Cserbenhagyott

Fülszöveg

Hogy milyen lesz a mohácsi csata kimenetele, az nem 1526. augusztus 29-én dőlt el. Olvashattunk ugyan mindannyian arról, hogy az összeütközés másként is végződhetett volna. Hiszen ha Szapolyai János nem késlekedik, ha Frangepán Kristóf nem késik el, ha... Sok a ha, sok. De hogy egyik sereg sem érkezett meg idejében, az nem volt véletlen. A cserbenhagyás szinte törvényszerűen következett be. Apa cserbenhagyta gyermekét, gyermek az apját, férj a feleségét, feleség a férjét. Ami érték volt, elértéktelenedett. Nemcsak az aranypénzben lett egyre kevesebb az arany, az emberi magatartásból is kiolvadt a becsület, az erény. Az adott szó senkit sem kötelezett. Így a pátria megvédésének a kötelezettségét is megszeghette mindenki, büntetlenül, ha pillanatnyi érdeke úgy kívánta. Csak az egyéni érdek érvényesülése volt a fontos. Talán sosem fordult elő még a történelemben, hogy az egyénit ennyire a közösségi érdek elé és fölé helyezték. S éppen akkor, amikor pedig a közösséget a legnagyobb veszély fenyegette! Mikor minden egyéni érdeket és értéket a közösségi megvédésére kellett volna fordítani. Mert ez lett volna az egyéni megvédésének feltétele is.
Nemcsak a magyar történelemben volt mohácsi vész. A veszély, ami most fenyeget bennünket, az egész emberiséget fenyegeti, a veszély, hogy ezt a csatát elveszítjük, nem kisebb, hanem talán nagyobb. Ha nem állítjuk meg az értékek elértéktelenedését. Ha nem sikerül megakadályozni, hogy cserbenhagyja nem apa a fiát, fiú az apát, hanem az emberiség önmagát...
Mohács, a Mohácsot előkészítő időszak is tanulsággal szolgál. Vissza