Fülszöveg
Az író könyvéről:
E három kisregényt a történeti időrenden kívül a földrajzi környezet azonossága is egymás mellé, egymás mögé állítja: mindháromnak cselekménye egy kelet-alföldi, hajdanvolt, eltűnt, képzeletbeli, ám nagyon is valóságos megye, Zaránd vármegye területén bonyolódik.
A Here-báró-t 1954-ben merészeltem elkezdeni és a háromértelmű (trivális) cím és "hős" mögött ama első két esztendő (1945-46) "zarándi" viszonyai és válságai bontakoznak ki.
Az Ember fia és farkasá-ban közelebb fekvő bátorsággal már alig három év távolából tekintek vissza 1956-ra, éles oldalsugarat vetve egyetlen község, egyetlen közösség, egyetlen család tragédiájára.
A Fekete rózsá-ban bűnügyi történetnek álcáztam az Ember fia és farkasa ideje után következő esztendők faluéletét Az is lehetne a címe ennek a munkámnak: Egy tiszta leány-asszony három gyermekkel 1960-ban.
Negyedik, terjedelmesebb regényemben írtam le név szerint először s a földrajzi topográfia fiktív eszközeivel Zaránd megyét. Ez az...
Tovább
Fülszöveg
Az író könyvéről:
E három kisregényt a történeti időrenden kívül a földrajzi környezet azonossága is egymás mellé, egymás mögé állítja: mindháromnak cselekménye egy kelet-alföldi, hajdanvolt, eltűnt, képzeletbeli, ám nagyon is valóságos megye, Zaránd vármegye területén bonyolódik.
A Here-báró-t 1954-ben merészeltem elkezdeni és a háromértelmű (trivális) cím és "hős" mögött ama első két esztendő (1945-46) "zarándi" viszonyai és válságai bontakoznak ki.
Az Ember fia és farkasá-ban közelebb fekvő bátorsággal már alig három év távolából tekintek vissza 1956-ra, éles oldalsugarat vetve egyetlen község, egyetlen közösség, egyetlen család tragédiájára.
A Fekete rózsá-ban bűnügyi történetnek álcáztam az Ember fia és farkasa ideje után következő esztendők faluéletét Az is lehetne a címe ennek a munkámnak: Egy tiszta leány-asszony három gyermekkel 1960-ban.
Negyedik, terjedelmesebb regényemben írtam le név szerint először s a földrajzi topográfia fiktív eszközeivel Zaránd megyét. Ez az összefoglaló mű felölei a jelen trilógia egész idejét és atmoszféráját. Ez a munkám (a Játékosok és szeretők) már nem fért ide, külön könyvbe kívánkozott.
Cseres Tibor 1915. április 1-én született Erdélyben, Gyeregyóremetén - közszékely családban -, ahonnan, a hagyományos székely élet szorító világából, kimenekülni csak elvándorlás által, kiemelkedni csak a katonai vagy papi pályák egérútjain lehetett. Ha Cseres Tibor személyes kiemelkedését végig akarnók kísérni, az bizony egy kicsiny, kerek közép-európai történelem volna. elég talán ott folytatni, hogy 1933-ban (szerencsétlenül-szerencsésen) elkerülve a pályaválasztási hagyományok buktatóit, polgár maradt -s 1935-től nevét ott olvashatjuk a Sárközi György által szerkesztett Válasz munkatársai között. Az újságírás sínjeire siklott pályát a háborús években csaknem 56 hónapos katonáskodás szakítja, szaggatja meg. A tartalékos tiszt 1944 októberében fejezi be a háborút, alakultát útjára bocsátva. Hónapok múlva ismét az újságírás évei következnek. Ennek az időnek derűs epizódja: sajtófőnökösködés Veres Péter miniszterkedése mellett, miniszteri tanácsosi rangban. Az első érvényes novellák dátuma 1935, az első érvényes regényes regényé 1954.
Vissza