Általános és különleges növénytermelés I.

Tartalom

I. kötet
Bevezetés 1
I. FEJEZET.
A NÖVÉNY 7-35
A növények belső szerkezete 7
A növények külső tagoltsága 13
A növény fontosabb alkotórészei 20
A növény élete 22
A növény táplálkozása 25
II. FEJEZET.
A TALAJ. 36-81
A talaj keletkezése 36
A talaj alkotórészei 41
A talaj tulajdonságai 53
A talaj termékenységének felismerése 67
A talajok osztályozása 69
III. FEJEZET.
A TELKESÍTÉS. 82-131
Rétek és legelők telkesitése 84
Erdők telkesitése 84
A futóhomok megkötése 86
Tőzeges területek telkesitése 90
Vizenyős területek telkesitése 95
Nagyobb terjedelmű vizenyős területek telkesítése 97
Kisebb terjedelmű vizenyős területek lecsapolása 100
A nyílt árkokkal való lecsapolás 100
Az alagcsövezés 102
Az alagcsövezés hasznossága 102
Az alagcsövezés előmunkálatai 107
Az alagcsövezés keresztülvitele 113
Az alagcsövek bedugulása 117
Az alagcsövezés költsége 119
Az alagcsövek gyártása 122
Az alagcsövezés egyéb módjai 123
Az öntözés 124
Egyenetlen felületü talajok elrónázása 130
IV. FEJEZET.
A TALAJ MÍVELÉSE. 132-287
A talajmívelés elmélete 135
A talajmívelés czélja 135
A mivelés hatása a talajra 141
A talajmívelés gyakorlata 146
A talajmívelésre használt erők 147
A porhanyitás egybekötve fordítással 150
Az ásás 151
A szántás 155
Az eke alkatrészei 159
Ekealakok 164
Az eke munkája 170
Az eke megválasztása 176
Az eke megbirálása 179
Az eke beállítása 182
A szántás keresztülvitele 184
A szántás iránya 185
A szántás mélysége 185
A szántás szélessége 204
A szántás módjai 205
Mikor és hányszor szántsunk? 215
A töltögetés 222
A talaj porhanyitása a fordítás mellőzésével 223
Az altalaj porhanyitása 224
A grubberolás és extirpálás 225
A grubber és extirpátor szerkezete 225
A grubber és extirpátor alkalmazása 228
A boronálás 231
A borona szerkezete 232
A boronálás czélja 238
A borona alkalmazása 240
A kapálás 244
A talaj összetömése 250
A hengerezés czélja 250
A hengerek szerkezete 252
A henger alkalmazása 255
A talajmívelés gőz- és elektromos erővel 258
A talajmívelés gőzerővel 258
Gőzeke-rendszerek 258
Az egyes rendszerek előnyei és hátrányai 263
A gőzerőre alkalmazott talajmívelő eszközök 266
A gőzerővel végzett talajmívelés gazdasági jelentősége 269
A gőzmívelés költségei 273
A talajmívelés elektromos erővel 283
V. FEJEZET
A TRÁGYÁZÁS. 288-504
A trágyázás elmélete 289
A trágyázás czélja 289
A talaj tápanyag-készletének, vagyis a talajerőnek fentartása, illetve fokozása 289
A talajok trágyaszükségletének meghatározása 299
A trágyázás a talaj nyers tápanyagainak oldhatóbbá változtatása czéljából 305
A trágyázás hatása a talaj fizikai tulajdonságaira 307
A trágya érvényesülésének föltételei 307
A trágyázás gyakorlata 310
A trágyafélék beosztása 310
Az istállótrágya 311
Az istállótrágya összetétele 312
Az egyes állatnemek trágyája 315
Az alom 316
Az istállótárgya mennyiségének kiszámitása 324
Az istállótrágya kezelése 326
Az istállótrágya bomlása 327
A trágyát konzerváló szerek 335
Az istállótrágya kezelése trágyateleppel 337
Az istállótrágya kezelése trágya telepen 347
Az istállótrágya kezelése trágyatelep nélkül 349
A trágyának kihordása és kezelése a szántóföldön 353
A trágya alászántása 360
Az istállótrágya hatása 362
A holdankint alkalmazandó trágya mennyisége és a trágyázás megismétlése 364
Mely növények alá trágyázzunk istállótrágyával? 366
A kosarazás vagy esztenázás 368
A trágyálé és a híg trágya 369
A talaj termő erejének fentartása istállótrágyával 370
A konczentrált szarvasmarha-trágya 379
Az emberi ürülék 381
Az emberi ürülék összegyűjtésének és eltávolításának különböző módjai 383
A különböző rendszerek előnyei és hátrányai 390
Az emberi ürülék alkalmazása 391
A pudrett 393
A keveréktrágya vágy komposzt 394
A keveréktrágya készítésére alkalmas anyagok 394
A keveréktrágya készítése és kezelése 397
A zöldtrágyázás 399
A zöldtrágyázás elmélete 399
A zöldtrágyázás gyakorlata 415
Az egyoldalú vagy mesterséges trágyák 419
A mesterséges trágyafélék jelentősége általában 420
A mesterséges trágyafélék jelentősége hazánkban 424
A műtrágyák sikeres alkalmazásának föltételei 425
A trágyázási kísérletek 428
A nitrogéntrágyák 434
A különböző nitrogéntrágyák 435
A nitrogéntrágya hatása a növényekre 443
A nitrogéntrágyák jelentősége hazai viszonyaink között 446
A foszforsav-trágyák 450
A különböző foszforsav-trágyák 453
A különböző foszforsav-trágyák értéke 460
A káliumtrágyák 465
A különböző kálitrágyák 470
A mesterséges trágyafélék alkalmazásánál figyelembe veendő körülmények 474
A trágyafélék megválasztása 474
Az elhintés ideje 475
Az elhintés módja 476
A műtrágya alátakarása 479
A trágyafélék összekeverése 480
A felhasználandó műtrágya mennyisége 481
A műtrágyafélék vásárlásáról 482
A közvetve ható trágyafélék 484
A mész 484
A különböző mésztrágyák 487
A mésztrágyák alkalmazása 491
A márgázás 493
A gipsz 494
A konyhasó 496
Az ugarról és a vetésforgóról, mint a talaj termékenységére befolyást gyakorló tényezőkről 496
Az ugar 496
A vetés váltás 502
VI. FEJEZET.
A VETÉS. 505-566
A jó vetőmag kellékei 505
A termesztendő növényféleség megválasztása és a magváltoztatás 517
A termelendő növényféleségek kipróbálása 523
A vetőmag-termelés és a magnemesités 525
A vetőmag előkészítése 531
A vetés ideje 532
A vetés mélysége 538
A vetőmag mennyisége 541
A vetés módja 547
A talaj munkája a vetés előtt és után 563
A keverékvetés 563
Az ültetés 565
VII. FEJEZET.
A. NÖVÉNYEK ÁPOLÁSA. 567-593
Az időjárás okozta károk és az ellenük való védekezés 567
Védekezés a talaj tulajdonságainak a növényekre káros alakulásával szemben 577
A gyomok kártékonysága és az ellenük való védekezés 580
Védekezés a káros állatok és a növényi paraziták ellen 589
A növényápolás egyes különleges nemei 590
A mezőgazdasági vetőmagvak fontosabb tulajdonságai számokban kifejtve 594 - 600

Témakörök