Szőlőfajta-ismeret és -használat

Szerző

Csepregi Pál

Zilai János

Budapest

'Csepregi Pál: Szőlőfajta-ismeret és -használat ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	508 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:	963-232-663-6
Megjegyzés:	Színes fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mezőgazdaságban az eredményes termelés egyik legfontosabb tényezője a fajta. Így van ez a szőlőtermesztésben is, ahol szerepe több szempontból sajátos.
A szántó növénytermesztésben s az állati... Tovább

Tartalom

Előszó	11
A szőlőfajta-ismeret alapjai
A szőlőfajok származása	15
A szőlőfélék megjelenésétől a ligeti szőlő kialakulásáig	15
A szőlő földrajzi fajtacsoportjainak kialakulása	17
A Vitis silveristől a Vitis viniferáig	18
A szőlőfajok elterjedése	20
A szőlő növényrendszertani besorolása	22
A Vitaceae Lindley család	22
A Vitis (Tournef) L. nemzetség	23
A Muscadinia Planch, alnemzetség	23
Az Euvitis Planch, alnemzetség	24
Az észak-amerikai fajok	26
A kelet-ázsiai fajok	28
Az európai-nyugat-ázsiai fajok	29
Az Euvitis alnemzetségébe tartozó fajok rendszertani besorolása	30
A Vitis vinifera L. fajták rendszerezése	31
Származás szerinti rendszerezések	31
Az első próbálkozások	31
Androsovszky "szőlőfajai"	31
Marton "törzsei"	33
Negrul "prolesei"	33
Németh fajtarendszere	36
A Vitis vinifera fajták természetes rendszerbe sorolásának gyakorlati jelentősége	41
A hazánkban jelenleg termesztett szőlőfajták változatcsoportok szerinti besorolása	43
Morfológiai bélyegekre alapozott rendszerezések	44
A fajták ampelometriai mérőszámok szerinti csoportosítás	45
Számkulcsos rendszerezés	48
Érés szerinti csoportosítás	48
A termés felhasználása szerinti csoportosítás	49
A termesztett szőlőfajták újabb szempontok szerinti csoportosítás	50
Populációt alkotó fajták, alap- és klónfajták	50
Őshonos és honosított fajták	51
Intra- és interspecifikus fajták	52
Helyi és világfajták	53
Szőlőfajta-gyűjtemények	54
A szőlőfajták azonosításának módszerei	55
A szőlőfajták leírására alkalmas bélyegek	57
Néhány észrevétel a leírás módszertanához	57
A fajtaleírás sémája	59
A tőke	59
A vesszők és a rügyek	60
A vitorlán és a leveleken található szőrképletek	61
A vitorla	63
A levél	63
A hajtás egyéb jellemzői (szártag, kacs, virág)	66
A fürt	68
A bogyó és a mag	69
A szőlőfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok	71
A bor- és csemegeszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok	72
A tenyészidő hossza és a beérés ideje	72
Egyéb fenológiai jellemzők	74
A növekedés és terméshozás sajátosságai és kapcsolatuk	76
A termőképesség	78
A termés minősége	79
Környezeti igény	83
Fagy- és téltűrés, regenerálóképesség	83
Betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló képesség	86
A termesztéstechnológiai műveletekkel kapcsolatos igény, ill. a fajták ezekre való alkalmassága	87
A termelésbiztonság	89
A fajták szaporíthatósága	90
A fajták borászati technológiai sajátosságai	90
A csemegeszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó speciális jellemzők	91
Az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok	92
A vesszőt termelő anyatelepeken	92
Az oltványkészítés és a gyökereztetés során	93
A termőszőlőkben	93
A szőlőfajták értékeléséhez létesített fajtakísérleti ültetvények	98
A Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaságban létesített tőkeművelésmód- és fajtakísérleti ültetvények	99
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem jogelődje Kísérleti Üzemének szigetcsépei telepén létesített tőkeművelésmód- és fajtakísérleti ültetvények	100
A szőlőfajták termesztési értékének meghatározásához végzett adatgyűjtések	101
Az adatgyűjtések módszere	101
A fajtaértékeléssel kapcsolatos adatok feldolgozása, értékelése és hasznosítása	104
Az időjárás legfőbb jellemzői a szőlőfajták értékelésekor	105
Az időjárási adatok gyűjtésének jelentősége	105
A meteorológiai adatok feldolgozásának módszere	106
A feldolgozott adatok táblázatokba foglalása	106
Az évjáratok jellemzése, és minősítése	109
A fajták részletes ismertetése
A fajták leírásra kiválasztása és ismertetésének sorrendje	115
A bor- és csemegeszőlő-fajták áttekintése	116
Fehérborszőlő-fajták	116
A fehérborszőlő-fajták áttekintése	119
Államilag minősített fajták	119
Fő árufajták	119
Választékbővítő fajták	170
Minősítés alatt álló fajták és fajtajelöltek	191
Szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajták és fajtajelöltek	191
Nyilvántartott kísérletre ajánlott fajtajelöltek	196
Üzemi telepítésre nem engedélyezett, ismert és elterjedt fajták	218
A fehérborszőlő-fajták elterjedtsége (telepített területe 1961-1985 között) az üzemi ültetvényeken	232
A fehérborszőlő-fajták és -fajtajelöltek fürtjeinek és bogyóinak jellemzői	234
A fehérborszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó fontosabb jellemzők	241
Vörösborszőlő-fajták	257
A vörösborszőlő-fajták áttekintése	257
Államilag minősített fajták	258
Fő árufajták	258
Választékbővítő fajták	271
Minősítés alatt álló fajták és fajtajelöltek	282
Szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajták és fajtajelöltek	282
Nyilvántarott kísérletre ajánlott fajták és fajtajelöltek	283
Üzemi telepítésre nem engedélyezett, ismert és elterjedt fajták	290
A vörösborszőlő-fajták elterjedtsége (telepített terület 1961-1985 között) az üzemi ültetvényekben	292
A vörösborszőlő-fajták és -fajtajelöltek fürtjeinek és bogyóinak jellemzői	293
A vörösborszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó fontosabb jellemzők	293
Csemegeszőlő-fajták	301
A csemegeszőlő-fajták áttekintése	301
Államilag minősített fajták	302
Fő árufajták	302
Választékbővítő fajták	312
Minősítés alatt álló fajták és fajtajelöltek	332
Szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajták és fajtajelöltek	332
Magnélküli nagybogyójú	332
Nyilvántarott kísérletre ajánlott fajták és fajtajelöltek	333
Üzemi telepítésre nem engedélyezett, ismert és elterjedt fajták	339
A csemegeszőlő-fajták elterjedsége (telepített terület 1961-1985 között) az üzemi ültetvényekben	350
A csemegeszőlő-fajták és -fajtajelöltek fürtjeinek és bogyóinak jellemzői	350
A csemegeszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó fontosabb jellemzők	350
A bor és a csemegeszőlő-fajták termesztési értékét meghatározó néhány újabb adatsor	360
Az ültetvényállag szőlőfajták szerinti alakulása	361
A fajták olthatósága és szaporíthatósága	363
A fajták fagykárosodása és termésregeneráló képessége	363
A keresztezéses nemesítéssel előállított, szelektált, és a honosított fajtákkal kapcsolatos információk	367
Újabb külföldi ill. honosítás alatt álló bor- és csemegeszőlő-fajták	377
Ausztria	377
Bulgária	377
Csehszlovákia	378
Franciaország	378
Jugoszlávai	379
Német Szövetségi Köztársaság	380
Románia	380
Szovjetunió	382
Régi direkttermő, régi és új rezisztens szőlőfajták	384
Régi direkttermő fajták	387
Régi termőhibridek	389
Új rezisztens fajták	392
Alanyfajták	393
Az alanyfajták áttekintése	394
Államilag minősített és szaporításra ideiglenesen engedélyezett alanyfajták	396
Egyéb, hazánkban ismert alanyfajták	400
Fajtahasználat
Rendeleti előírások	405
A fajtaválasztékot szabályozó rendeletek, a szőlőfajták termőhelyi besorolása	405
A szőlőfajták termőhelyi besorolásával kapcsolatos észrevételek	412
A telepítésre engedélyezett szőlőfajták kategóriái	414
A fajtaminősítés- fenntartás és -szaporítás rendszere	416
A fajtaminősítésből 1970-1985 között törölt fajták és fajtajelöltek névsora	418
A szaporításra engedélyezett szőlő- és gyümölcsfajták jegyzékében 1987/88-ban bekövetkezett változások	421
A szőlőfajták megválasztását meghatározó tényezők	421
Az ökológiai feltételek	422
A termelőerők és a termelési viszonyok (üzemmértékek)	424
A termelési cél	426
A piaci igények, fogyasztási szokások	426
Fajtapolitika, rendeleti kötöttségek	427
A fajtaválaszték történeti fejlődése	427
A magyarországi fejlődés korszakai	427
A filoxéravész előtt	428
A filoxéravésztől (1875) a nagyüzemi termesztés kezdetéig (1950-ig)	431
A nagyüzemi termesztés kezdetétől napjainkig	435
A fajták területének változása	441
A fajtaválaszték történeti fejlődése a külföldi szőlőtermesztő országokban	446
Az intenzív fajták, az intenzív termesztésre alkalmas fajták fogalomköre	449
A fajtaváltás és a fajtaválaszték bővítésének tendenciái	450
Magyarországon	450
A korai és a középérésű fajták előtérbe kerülése	451
A termelésbiztonság növelésének szükségessége	452
A minőségi termelés fokozása	457
A fajtaválasztást szolgáló ültetvéyek területi megoszlása	457
A külföldi szőlőtermesztő országokban	459
A fajták üzemen belüli megválasztása	463
Fehérborszőlő-fajták	463
Vörösborszőlő-fajták	466
Csemegeborszőlő-fajták	467
A fajták megválasztása a kistermelésben és a házikertben	468
A szőlőfajták termesztésének gazdaságossága	470
A szőlőfajta szerepe a borok minőségét alakító tényezők sorában	474
A termőhely	475
Az adott év időjárásával jellemezhető évjárathatás	476
A szőlőfajta	478
A termesztéstechnológia	479
A szüreti idő	481
A szőlőfeldolgozási és borkészítési eljárások	482
A beérési fokot alakító tényezők sorrendisége	483
A szőlőfajták és a borok elnevezése közötti kapcsolatok	484
Magyarországon	484
A külföldi szőlőtermesztő országokban	486
A fajtaértékelés és -használat feladatai	489
Felhasznált irodalom	491
Az ismertetett szőlőfajták és társneveik névmutatója	503