Japán művészete

Előszó

A japán művészet írott történelmének kezdetétől a kínai kultúra hatósugarába tartozott ugyan, különállását mégis megőrízte. Valahányszor a kínai művészet gazdag forrásából merítettek, az átvett elemeket sajátosan japánná alakították, és továbbfejlesztették az egyes műfajokban rejlő lehetőségeket. A japán művészetet mindenkor magas technikai színvonal. a tárgyak gondos kidolgozása, az anyag és a funkció tisztelete, a díszítő motívumok eredeti alkalmazása, kifogyhatatlan ötletesség jellemezte.
Kiállításunk válogatás a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum több mint hétezer darabot számláló japán gyűjteményéből. Japán kokrai művészetéről buddhista szobrok, festmények bemutatásával adunk ízelítőt. A gyűjtemény túlnyomó része az Edo-korból (17-19. századból) való. Különösen jól képviselt a lakkművészet, mely a japán iparművészet reprezentatív műfajának is tekinthető. A festészet és a fametszetművészet néhány szép alkotásával egészítettük ki a japán művészet bemutatását.
E japán gyűjteményt a múzeum névadója, Hopp Ferenc (1833-1919), gazdag üzletember és műgyűjtő alapozta meg vásárlásaival: 1881 és 1914 között megtett öt föld körüli utazása során két ízben is járt Japánban, és elsősorban iparművészeti tárgyakat vásárolt. Amikor aztán a magyar államra hagyta villáját és gyűjteményét (1919), az már mintegy négy és fél ezer távolkeleti műtárgyból állt. A Kelet-Ázsiai Múzeum megalapítása után a Hopp-gyűjtemény kiegészült a Szépművészeti Múzeumból átkerült Vay Péter-féle gyűjteménnyel, amelyet Vay 1906-ban Japánban tett útján vásárolt állami megbízásból. Buddhista szobraink, festményeink egy része és fametszeteink nagy része az ő vásárlásaiból származik. Később több kisebb magángyűjteménnyel lett gazdagabb a japán anyag. Ezek közül jelentősebbek: a Dány-gyűjtemény, amely a modern kerámia- és fémművesség területét gyarapította, Szemere Attila Japánból hozott fésű- és hajtűgyűjteménye, Ágai Béla és Bozóky Dezső gyűjteménye.
Dr. Fettick Ottó 1954-ben többezer darabos gyűjteményéből több mint kétszáz darabot a Kelet-Ázsiai Múzeumra hagyományozott. Az Iparművészeti Múzeumtól került hozzán Wartha Vince kerámiagyűjteményének keleti része. Az ajándékozók közé tartozik Flesch Aladár volt jokohamai főkonzul. Tornai Gyula adományzta Tosza-albumunkat, dr Bischitz Gyula pedig netsukéket ajándékozott. Múzeumunk számára gyűjtött keleti útján 1936-37-ben a múzeum első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán is.
Az Iparművészeti Múzeum az első világháború előtti időkben rendszeresen vásárolt műtárgyakat nagy kiállításokon, világkiállításokon. Ezek közül a japán tárgyak szintén a Kelet-Ázsiai Múzeum gyűjteményét bemutató Kína művészete kiállítással együtt - a Ráth György Múzeum épületében nyílik meg. Az épület névadója, Ráth György (1829-1905), az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt, aki azt műgyűjteményével együtt az államra hagyományozta.
Vissza