Csepreg irodalmi multja és népköltészeti hagyományai

Fülszöveg

„Nem árt ... a város életébe is betekinteni, megvizsgálni iskoláját, megismerni a diákokat, felütni a Cronica Csepregiensis lapjait, a községházán őrzött jegyzőkönyveket és végül belenézni a nép lelkébe, hallgatni dalait, balladáit, meséit."
Rajczy Mária (1918-1955) azoknak a tudós deákoknak, tanítóknak, papoknak a nyomába szegődött egyetlen nőként a sorban, akik éltek az írás és a gondolat erejével, hogy Csepreg történelmi és irodalmi értékei fennmaradjanak.
Rajczy István, csepregi jegyző negyedik gyermeke volt. Iskoláit szülőföldjén kezdte, majd Sopronban folytatta az Isteni Megváltó Leányainál. További élete ehhez a rendhez kapcsolódott. Érettségi után novícia lett. Felsőfokú Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol történelmet és irodalmat hallgatott. Az egyházi oktatás tanáraitól sokoldalúságot kívánt, ezért kitartó szorgalommal készült tanári hivatására.
Azok közé az egyházi személyek közé tartozott, akiknek a lélek fényessége mellett fontos volt az értelem világossága is. 1940-ben kezdte az anyaggyűjtést doktori disszertációjához. Csepreg irodalmi múltját vette először nagyító alá. Nála hallottunk részletesen a Cronica Chepregiensisről és szerzőjéről. Objektív tájékoztatást adott a Nádasdy család védelme alatt kialakult reformációról és annak legjelesebb képviselőiről. Ismertette a csepregi nyomdában készült műveket. Beépítette dolgozatába azokat a költeményeket is, amelyek Csepreg város életének nagy fordulatait beszélik el. Sok szeretettel rakta egymás mellé népköltészeti alkotásainkat. Csalódással jegyezte meg, hogy a népi hagyományt ismerő ember már elég ritka.
Értékmentő munkát végzett, ma is ebből merítünk. Az új kiadás tisztelgés emléke előtt. Vissza