Előszó
Mindenekelőtt tisztelettel köszöntöm Csávoly lakóit, a jubileumi kiadvány leghivatottabb olvasóit, akikhez és akikről most szó esik.
Nem lehetett volna ennél szebb ajándékot átnyújtani a millenniumi esztendőben. Krisztus hitének felvétele — a szent év — a magyar államalapítás ezredik évében, mely egybeesik Csávoly 800 éves fennállásával.
Mindez együtt kötelez mindenkit az emlékezésre, hiszen valóban e föld minden porszemében az ősök vannak jelen.
Ezzel folytonosságot biztosítottak, hogy legyen kinek továbbítani az életet, a tapasztalatokat, s a kultúrát.
Nem új dolog, hogy minden becsületes ember szereti azt a helyet, ahol született, ahol él, ahová szép emlékek fűzik. Szereti az embereket, akik között él, akikkel együtt járt iskolába, akikkel napról napra találkozik. — Hiszen a hazaszeretet útja ez, melynek alapja: a család, az utca (amelyben az első lépéseket tettük) —.
Nem a múltba révedés, nem üres nosztalgia, ha egy-egy település történetével foglalkozunk. Ez a helyi történelem alakít belőlünk közösséget, áttekinthető emberi méretű és emberi melegségű közösséget.
Dr. Mándics Mihály Csávoly szülötte, a mi „közírónk", ma is aktív közéleti ember, aki eljutott a tanyától a doktorátusig. Több mint félszázada kutatja, gyűjti szülőfaluja hagyományait, írja krónikáját. Nem tartja magát írónak, az ismeretterjesztés szándékával mégis ez már a tizedik könyve, mely nyomtatásban megjelent, és vannak még tervei.
A csávolyi láng őrzője és továbbadója dr. Mándics Mihály tanár, akinek nevét jól ismerik írásain keresztül. Adatközlőit, tanítványait és tisztelőit mindenütt megtaláljuk a hagyományápolók körében. Teljes életművet épített szülőföldjéhez való hűségére. Köszönjük néki megbecsüléssel ezt az összefoglaló művet, amelyet féltő gonddal, sok fáradtsággal és meleg szívvel kötött csokorba.
Ez a kis helytörténeti emlékkönyv jellemző adalékokkal dokumentálja az évezredben való fejlődésünk minden fontos szakaszát, emberformáló küzdelmeit.
Vissza