Előszó | 5 |
A cseresznye és a meggy gazdasági jelentősége és a termesztés helyzete (Pór József) | 7 |
A világ cseresznye- és meggytermesztése | 7 |
A termesztés helyzete Magyarországon | 13 |
A termesztés kialakulása és területi elhelyezkedése hazánkban | 19 |
A fogyasztás és a felhasználás | 26 |
A cseresznye és a meggy botanikája (Dr. Brózik Sándor) | 31 |
A cseresznye és a meggy származása és rendszertani helye | 31 |
A cseresznye- és meggyfajták mesterséges rendszere | 44 |
A fa vegetatív és reproduktív szerveinek jellemzése | 34 |
A virágzási idő | 37 |
A gyümölcs | 40 |
A cseresznye- és meggyfajták vegetációs ideje, fenológiai jellemzői | 44 |
A gyümölcshullás | 45 |
A gyümölcs kifejlődése, növekedése | 46 |
A gyümölcs repedésre való hajlama | 47 |
A nemesítés | 49 |
A nemesítés történeti áttekintése | 49 |
A nemesítés főbb céljai | 50 |
Keresztezéses nemesítés | 51 |
Mutációs nemesítés | 53 |
Klónszelekció | 53 |
A táj- és helyi fajták felkutatása | 54 |
Honosítás | 55 |
A fajtahasználat és várható alakulása (Faluba Zoltán) | 56 |
Cseresznye | 56 |
A fajtahasználat és a nemesítés eredményei | 56 |
A fajtaválasztás főbb szempontjai | 57 |
Fajtaválasztékunk fejlesztésének irányai | 58 |
Cseresznyefajtáink | 61 |
Meggy | 74 |
A fajtahasználat és a nemesítés eredményei | 74 |
A fajtaválasztás főbb szempontjai | 77 |
Fajtaválasztékunk fejlesztésének irányai | 78 |
Meggyfajtáink | 79 |
A cseresznye- és meggyfajták társítása (Dr. Brózik Sándor) | 99 |
A faj- és fajtatársítás szükségessége és problémái | 99 |
A "klóncsoport-termesztési eljárás" | 105 |
A termesztés környezeti feltételei, a terület kiválasztása (Pór József) | 108 |
Téli hideg | 108 |
Tavaszi fagyok | 109 |
Napfény és hő | 111 |
Vízigény | 111 |
Talajigény | 112 |
Domborzati viszonyok | 115 |
A cseresznye és a meggy alanyai (Sebők Imréné Dr.) | 117 |
Sajmeggy (Cerasus mahaleb) | 118 |
Ismertebb sajmeggyklónok | 119 |
Vadcseresznye (Cerasus avium) | 121 |
Vadmeggy (Cerasus vulgaris) | 123 |
Csepleszmeggy (Prunus fruticosa) | 124 |
Egyéb fajok | 124 |
Colt (C. avium x C. pseudocerasus) | 124 |
Az ültetvény létesítése és ápolása termőrefordulásig (Pór József) | 125 |
A művelésmód megválasztásának szempontjai | 125 |
A térállás meghatározása | 125 |
Az ültetvény szerkezetének tervezése | 132 |
A fajok és fajták aránya | 132 |
Táblabeosztás, utak | 134 |
Az ültetvény telepítése | 137 |
Tervezési feladatok | 137 |
A telepítés előkészítése | 138 |
A telepítés | 141 |
A telepítés munkaszervezése és teljesítményadatai | 144 |
A telepítés utáni teendők | 145 |
Az ültetvény kezelése az első évben | 146 |
Metszés | 146 |
Vadvédelem | 147 |
Öntözés | 148 |
Talajmunka | 148 |
Növényvédelem | 149 |
Pótlás | 150 |
Őszi teendők | 150 |
Az ültetvény ápolása a nem termő évek alatt | 150 |
A tölcsérkorona alakító metszésének szabályai | 151 |
Ültetvényleltár | 153 |
A korona kialakítása és a metszés (Dr. Mihályffy József) | 154 |
A cseresznye és a meggy koronaformái | 154 |
Ágcsoportos, sudaras korona | 154 |
Tölcsérkorona | 154 |
Termőkaros orsó | 155 |
Ferdekarú sövéyn | 155 |
Y-korona | 156 |
A korona kialakítását befolyásoló tényezők | 156 |
A megvilágítottság szerepe | 156 |
A koronaforma és a tenyészterület hatása a termőrefordulásra és a terméshozamra | 159 |
A vázágak szögállásának szerepe | 162 |
A metszés gyakorlatának biológiai alapjai | 166 |
A metszés időpontja | 170 |
A ferdekarú sövény koronanevelése | 171 |
A termőkaros orsófák kialakítása | 177 |
A tölcsérkorona kialakítása és metszése | 177 |
Az Y-korona kialakítása | 181 |
Termő fák koronájának átalakítása | 182 |
Termő fák ritkító metszése (Pór József) | 184 |
A gépi metszés | 186 |
Tápanyagellátás, talajművelés, vízgazdálkodás (Pór József) | 188 |
Tápanyag-gazdálkodás | 188 |
Kálium | 190 |
Nitrogén | 194 |
Foszfor | 198 |
Magnézium | 200 |
Cink | 201 |
Vas | 204 |
Mangán | 206 |
Bór | 207 |
Kén | 207 |
A tápanyagellátás összefüggései | 207 |
A trágyázás technológiája | 211 |
Talajművelés | 212 |
Takarónövény | 213 |
A rendszeres talajművelés | 215 |
A nyesedék bedolgozása | 218 |
Öntözés | 219 |
A cseresznye és a meggy növényvédelme (Makó Szabolcs) | 222 |
A cseresznye és a meggy betegségei | 223 |
Vírusok | 223 |
Baktériumos betegségek | 228 |
Gombás betegségek | 232 |
A cseresznye és a meggy állati kártevői | 242 |
Az újratelepítés növényvédelmi problémái | 262 |
A cseresznye és a meggy komplex növényvédelmi technológiája | 267 |
A cseresznye és a meggy vegyszeres gyomirtása | 376 |
Házikerti és háztáji gyümölcsösök növényvédelme és vegyszeres gyomirtása | 281 |
A termés és az érésmenet szabályozása (Pór József) | 283 |
A termésképzés fokozása vegyszeres kezeléssel | 283 |
A megtermékenyítés segítése méhekkel | 285 |
A növekedés vegyszeres szabályozása | 288 |
Az érésmenet vegyszeres szabályozása | 289 |
Betakarítás | 291 |
Kézi betakarítás | 292 |
A szedés ideje | 293 |
A szedés eszközei | 294 |
A gyümölcs szedése | 297 |
A szedés teljesítménye | 300 |
Válogatás, csomagolás | 301 |
Hűtés | 305 |
Szállítás | 308 |
Betakarítás szervezése | 309 |
Gépi betakarítás | 312 |
A rázógépek működése | 313 |
A rázás hatásfoka, a gyümölcsleválasztás mértéke | 313 |
A gyümölcsleválás fokozása Etefonnal | 316 |
A fajták gépi betakarításra való alkalmassága | 320 |
A gépi betakarítás és a művelésmód | 323 |
A gépi betakarítás telepítési rendszerrel, domborzattal és talajműveléssel szembeni igényei | 325 |
A rázás időprogramja és az ültetvény méretezése | 327 |
A rázás munkafolyamatának szervezése | 335 |
A rázás technológiája | 338 |
A rázott gyümölcs minősége és kezelése | 340 |
A gépi betakarítás gazdaságossága | 342 |
A termesztés gazdaságossága és fejlesztése | 346 |
A termésbiztonság fokozásának és a hozamok növelésének lehetőségei | 346 |
A termelési költségek és a jövedelmezőség | 350 |
A betakarítás munkaerőigénye | 356 |
A házikerti és a háztáji termesztés jelentősége és jövője | 358 |
A házikerti és a háztáji termesztés | 361 |
Az ültetvény létesítése | 361 |
Az ültetvény ápolása | 364 |
A méhek és a megporzás | 366 |
Felhasznált irodalom | 367 |