Álló- és mozgóképek
Vázlat az erdélyi főnemességről/(Visszaemlékezések, feljegyzések, beszélgetések, tanulmányok)
Szerző
Szerkesztő
Lektor
Fotózta
Kiadó: | Komp-Press Kiadó |
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Fűzött keménykötés
|
Oldalszám: | 317
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
24 cm x 23 cm
|
ISBN: | 973-9373-47-X |
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér és néhány színes fotóval illusztrálva.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A 20. század közepén - akárcsak az egyidejű barna "eszmeiség", a nácizmus - a kommunista ideológia gyökértelenségére alapuló, a vörös terror árnyékában kiépülő új rendszer évszázados tapasztalatot,...
Tovább
Előszó
A 20. század közepén - akárcsak az egyidejű barna "eszmeiség", a nácizmus - a kommunista ideológia gyökértelenségére alapuló, a vörös terror árnyékában kiépülő új rendszer évszázados tapasztalatot, hagyományt és értékrendet pusztított el. Azokat a pilléreket döntötte le elvakult gyűlölettel, amelyek mindaddig a történelem támoszlopaiként szolgáltak. Az erkölcsi züllés jegyében ugyanis már nem volt szükség erkölcsi parancsokra, végleges értékekre. Az új politikai berendezkedésnek elég volt maga "célszerűségére" hivatkozni s az intuitív értékek helyébe a relatív értékfogalmat állítani. A moszkovita birodalom uralma alatti pártállamok és az azokat a "birodalom" érdekeinek megfelelően irányító állampártok egyik fő - nem leplezett - célja a társadalmi rétegek szembeállítása és a "bűnös" arisztokrácia, földbirtokosság, nagypolgárság és gazdatársadalom felszámolása, az addigi történelmi elit szisztematikus megsemmisítése volt. Deklarált cél: a hagyományőrző közösségek álközösségekké való átgyúrása az "élharcos" munkásosztály erőszakos "országépítési stratégiájának" függvényében és annak megfelelően. Az etatista rendszerű állam ugyanis csak úgy látta biztosítottnak uralmát, ha a nemzeti hagyományokat őrző, e hagyományok értékeit átörökítő rétegeket megsemmisíti. Külön stratégia dolgoztatott ki ennek érdekében az elit szétzúzására is. A cél azonos, különbségek csupán a végrehajtás milyenségében jelentkeztek. A gyökereiket vesztett egyének alkotta névtelen tömegből verbuválódott "népi demokrácia" - az új értékrend letéteményeseként - más eszközökkel járt el például a középosztállyal (szabadfoglalkozásúakkal, tisztviselőkkel, kisiparosokkal és kereskedőkkel), mások a gazdatársadalom és megint másokkal a földbirtokos osztállyal szemben.
Vissza
Fülszöveg
...Elhurcolások, kényszerlakhelyek, melyek egy egész társadalmi kategóriát érintenek. Az öt erdélyi kényszerlakhelyközpont, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Gyulafehérvár és Balázsfalva a magyar történelmi arisztokrácia és a székely nemesség gyűjtőhelyeivé válik.
Amint arra az átélt események egyes szereplői visszaemlékeznek. Romániában néhány éves előzmények után 1949. március 3-a, húshagyókedd a tragikus kezdete a magyar történelmi családok kálváriájának, a "címerek golgotájának".
...Az 1940-es évek második felében, az ötvenes évek elején a vörös diktatúra többnyire még a kirakat- és látványpereket is mellőzte e számára elviselhetetlen réteg felszámolásakor. Cselekedetével egyébként nemcsak a korábbi politikai-társadalmi-gazdasági-kulturális vezető réteg, hanem az egész, a "népi demokráciát" megelőző történelem felett is elfogult, megalapozatlan, leplezetlen gyűlölettől lihegő ítéletet mondott. Generációknak tanították meg később az akkori évek-évtizedek hazugságait....
Tovább
Fülszöveg
...Elhurcolások, kényszerlakhelyek, melyek egy egész társadalmi kategóriát érintenek. Az öt erdélyi kényszerlakhelyközpont, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Gyulafehérvár és Balázsfalva a magyar történelmi arisztokrácia és a székely nemesség gyűjtőhelyeivé válik.
Amint arra az átélt események egyes szereplői visszaemlékeznek. Romániában néhány éves előzmények után 1949. március 3-a, húshagyókedd a tragikus kezdete a magyar történelmi családok kálváriájának, a "címerek golgotájának".
...Az 1940-es évek második felében, az ötvenes évek elején a vörös diktatúra többnyire még a kirakat- és látványpereket is mellőzte e számára elviselhetetlen réteg felszámolásakor. Cselekedetével egyébként nemcsak a korábbi politikai-társadalmi-gazdasági-kulturális vezető réteg, hanem az egész, a "népi demokráciát" megelőző történelem felett is elfogult, megalapozatlan, leplezetlen gyűlölettől lihegő ítéletet mondott. Generációknak tanították meg később az akkori évek-évtizedek hazugságait.
E kötet bizonyos mértékben mementó. Emlékeztető a 20. század sötét évtizedeire, egyik legsúlyosabb gyalázatára és tisztelgés azoknak a családoknak a tagjai előtt, akik nemesi származásuk miatt a történelem egyik legembertelenebb rendszere meghurcolásainak áldozataivá váltak.
Ugyanakkor egyféle vázlat is az erdélyi arisztokráciáról, vázlat, amely az egyes történelmi családok képviselői, az akkoriak vagy leszármazottaik visszaemlékezéseiből, feljegyzéseiből, beszélgetéseiből áll össze. Nem családi monográfiák, sem teljes memoárok gyűjteménye, csupán emlékezésforgácsok az erdélyi főnemességről, annak múltjáról és esetenként jelenéről.
Köszönet a szerzőknek és mindazoknak, akik e kötet összeállítását és megjelentését lehetővé tették.
Vissza
Tartalom
KOVÁCS KISS GYÖNGY:
Előszó helyett 7
I.
Gróf HALLER BÉLA:
Álló és mozgógépek az idők változásairól 13
STIPSICZ KÁROLYNÉ gróf BETHLEN KATALIN:
Visszaemlékezés 27
Gróf DEGENFELD SÁNDOR:
A Degenfeld család kalandos útja Svájcból Magyarországra 59
„Összeszorítod a szád, mély lélegzet, és mész tovább
Báró BÁNFFY ÉVÁVAL és BÁNFFY TAMÁSSAL beszélget KISS ANDRÁS 79
Dr. TOLDALAGI PÁL:
Egy régi család történetéből 86
„Az ember vágya, hogy ne haljon meg"
Gróf KÁLNOKY TIBORRAL beszélget JÁNÓ MIHÁLY 103
Gróf KORNIS GABRIELLA:
Az Anjou-kárpit 113
KATALIN BASU ROY CHOWDHURY OF ULPUR gróf MIKES KATALIN:
Visszatérés a zabolai gyökerekhez 121
Gróf BETHLEN MIKLÓSNÉ:
visszaemlékezése elhunyt férje családtörténetére és életútjára 136
POLÁNYI LÁSZLÓNÉ gróf BETHLEN ILONA:
„Mikor és kit zsákmányolhatott volna ki egy fiatal lány?" 150
Gróf TISZA KÁLMÁN:
A Tisza család (borosjenői és szegedi gróf) 154
Báró APOR CSABA:
Az emberiség erkölcsi alapja - a tízparancsolat 198
„Amit lehetett elfelejtettem"
MAROSI ILDIKÓ gróf KÚN ZSIGMONDRÓL 204
HARMATH FERENC:
Ismertető a Hallerekről 211
WASS ALBERT:
„Erdélyt nem lehet elfelejteni" 225
Gróf LÁZÁR MÁRIA:
Elkezdődik kolozsvári életünk 230
SÖVÉNYHÁZYNÉ SÁNDOR JUDIT:
Példakép 237
II.
MURÁDIN JENŐ:
Egy művészetkedvelő erdélyi főúr, báró Bánffy Ádám 243
BICSOK ZOLTÁN:
A bethleni Bethlenek birtokmegosztó levele 1716-ból 256
BOKA LÁSZLÓ:
Tallózás az éjszaka küszöbén 285
VIRGINÁS ANDREA:
„Én már láttam azt a másik embert, amelyiket úrnak neveznek" 300
CSÁVOSSY GYÖRGY:
Az erdélyi szőlőművelés és borgazdaság úttörői 305
Témakörök
- Történelem > Társadalomelmélet
- Szociológia > Szociográfia
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Földrajzi besorolások > Magyarország > Erdély
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Családregények
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Társadalmi csoportok > Nemesek
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Életrajzi regények > Önéletrajzok, naplók, memoárok