1.059.326

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Cseh nyelvkönyv csoportoknak és magántanulóknak/Munkafüzet

Ucebnice cestiny pro kurzy a samouky

Szerző
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék-Tinta Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 312 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Cseh  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN: 978-963-284-172-4
Megjegyzés: 3. átdolgozott kiadás. Fekete-fehér illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Nehéz a cseh nyelv?
Igen, minden nyelv nehéz, de könnyű is, ha létezik jó segédeszköz a megtanulásához.
Jelen tankönyvünk az évtizedek óta több generáció nyelvtanulót sikeresen felkészítő tankönyv felújított, átdolgozott kiadása, mely csoportos és magántanulásra egyaránt alkalmas. Az eredményes tanulást segíti az átgondolt felépítésű, és változatos feladatokat tartalmazó munkafüzet. Az egyéni nyelvtanulást könnyíti a fordítási feladatok megoldását tartalmazó fejezet.
A tankönyv anyaga középfokú nyelvi szint elérésére képesít.

Tartalom

Tankönyv
Néhány szó a harmadik kiadás elé 5
BEVEZETÉS 7
CSEH HANGTAN ÉS HELYESÍRÁS 7
0.1 A szóhangsúly 7
0.2 A magánhangzók 7
0.3 A mássalhangzók 8
0.4 A szótagképző mássalhangzók 8
0.5 A mássalhangzók csoportosítása és a helyesírás 9
Főbb helyesírási szabályok 9
0.6 A mássalhangzók hasonulása és a zöngétlenedés 9
LEKCE 1 11
(Nyelvtan) 13
1.1 A személyes névmások és a létige jelen időben 13
1.2 A nyelvtani nem 14
1.3 A cseh főnevek ragozási típusai 15
1.4 A lágy melléknevek 15
1.5 A mutató névmások 15
1.5.1 Mutató névmás alanyként 15
LEKCE 2 17
2.1 A cseh vezetéknevek 20
2.2 A megszólító eset 20
2.3 A birtokos névmások és használatuk 20
2.4 A MIT (bírni) ige ragozása és használata 21
2.5 A tárgyeset (1) 21
LEKCE 3 22
3.1 A többes szám (1) 25
3.2 A kazdy és vsechen szavak használata 25
3.3 A lágy típusú főnevek elöljárós esete 25
3.4 Jelen idejű igeragozás (1) 26
3.5 Tőszámnevek 1-199 26
LEKCE 4 28
4.1 Az egyes számú tárgyeset (2) 31
4.2 Elöljárók tárgyesettel 31
4.3 A RÁD rövid melléknév és használata 32
4.4 A sorszámnevek 1-19-ig 32
4.5 Időmegjelölés 32
4.6 Óramegjelölés 33
4.7 A visszaható igék (1) 34
LEKCE 5 35
5.1 A hímnemű élőlényt jelentő főnevek többes száma 38
5.2 Elöljárós eset (2) 39
5.3 Jelen idejű igeragozás (2) 40
5.6 Határozók képzése melléknevekből 40
5.7 Egyes országok és lakosaik neve 41
5.8 A visszaható igék (2) 42
LEKCE 6 43
6.1 Egyes számú birtokos eset 46
6.2 A birtokos szerkezet 47
6.3 Birtokos esettel járó elöljárók 47
6.4 Birtokos eset használata mennyiséget jelentő szavak után 47
6.5 A sorszámnevek (2) 47
6.6 A hónapok nevei 48
6.7 Dátumok megadása 48
6.8 A PÁN típusú főnevek egyes számú tárgyesete 48
6.9 A melléknév alakú főnevek 48
LEKCE 7 50
7.1 A felszólító mód 53
7.2 Határozatlan és tagadó névmások 54
7.3 A személyes névmások hangsúlytalan (rövid) részes alakjai 55
7.4 A személyes névmások hangsúlytalan tárgyesete 56
LEKCE 8 57
8.1 Az igék felosztása főnévi igenév szerint 60
8.2 A modális igék 60
6.3 Az élő hímnemű főnevek többes számú tárgyesete 61
8.4 A személyes névmások hangsúlyos tárgyesete 61
8.5 A személyes névmások birtokos esete 62
8.6 Személytelen szerkezetek (1) 62
LEKCE 9 63
9.1 A SVUJ visszaható birtokos névmás használata 67
9.2 Az egyes számú részeshatározó eset 67
9.3 Részeshatározó esettel álló legfontosabb elöljárók 68
9.4 Igék részeshatározós vonzattal 68
9.5 Részeshatározó eset birtokviszony kifejezésére 68
9.6 Szenvedő mondatok (1) 69
LEKCE 10 70
10.1 Az egyes számú elöljárós eset (3) 72
10.2 Az elöljárós esettel álló fontosabb elöljárók 72
10.3 A személyes névmások elöljárós esete 73
10.4 Az igék múlt ideje (1) 73
10.5 A személytelen mondatok (2) 74
10.6. Az um-ra végződő semlegesnemű főnevek 75
LEKCE 11 75
11.1 Az UKÁZAT típusú igék ragozása 77
11.2 Az életkor kifejezése 77
11.3 A melléknevek „rövid" végződése 77
11.4 A testrészeket jelentő rendhagyó főnevek 78
11.5 A jelen időben n-nel bővülő tövű igék 78
LEKCE 12 80
12.1 A cseh igeszemlélet és a befejezett igék jövő ideje 83
12.2 A folyamatos-befejezett igepárok 84
12.3 Csak folyamatos igék 84
12.4 A BYT ige jövő ideje 84
12.5 A folyamatos igék jövő ideje 84
12.6 A modális igék jövő ideje 85
12.7 A JIT és a JET igék jövő ideje 85
LEKCE 13 86
13.1 A mozgást jelentő igék 86
13.2 A mozgást jelentő igék igekötővel 86
13.3 Az egyszeri mozgást jelentő igék jövő ideje 87
LEKCE 14 87
14.2 A melléknevek és névmások többes számú birtokos esete 95
14.3 Rendhagyó végződések többes számú birtokos esetben 95
14.4 A többes számú birtokos eset használata számnevekkel 95
14.5 A birtokos eset mennyiséget jelölő szavak után 96
14.6 Az állítmány egyeztetése birtokos eset után 96
14.7 A tő- és a határozatlan számnevek birtokos esete 97
14.8 A főnevesített számnevek 97
LEKCE 15 98
LEKCE 16 102
16.1 A főnevek egyes számú eszközhatározó esete 105
16.2 A melléknevek és névmások egyes számú eszközhatározó esete 105
16.3 A személyes névmások eszközhatározó esete 105
16.4 Az eszközhatározó eset egyéb határozói használata 106
16.5 Az eszközhatározó eset használata egyes igék után 106
16.6 Elöljárók eszközhatározó és tárgyesettel 106
16.7 A mozgást jelentő igék legfontosabb igekötői 107
LEKCE 17 109
17.1 Az igék múlt ideje (2) 112
17.2 Szórend a múlt idejű igét tartalmazó mondatokban 113
17.3 A „je videt" szerkezet 113
17.4 Elöljárók és használatuk (1) 113
LEKCE 18 115
18.1 Csak többes számban használatos főnevek 118
18.2 A csak többes számú főnevekkel használt számnevek 118
18.3 A magánhangzóra végződő élő hímnemű főnevek ragozása 118
18.4 Az O elöljáró használata egyes igék vonzataként 119
18.5 A dva, oba számnevek ragozása 119
18.6 A dát (si) néco udélat típusú műveltető szerkezet 120
18.7 Elöljárók és használatuk (2) 120
LEKCE 19 121
19.1 Folyamatos befejezett igepárok képzési módjai 124
19.2 A vsechen névmás használata és ragozása 125
19.3 Elöljárók és használatuk (3) 126
LEKCE 20 128
20.1 A melléknév fokozása 131
20.2 A rendhagyó középfokú melléknevek 132
20.3 A melléknevek felsőfoka 132
20.4 A határozószók fokozása 133
20.5 Rendhagyó fokozású határozószók 133
20.6 összehasonlító mondatok határozószókkal 133
LEKCE 21 135
21.1 A birtokos melléknevek képzése 138
21.2 A birtokos melléknevek ragozása 139
21.3 A birtokos melléknevek egyéb használata 139
21.4 A személyes névmások hangsúlyos részes esete 139
21.5 A személyes névmások elöljárós esete 140
21.6 A SEBE visszaható névmás használata és ragozása 140
21.7 A MA-ra végződő semlegesnemű főnevek ragozása 141
21.8 Elöljárók és használatuk (4) 141
LEKCE 22 142
22.1 A többes számú részeshatározó eset 145
22.2 A többes számú elöljárós eset 145
22.3 A törtszámnevek 146
22.4 Az igekötők és jelentéseik (1) 146
22.5 Elöljárók és használatuk (5) 147
LEKCE 23 148
23.1 A főnevek többes számú eszközhatározó esete 151
23.2 Melléknevek és a névmások többes szám eszközhatározó esete 151
23.3 A CO mint általános kötőszó 151
23.4 Igekötők és jelentésük (2) 151
23.5 Elöljárók és használatuk (6) 152
LEKCE 24 153
24.1 Az ige feltételes módja 155
24.2 A feltételes mondatok szórendje 155
24.3 A feltételes mód használata kérésekben és kívánságokban 156
24.4 A feltételes mód használata egyes kötőszavakkal 156
LEKCE 25 158
25.1 A szenvedő szerkezetek (1) 161
25.2 A tizedes törtek kifejezése 162
25.3 A sorszámnevekből képzett határozók 162
25.4 Igekötők és jelentéseik (3) 162
LEKCE 26 164
26.1 Az igei főnév 167
26.2 A szenvedő melléknévi igenév képzése 168
26.3 A szenvedő melléknévi igenév használata 169
26.4 Szenvedő szerkezetek (2) 169
26.4 A je udelano, mám udelano szerkezet 169
26.5 Igekötők és jelentéseik (4) 170
LEKCE 27 171
27.1 A jelen idejű cselekvő melléknévi igenév 173
21.2 A határozatlan névmások képzése és jelentése 174
27.3 A ZVIRE típusú semlegesnemű főnevek 174
27.4 A legfontosabb főnévképzők áttekintése 175
27.5 Elöljárók és használatuk (8) 176
LEKCE 28 177
28.1 A tőszámnevek ragozásának áttekintése 180
28.2 Számnevekkel kapcsolatos kifejezések 182
28.3 Pontosabb igekötők és jelentéseik (5) 182
LEKCE 29 184
29.1. A köznapi beszélt nyelv egyes sajátosságai 187
29.2 A legfontosabb kötőszavak áttekintése 188
29.3 Idegen eredetű főnevek ragozása 189
29.4. A jenz vonatkozó névmás ragozása 190
LEKCE 30 191
GYAKORLATI ÚTMUTATÓ A SZÓSZEDETEK ÉS A TÁBLÁZATOK HASZNÁLATÁHOZ 196
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 197
NYELVTANI TÁBLÁZATOK 198
I. Főnevek ragozása 198
Hímnemű főnevek ragozása 198
1. Mássalhangzóra végződő kemény típusú hímnemű főnevek 198
2. Mássalhangzóra végződő lágy típusú hímnemű főnevek 198
3. Magánhangzóra végződő hímnemű főnevek 199
Nőnemű főnevek ragozása 199
Semlegesnemű főnevek ragozása 199
Bővülő tövű semleges főnevek ragozása 200
Néhány gyakoribb rendhagyó ragozású főnév 200
II. Melléknevek és (a melléknévi ragozású) birtokos névmások ragozása 200
Kemény típusok hímnemben 200
Kemény típusok semleges nemben 201
Kemény típusok nőnemben 201
Lágy típusok hímnemben 201
Lágy típusok semleges nemben 201
Lágy típusok nőnemben 201
III. A mutató és (a névmási ragozású) birtokos névmások ragozása 202
Kemény típusok 202
Lágy típusok 202
IV. Személyes névmások ragozása 203
V. Igeragozás 203
VI. Egyes rendhagyó ragozású igék fontosabb alakjai 204
VII. Határozói igenév 205
Leggyakoribb nyelvtani kifejezések 206
CSEH-MAGYAR SZÓSZEDET 208
MAGYAR-CSEH SZÓSZEDET 237
Függelék 246
Előszó az első kiadáshoz 246
Előszó a második kiadáshoz 246

Munkafüzet 1-60
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem