Előszó a negyedik kiadáshoz | 5 |
Előszó az ötödik kiadáshoz | 7 |
A művelési és metszési eljárások kialakulásának okai | 9 |
A termesztésbevétel hatása a szőlő megjelenési formájára és biológiai tulajdonságaira | 9 |
A metszés nélkül művelt szőlő sajátosságai | 12 |
A tőkeművelésmód és metszésmód fogalmi meghatározása | 18 |
Morfológiai (alaktani) alapismeretek | 20 |
A tőke és az idős fás részek | 20 |
Az egyéves fás részek és a rügyek | 22 |
A hajtások és a fürtök | 25 |
A termésképződés | 27 |
A rügyek kialakulása | 27 |
A rügyek felépítése | 31 |
A fürtkezdemények kialakulása és további sorsuk | 34 |
A rügyek termékenysége | 37 |
A rügyek termékenységét meghatározó tényezők | 41 |
A termékenységi együttható fogalma | 48 |
A metszés elmélete | 51 |
A környezet meghatározta vegetációs lehetőségek | 51 |
A vegetációs lehetőségek hasznosítása | 54 |
A fajta szerepe | 55 |
A metszés szerepe | 56 |
A tőkék alakításának biológiai alapjai | 57 |
A termőegyensúly | 60 |
A terhelés | 63 |
A rügyek szétosztása | 64 |
A rügyek kihajtásának és alva maradásának biológiai sajátosságai | 64 |
A polaritás | 67 |
A tőkék erőbeni állapota | 67 |
A világos rügyek kihajtása | 67 |
A rejtett rügyek kihajtása | 72 |
A polaritás leküzdésének módjai | 74 |
A rövidmetszés | 76 |
A váltómetszés | 77 |
Az ívelés | 78 |
A fejremetszés | 81 |
A polaritás hasznosítása | 83 |
A terhelés hatásai | 84 |
A termésmennyiségre gyakorolt hatás | 84 |
A termésminőségre gyakorolt hatás | 88 |
A tőkék erőbeni állapotára gyakorolt hatás | 90 |
Egyéb hatások | 92 |
A teljesítőképesség | 93 |
A teljesítőképességet befolyásoló tényezők | 93 |
A legkedvezőbb terhelés és annak meghatározása | 99 |
A termés meghatározása a metszéskor | 100 |
A tőkeművelésmódok | 105 |
A tőkeművelésmódokat meghatározó tényezők | 105 |
A keskenysoros szőlők tőkeművelésmódjai | 108 |
Legyezőművelés | 121 |
Alacsony kordonművelés | 124 |
Guyot-művelés | 131 |
Szálvesszős metszéses fajművelés | 134 |
A szélessoros szőlők tőkeművelésmódjai | 137 |
Nagy termőfelületű tőkeformák | 137 |
A nagy tőszám elvét követő eljárások | 186 |
A keskenysoros szőlők szélessoros rendszerre állítása | 189 |
A gyorsított tőkekialakítás és termőrefordítás | 194 |
A támaszrendszerek | 195 |
Karós támasz | 195 |
Függőleges egysíkú huzalos támaszrendszer | 196 |
Ferde vagy vízszintes tartósíkú támaszrendszerek | 202 |
A metszésmódok | 206 |
A metszésmódokat meghatározó tényezők | 206 |
A metszésmódok csoportosítása | 208 |
Rövidmetszések | 208 |
Hosszúmetszések | 214 |
A metszésmódok leegyszerűsítése | 224 |
A metszés gyakorlati végrehajtása | 226 |
A metszés ideje | 226 |
A metszés eszközei | 228 |
A metszés előtti rügyvizsgálat | 230 |
A tőkék erőbeni állapotának elbírálása | 231 |
A metszés technikája | 232 |
A metszést kiegészítő munkák | 234 |
A téli fagykárt szenvedett szőlők metszése | 236 |
A zöldmunkák | 239 |
Technikai és biológiai alapelvek a keskenysoros szőlőkben | 239 |
Technikai és biológiai alapelvek a szélessoros szőlőkben | 240 |
A kötözés és a hajtásvezetés | 240 |
A hajtásválogatás | 241 |
A fürtök egy részének leszedése | 242 |
A termőhajtások bekurtítása | 243 |
A csonkázás | 244 |
A hónaljhajtások kezelése | 248 |
Egyéb zöldmunkák | 249 |
Zöldmetszés másodtermés nyeréséért | 249 |
A késő tavaszi fagykárt szenvedett szőlők metszése és kezelése | 250 |
A jégverte szőlők metszése és kezelése | 252 |
A művelési és metszési eljárások történeti fejlődése hazánkban | 253 |
A filoxéravész előtti művelési és metszési eljárások | 254 |
A filoxéravész után elterjedt és a szocialista nagyüzemek kialakulásáig uralkodó művelési és metszési eljárások | 256 |
A szocialista nagyüzemekben kialakuló és elterjedő művelési és metszési eljárások | 260 |
A szocialista nagyüzemek első évtizedének uralkodó irányzata | 260 |
A szélessoros rendszerű szőlők művelési és metszési eljárásai | 262 |
A művelési és metszési eljárások borvidékenkénti sajátosságai | 268 |
Móri borvidék | 269 |
Soproni borvidék | 275 |
Alföldi borvidék | 282 |
Badacsonyi borvidék | 294 |
Balatonfüred-Csopaki borvidék | 298 |
Balatonmelléki borvidék | 298 |
Somlói borvidék | 299 |
Bársonyos-Császári borvidék | 300 |
Szekszárdi borvidék | 300 |
Mecseki borvidék | 302 |
Villány-Siklósi borvidék | 303 |
Mátraaljai borvidék | 304 |
Egri borvidék | 305 |
Tokajhegyaljai borvidék | 306 |
A borvidékekbe nem sorolt jó bortermőhelyek és bortermőhelyek | 310 |
A tőkeelpusztulás és tőkefejsüllyedés | 311 |
A nyakhajtások szerepe | 312 |
A nyakhajtások megjelenése és a telepítési anyag közötti összefüggés | 312 |
A lehetséges károsodások | 313 |
A tőkék erőbeni állapota | 315 |
A nyakhajtásokat adó rügyek és a tőkefejen levő rügyek közötti korrelációk | 317 |
A nyakhajtások megjelenésének hatása a tőkefej további életére | 318 |
A nyakhajtások megjelenésének időbeni sajátosságai | 319 |
A metszés szerepe | 320 |
A móri kopasz metszéses fejművelés | 321 |
A soproni szálvesszős metszéses fejművelés | 322 |
Az alföldi fejművelés | 323 |
A badacsonyi két világos szemes metszéssel egybekötött bakművelés | 323 |
A metszési sebek szerepe | 324 |
A homoktalajok túlságos felmelegedésének szerepe | 328 |
A tőkefejsüllyedés folyamata | 329 |
A tőkeelpusztulás és a korszerű nagyüzemi szőlőtermesztés | 332 |
Művelési és metszési eljárások néhány külföldi szőlőtermesztő országban | 334 |
Ausztria | 334 |
Bulgária | 335 |
Csehszlovákia | 337 |
Franciaország | 337 |
Jugoszlávia | 340 |
Német Szövetségi Köztársaság | 341 |
Olaszország | 342 |
Románia | 344 |
Szovjetunió | 345 |
Művelési és metszési eljárások a házikertekben | 348 |
Általános szempontok | 348 |
Karós támaszú szőlők | 351 |
Több sorban telepített huzalos támaszú szőlők | 352 |
Különböző lugasok | 352 |
Hasznos táblázatok | 359 |
Irodalom | 369 |
Név- és tárgymutató | 379 |