Északról érkezett...

Előszó

Részlet a könyvből:

A Szentkuthy-ház udvarán, a nagy veranda két oldalánál most virágoztak az orgonafák; a szökőkút körül piros tulipánok nyiltak, s hátrább, a nagy körtefa mellé, ahol a hinta meg a tornaszerek állottak, ilyenkor már aranysárga homokot hordott a fuvaros a Marosból. A kert ebben a hónapban volt a legszebb. A május különben is a legérdekesebb hónap volt a Szentkuthy-gyerekek életében. Ekkor volt ugyanis a tánciskola évzáró nagy bálja, amelyet cigánybandával tartottak ugyanabban a fényes és előkelő szállodában, ahol az igazi nagy bálokat. Ebben a hónapban ülték meg édesapjuk születésnapját is. A két kisebb gyermek ilyenkor verset tanult, nyolc éves koruktól németül, a leányok zongoradarabokat játszottak, vagy a fiuk hegedűjátékát kisérték, akik szonátákkal gyönyörködtették a szüleiket. Hallgatásuk nem tartozott a magasabb élvezetek közé és rendesen úgy az előadó művészek, mint a közönség megkönnyebbülten sóhajtott fel, mikor a végére értek.
Az igazi mulatság csak ezután kezdődött. A szobalány már reggel kilenckor kezdte teríteni a hosszúra kihúzott asztalt, amire büffészerűleg rengeteg hideg ételt halmoztak fel. A tányérok és poharak egyelőre készenlétben sorakoztak a nagy kredencen, de 11 óra tájban már felrakták őket az első vendégek számára. Ettől kezdve azután délután három óráig szüntelenül hordozták ki és be a tányérokat, poharakat, sonkákat és tortákat, borokat meg söröket. Vissza