Európa mi vagyunk II.

Fülszöveg

Darai Lajos a filozófiatudomány kandidátusa, a KJF főiskolai tanára és kutatóprofesszora, a KJF-ZMTE történelemtanár-továbbképzés felelőse, és a ZMTE Tudományos Tanács titkára. Filozófia- és kultúrtörténetet, politika-elméletet, vallástörténetet, magyar felvilágosodást, magyar és egyetemes őstörténetet kutat és oktat.
Cser Ferenc az MTA doktora. Ausztráliában él. 2000-ben jelent meg a "Gyökerek. Töprengések a magyar nép és nyelv Kárpát-medencei eredetéről" c. könyve. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (ZMTE) őstörténeti kutatócsoportjának tagja. Nyolc élő nyelven beszél és megérti az összes európai, valamint az ókori keleti nyelveket is.
Eddigi két közös művük: Magyar folytonosság a Kárpát-Medencében (2006 FRÍG Kiadó), Az újkőkori forradalom népe (2007, FRÍG Kiadó).
Nagy adósságok és hazugságok jellemzik a magyar őstörténeti kutatást. E tanulmány - a maga módján - szeretne hozzájárulni e helyzet orvoslásához. Kiindulás az újkőkori forradalom hiánya. Helyére állítjuk a... Tovább

Fülszöveg

Darai Lajos a filozófiatudomány kandidátusa, a KJF főiskolai tanára és kutatóprofesszora, a KJF-ZMTE történelemtanár-továbbképzés felelőse, és a ZMTE Tudományos Tanács titkára. Filozófia- és kultúrtörténetet, politika-elméletet, vallástörténetet, magyar felvilágosodást, magyar és egyetemes őstörténetet kutat és oktat.
Cser Ferenc az MTA doktora. Ausztráliában él. 2000-ben jelent meg a "Gyökerek. Töprengések a magyar nép és nyelv Kárpát-medencei eredetéről" c. könyve. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (ZMTE) őstörténeti kutatócsoportjának tagja. Nyolc élő nyelven beszél és megérti az összes európai, valamint az ókori keleti nyelveket is.
Eddigi két közös művük: Magyar folytonosság a Kárpát-Medencében (2006 FRÍG Kiadó), Az újkőkori forradalom népe (2007, FRÍG Kiadó).
Nagy adósságok és hazugságok jellemzik a magyar őstörténeti kutatást. E tanulmány - a maga módján - szeretne hozzájárulni e helyzet orvoslásához. Kiindulás az újkőkori forradalom hiánya. Helyére állítjuk a megelőző több százezer éves folyamatos fejlődést a Kárpátoktól a Kaukázusig és a Pireneusokig, s az írás, a gondolkodás és az emberi megjelenés mai fejlettségi szintet megüthető jelenlétét ugyanakkortól.
A régmúlt nem üres, teljesítményei visszakövetkeztethetők. Például tulajdonságai olyan, ma is elemezhető őskori emlékké nagyítják nyelvünket, s a benne máig őrződő, korai elődeink gondolkodását, amely mellett eltörpül minden véletlenül megmaradt tárgyi alkotás.
A jégkorszakot követő időkben a nagy sűrűségű, s következésképen nagytömegű népesség eltartásának feltétele ebben az időben csak a Kárpátok környékén és délebbre voltak meg, tehát az emberek itt maradtak, mégpedig azok, akik a későbbi magyar elnevezésű nyelvet beszélték. Tény az is, hogy itt meg is található a korai letelepedett mezőgazdaságot művelő, meglehetősen nagy tömegű emberre utaló leletek tömege, ami északon viszont konokul hiányzik.
De egyébként az uráli férfiakat a TAT jellemzi, és Semino és társai külön ki is emelik, hogy magyaroknál TAT-utód gént egyáltalán nem találtak. Tehát nem az Uráltól jött a magyarság. A gravetti népe valóban Ukrajnában és a Kárpátokon belül vészelte át a jégkorszak leghidegebb részét.
Erről a nemzetközi régészet nem akar tudni: igenis, a leghidegebb időszakban a Kárpátok között volt emberi élet, és nem is akármilyen, és ez nem vonult az Észak-Balkánra. Hacsak nem a Kárpát-medencét tekintjük Észak-Balkánnak, ami földrajzi értelemben véve képtelenség!
Azért kell megkeresnünk a leg-valószerűbb állapotok és események feltárási módját, mert mások sokszor illetéktelenül egyszerűen mindent kisajátítanak. Pazirikről, a 'paziriki leletről' például orosz és francia régésznő filmje azt állítja, hogy az szláv volt (indoeurópai, amint a jégkorszaki elődeink által terjesztett nyelv a Science-cikk szerint). Ebben az a rossz, hogy a mát vetítik vissza a messzi múltba, azt igazolják. Ezért nekünk meg az ellenkezőjét kell hangsúlyoznunk, hogy nem hozzánk tartozik, nem a mi tömbünkhöz, még akkor sem, ha ahhoz hasonló kisebbség többször költözött is onnan hozzánk a Kárpát-medencébe.
Egyébként Semino és társai a főemlősök közös pontjától indították a gén-családfát. És akik nem értik a genetikai törzsfejlődést, megették a szlávságra utaló lehetetlen állítást is. Ezért aztán a Kárpát-medencei magyar eredetről szóló könyveket angolul s más nyelveken is ki kell adni, illetve terjeszteni. Vissza