1.067.053
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Cserkút - Árpád-kori templom
Budapest
| Kiadó: | Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Tűzött kötés |
| Oldalszám: | 16 oldal |
| Sorozatcím: | Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára |
| Kötetszám: | 268 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 16 cm x 12 cm |
| ISBN: | 963-555-414-1 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A Mecsek déli oldalának szelíd dombjain a régészeti kutatások őskori telepekről adnak számot. Az egyik legjelentősebb régészeti lelőhely a Pécstől hat és fél, Cserkúttól két és fél kilométerre emelkedő Jakab-hegy (593 m) fennsíkja. Itt az i.e. 1000 körül egy bronzeszközöket használó, - jellegzetes temetkezési szokásairól elnevezve - urnamezős kultúrájú nép élt. Helyüket 200 év múlva egy illyr-pannon nép foglalta el: telepüket földsánccal vették körül, az erőd déli szélén emelkedő sziklacsúcsot külön sáncrendszerrel védték. A III. században kelták foglalták el a fellegvárat és az erődített telepet. A római foglalás után a Sopianae-Pécs közelében fekvő nagybirtokok romanizált földműves lakossága elsősorban az élénk kereskedelmi életet bonyolító város ellátását biztosította. A Kővágószőlősön, Kővágótöttösön, Bakonyán, Cserkúton előkerült római kori leletek igazolják, hogy a Pécs előterében épült villák területén élénk gazdasági tevékenység zajlott.476 után hunok, keleti gótok,... Tovább
Fülszöveg
A Mecsek déli oldalának szelíd dombjain a régészeti kutatások őskori telepekről adnak számot. Az egyik legjelentősebb régészeti lelőhely a Pécstől hat és fél, Cserkúttól két és fél kilométerre emelkedő Jakab-hegy (593 m) fennsíkja. Itt az i.e. 1000 körül egy bronzeszközöket használó, - jellegzetes temetkezési szokásairól elnevezve - urnamezős kultúrájú nép élt. Helyüket 200 év múlva egy illyr-pannon nép foglalta el: telepüket földsánccal vették körül, az erőd déli szélén emelkedő sziklacsúcsot külön sáncrendszerrel védték. A III. században kelták foglalták el a fellegvárat és az erődített telepet. A római foglalás után a Sopianae-Pécs közelében fekvő nagybirtokok romanizált földműves lakossága elsősorban az élénk kereskedelmi életet bonyolító város ellátását biztosította. A Kővágószőlősön, Kővágótöttösön, Bakonyán, Cserkúton előkerült római kori leletek igazolják, hogy a Pécs előterében épült villák területén élénk gazdasági tevékenység zajlott.476 után hunok, keleti gótok, longobárdok, avarok szállták meg a lassan pusztuló római telepeket. Az új hazát kereső magyarok csak a X. század közepe után jelentek meg Pécs környékén, amelynek - XI. századi adatokból következtetve - a király volt az ura. Vissza
Témakörök
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Állapot:
Jó
1.140 ,-Ft
6
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal