Cserépfalu - Látnivalók, természeti értékek

Fülszöveg

A Hór-völgye kapujában található a már évezredek óta lakott Cserépfalu. A települést 1196-ból fennmaradt írás említi először, akkor még Cheryp néven, a XV. századtól viszont már Cserép alakban írják.
Történelme során a XII. században már lakott települést több nagybirtokos birtokolta. A XIII. században Katapán püspöké lett. Az egri püspökség jogait először II. András, majd IV. Béla erősítette meg. Ezt az oklevelet aztán 1326-ban I. Károly is megerősítette. Ekkor már egyháza is fennállott. A pápai tizedlajstromok Cherep alakban jegyzik fel nevét. I. Ulászló 1443-ban Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatja a Cserépvára és a falu birtokába. Később Rozgonyi Sebestyén kapta meg a várat és tartozékait. 1495-ben a falu birtokosa Hédervári Ferenc, majd 1523-ban a székesfehérvári keresztesek konventje a Báthoriakat iktatja be a birtokba. A Báthoriak idején a község nevét Cheryp, Chereph, Czereeph, Cherep, Cyerep, Czerep alakban írják. Eger eleste után Cserépvára ellenállás nélkül a török kezére került. Cserépfalu már 1554 óta török hódoltsági terület volt. A töröknek adót fizetett. A XVII. században a falu a Bedegi Nyáryak birtoka. 1697-ben Lipót 40 000 Ft értékben Orlik Mária bárónőnek adja az uradalmat. Az egri püspök Szalai Barkóczy Ferenc, 1753-ban szerette volna visszaszerezni Cserépfalut, kísérlete azonban csődöt mondott. A birtok aztán Koháry, majd Szász- Coburg Góthai hercegi uradalom lett. Fennállása óta lakosságának száma - amely mezőgazdasággal, főleg gyümölcs és szőlőtermesztéssel, fafeldolgozással és mészégetéssel foglalkozott - állandóan változott. Ma 1212 lakosa van. Vissza