyenfeszültség-erősítők 36
3.9.6 Szimmetrikus erősítőkapcsolások (Differenciálerősítők) 44
3.9.7 Mérő- és műveleti erősítők 73
3.9.8 Vivőfrekvenciás egyenfeszültség-erősítők 76
3.9.9 Szélessávú váltakozó feszültségerősítők 80
3.9.10 Szelektív erősítők 82
3.9.11 Erősítők zaja 84
3.10 Nagyjelű erősítőkapcsolások (Végerősítők) 87
3.10.1 Az erősítőelem kivezérelhetősége 87
3.10.2 Aszimmetrikus nagyjelű erősítők 91
3.10.3 Szimmetrikus (ellenütem 11) nagyjelű erősítők 100
3.10.4 Nagyjelű erősítők torzítása 107
4. Szinuszos oszcillátorok 109
4.1 Az oszcilláció általános feltétele 109
4.2 Az oszcillátorok kvázilineáris áramkörei 111
4.3 Oszcillátorok frekvencia- és amplitudó stabilitása 113
4.4 Szinuszos RC oszcillátorok 114
4.4.1 A Wien-hidas RC oszcillátor 116
4.4.2 A fázistoló RC oszcillátor 120
4.5 Szinuszos LC oszcillátorok 121
4.5.1 Különféle szinuszos LC oszcillátor-kapcsolások 124
4.6 Kristály oszcillátorok 128
5. Lineáris integrált áramkörök 131
5.1 Integrált és diszkrét felépítésű áramkörök összehasonlítása 132
5.2 Az integrált analóg áramkörök áramkörkészlete 134
5.2.1 Áram vezérelt áramgenerátor 134
5.2.2 Egyenáramú áramgenerátorok 137
5.2.3 Stabil feszültség előállítása integrált áramkörökben 139
5.2.4 Aktiv ellenállások 142
5.2.5 Differenciál-erősítő az integrált áramkörben 144
5.2.6 Fázis összegző áramkörök 150
5.2.7 Feszültségszint-eltoló áramkörök 158
5.2.8 Végerősitők az integrált áramkörben 163
5.3 Integrált műveleti erősítők 165
5.3.1 A valóságos integrált műveleti erősítők jellemzői 167
5.3.2 Az integrált műveleti erősítők munkapont-beállítása 172
5.3.3 Az integrált műveleti erősítők frekvenciakompenzálása 186
5.3.4 Az integrált műveleti erősítők zaja 191
5.3.5 Az integrált műveleti erősítők védőáramkörei 191
5.3.6 Integrált műveleti erősítőtípusok 193
5.3.7 Az integrált műveleti erősítők alkalmazása 204
5.4 Egyéb lineáris integrált áramkörök 217

Cservenka Miklós

Cservenka Miklós műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Cservenka Miklós könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem